Kikutatták: sokkal kevesebb kínai tőke jön a régióba, mint azt mondják a kormányok

2021. április 28. 14:38

Írta: Nagy Márton
Egy frissen megjelent kutatás arra világított rá, hogy bár leginkább a sötétben tapogatózunk, amikor a Közép-Kelet-Európába érkező kínai befektetéseket akarjuk számszerűsíteni, azonban a legtöbb esetben mégis túlzóak az ezzel kapcsolatos narratívák. Mutatjuk, mennyi az annyi.

Mióta megalakult a 17+1 elnevezésű, a kelet-közép-európai országokat és Kínát összefogó együttműködés platformja, számos kritika érte a projektet. A kritikusok szerint ugyanis Kína célja a térségben való jelenlétével az, hogy megossza az Európai Uniót, s egyfajta trójai falóként terjessze ki befolyását. A téma felfokozottságát jól példázza, hogy egy 2012-es zártajtós megbeszélésén egy nyugati diplomata egyenesen úgy fogalmazott, hogy

Kína és Közép-Európa egy új berlini falat építenek az Európai Unióban”.

Sokan napjainkban is azzal vádolják ezeket az országokat, hogy törésvonalat képeznek az egységes uniós hangban. Ezek nem alaptalan vádak, hiszen az való igaz, hogy például a magyar külügy számos alkalommal blokkolta a Kínával szembeni közös EU-s kiállást vagy épp élesen kritizálta az EU Kína-politikáját.

Ebben a konfliktusos légkörben talán nem is meglepő, hogy mind az uniós, mind a kelet-európai hangok szeretnek túlzóan beszélni Kína térségben betöltött szerepéről. Ugyanakkor egy frissen megjelent tanulmány – melynek vezetője egy magyar kutató, dr. Matura Tamás volt – igyekszik lehűteni a kedélyeket, és a valóság talaján állva értékelni Kína térségbeli befolyását.

A számok kapcsán a sötétben tapogatózunk, mert szinte mindenki túloz

A kutatók kiemelik, hogy

a Közép-Kelet-Európába áramló „kínai pénzcunami” narratíváját mindkét oldal erősen felfújta.

A nagy sajtónyilvánosságot kapó nyilatkozatokkal szemben a valóságot szerintük igen nehéz megállapítani, mivel a különböző hivatalos szervek eltérő adatokat közölnek a kínai befektetésekről. Ugyanakkor a kutatók igyekeztek a legátfogóbb képet nyújtani Kína térségbeli jelenlétéről. A közölt számok alapján (melyek tartalmazzák a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket és az infrastrukturális projekteket is) a következő rangsor állítható fel:

  1. Kína jelenléte Szerbiában a legmagasabb 9,7 millárd euróval.
  2. A második hely Magyarországé 5,4 milliárd euróval.
  3. A dobogó harmadik fokára pedig a románok értek oda 2,8 millárd euróval, akiktől csak egy hajszálnyival marad el a lengyelek 2,7 milliárdja.
A kínai jelenlét Közép-Kelet-Európában (2020, millió euró, FDI és infrastrukutális projektek együttvéve, grafika: CEECAS)

Lehet, hogy valahol sok a külföldi tőkebefektetés, de ettől még nem áramlik oda a tőke

A kutatók azt is kihangsúlyozták, hogy sok ország esetében bár kifejezetten nagy lehet a kínai közvetlen külföldi tőkebefektetés, ez mégsem eredményez nagymértékű tőkébeáramlást. Ennek oka a statisztikai definíciókban rejlik, ezek alapján ugyanis az is FDI-nek számít, ha egy kínai vállalat egyesül vagy felvásárol egy nemzetközi vállalatot, melynek történetesen a régióban is volt egy leányvállalata. Így pedig hiába magasak esetenként a térségbeli kínai FDI értékek, ezek nem adnak pontos képet Kína gazdasági jelenlétéről. 

Mindennek apropóján maga a kutatás idézi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki 2019-ben még így nyilatkozott az Országgyűlésben a 16 jelentős magyarországi kínai beruházásról: „Tisztelt képviselőtársaim, a tizenhatból tizenegy tudják, hogy jött létre? Úgy, hogy a kínaiak megvettek vagy amerikai, vagy német, vagy svájci, vagy kanadai vállalatokat. Hát aztán nekünk ehhez mi közünk van?

Hát ne adják el az amerikai vállalatokat, a német vállalatokat, a svájciakat meg a kanadaiakat a kínaiaknak, és mindjárt nem lesz annyi kínai beruházás Magyarországon!

Tizenhat Magyarországon lévő kínai beruházásból tizenegy nemzetközi vállalat felvásárlása nyomán jött létre.”

A Kínához köthető projektek becsült értéke és a tényleges tőkebeáramlás (2020, grafika: CEECAS)

 A helyén kell tudni kezelni a közép-kelet-európai kínai pénzeket

Habár a túlfűtött kommunikációs csaták alapján a laikusok számára úgy tűnhet, hogy Kína szerepe mindennél fontosabb régiónkban, a számok ebben az esetben is mást mutatnak. Az adatok alapján ugyanis

a német vagy épp amerikai közvetlen külföldi tőkebefektetések még mindig messze túlszárnyalják a kínaiakat a régió legtöbb országában.

Emellett azt is meg kell említeni, hogy az európai porondon közel sem a 17+1 országai viszik a prímet, ha a kínai FDI-ről van szó. A kutatás szerint a listavezető ebben a tekintetben ugyanis nem más, mint Finnország, ahol az összes közvetlen kölföldi tőkebefektetés 17 százaléka kínai. Összehasonlításképp, Magyarországon ez az arány 2019-ben 4 százalék volt. 

Német, amerikai és kínai FDI a közép-kelet-európai országokban (grafika: CEECAS)

Hiába az ezermilliárdos hitel, sehol nincs Kína ahhoz, hogy zsarolhassa Magyarországot

Arra a tárgyalt kutatás is felhívja a figyelmet, hogy a Kína felé történő eladósodás szintén komoly tényező ebben a régióban. Ebben a térség listavezetője GDP-arányosan Montenegró, de Szerbia és Bosznia-Hercegovina is az élmezőnyben szerepel.

A kínai hitelek témájában nemrég a Makronóm is készített egy elemzést, melyben dr. Eszterhai Viktor Kína-kutatót kérdeztük az ezermilliárd forintos magyarországi kínai hitelekről. A szakértő lapunknak kifejtette, hogy szerinte

„Kína nem lesz olyan súlyú szereplő Magyarország finanszírozásában a belátható időn belül, amely lehetőséget nyújtana arra, hogy politikai célból zsarolhassa a magyar kormányt”.

Megkérdeztük arról is, hogy kell-e félnünk attól, hogy a montenegróihoz hasonló hitelválság állna elő Magyarországon a kínai hitelek folyományaként. Ennek kapcsán Eszterhai azt emelte ki, hogy „a magyar nemzetgazdaság több mint harmincszorosa a montenegróinak. Míg ott az autópálya építést biztosító kínai projekt a nemzeti össztermék közel negyedét teszi ki, addig mondjuk a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése és a Fudan egyetem együtt – bár a pontos összegeket nem tudjuk – olyan 2,5–3 százaléka lehet a magyar gazdaság összteljesítményének.” A kutató szerint így

„Magyarország az említett két projekttel biztosan nem kerülhet Montenegróhoz hasonló helyzetbe”.

Címlap: Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz a Kína és a kelet-közép-európai országok közti, videókonferencián tartott egyeztetésen a Karmelita kolostorban 2021. február 9-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés