Ha nem utasítjuk el az oltást, a gazdaság már a harmadik negyedévben elérheti a járvány előtti szintet

2021. április 21. 15:45
Az idén erőteljesen, 6,6 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP), a harmadik negyedévben a GDP már elérheti a járvány előtti szintet – ismertette a legfrissebb előrejelzést Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője online sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

A pénzintézet elemzői előző, januári prognózisukban még 6,8 százalékos növekedést vártak. Suppan Gergely kifejtette:

az ipar és az építőipar lesz a két húzóerő, ezek az ágazatok 4 százalékponttal húzzák fel az idei GDP-t,

a többi ágazat teljesítménye még nem éri el a járvány előtti szintet. Az elemző szerint az ipar 16,4 százalékkal, az építőipar 13,0 százalékkal bővülhet 2021-ben.

Az infláció az idén átlagosan 3,9-4 százalék lehet a Takarékbank elemzési központjának legfrissebb előrejelzése szerint a tavalyi 3,3 százalék után, és nem tartják kizártnak, hogy az év második felében a jegybank kamatot emel. Jövőre 6,7 százalékkal bővülhet a gazdaság, 2023-ban 4,4 százalékkal. Az infláció 2022-ben 3,4 százalék, 2023-ban 3,2 százalék lehet az előrejelzés szerint.

Az iparban az első negyedévi enyhe emelkedést követően

a második negyedévben jelentős felpattanást várnak,

akkor az ágazat a teljes GDP-t 8-9 százalékponttal húzhatja. A bázishatás miatt áprilisban 65-70 százalékkal ugorhat meg az ipari termelés – mondta Suppan Gergely. Az építőipar március-áprilisban szintén felpattanást mutathat, a szerződésállományok kedvezőek, felfutnak a lakásfelújítások, beindulnak a lakásépítések az állami és uniós fejlesztésekkel együtt az elemző szerint.

Kitért arra, hogy az inflációhoz az üzemanyagok és a dohányáruk csakem 3 százalépontot adnak hozzá április-májusban, emiatt átmenetileg 5 százalék fölé emelkedhet a mutató. Jelentős felfelé mutató kockázatnak nevezte az olajáremelkedést, az acél és rézárak emelkedését, és számos más egyedi „ársokkot”, köztük a takarmányárak, terményárak megugrását.

A gazdasági növekedésre a legfontosabb hátráltató tényező lehet Suppan Gergely szerint, ha a lakosság elutasítja az oltásokat.

A kiskereskedelem megtorpant, már az újabb korlátozások előtt, a márciusi esés után áprilisban térhet vissza a növekedés. A csökkenést csak részben ellensúlyozhatja az internetes kereskedelem élénkülése – jegyezte meg, hozzátéve: az ágazat az év közepétől nyerheti vissza a lendületét, az idei GDP-hez azonban érdemben nem tud hozzátenni. A vendéglátás idén részben magához térhet, a teraszok nyitása gyorsíthatja a helyreállást.

Szólt arról is, hogy a munkanélküliségi ráta 2021 első felében – részben szezonális hatások miatt – 4,5 százalék felett maradhat, az év második felében viszont gyorsan mérséklődhet. Tavaly átlagosan 4,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ami idén 3,9 százalékra süllyedhet.

Az államadósság-ráta a mérséklődő finanszírozási igény, az előfinanszírozás, valamint az érdemben megugró nominális növekedés hatására az idei évtől ismét csökkenő pályára állhat, 2021-ben 77,2 százalékra, 2022-ben 73 százalék közelébe süllyedhet. Suppan Gergely szerint az uniós átlaghoz képest jobban áll a magyar adósságráta, a dél-európaiakkal pedig „össze se lehet hasonlítani”, annyival jobb. Kedvezőnek nevezte az adósság finanszírozási szerkezetét, főként a lakossági megtakarítások jelentős szintje miatt, illetve az alacsony, 20 százalék alatti devizaarány okán.

A járvány lecsengéséig várhatóan marad a mostani forint/euró árfolyam,

tavaly nyár óta gyakorlatilag a 360 +/-5-ös sávban tartózkodik kisebb-nagyobb volatilitás közepette, és a világgazdasági helyreállás első jeleinek felbukkanásáig a kivárás és az oldalazás lehet az irány – vélik az elemzők.

A Takarékbank és a Magyar Bankholding elemzői több forgatókönyvet is felvázoltak, ezek abban térnek el egymástól, hogy a korábbi növekedési trendhez mikor térhet vissza a gazdaság. Az alapforgatókönyv szerint ez már idén a 3. negyedévben megtörténik, a legrosszabb verzió szerint viszont csak 2022 év elején.

A Raiffeisen számításai kevésbé optimisták

Az idei első negyedévben a gazdaság teljesítménye még negatív lehet, de április-júniusban már kétszámjegyű GDP-bővülés következhet be,

éves szinten pedig 5 százalékos növekedés várható Magyarországon

– ismertette Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a pénzintézet legfrissebb előrejelzését online sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

Az elemző szerint a keleti vakcináknak is köszönhetően a második negyedévben már szinte teljes nyitással lehet számolni. A vírus új mutánsainak megjelenése ugyanakkor veszélyeztetheti a forgatókönyvet – jelezte.

Jövőre tovább gyorsulhat a növekedés, mivel a turizmus kilábalási folyamata elhúzódhat, továbbá az európai uniós alapok gyors ütemű felhasználása is fűteni fogja a gazdaságot – mutatott rá Török Zoltán.

Az államháztartási hiány magas marad,

idén várhatóan 8 százalék közelében alakul, jövőre pedig 5 százalék felett lehet – közölte az elemző utalva arra, hogy 2022-ben választási év lesz. Az államadósság GDP-arányos mutatója ugyanakkor a jelenlegi 80 százalék körüli szinten tetőzhet, utána pedig a kedvező gazdasági adatoknak köszönhetően újra csökkenő pályára állhat – tette hozzá.

Török Zoltán megjegyezte, hogy a hiányszint és az államadósság megemelkedése miatt semmiféle retorzió nem várható a hitelminősítőktől vagy az Európai Uniótól, a járvány körülményei között „ez egy teljesen elfogadott gazdaságpolitikai irányzat”.

A gazdaságot a költekező fiskális politika mellett a növekedéspárti monetáris politika is támogatja – húzta alá a közgazdász utalva arra, hogy az infláció ugyan emelkedik, de egyelőre nem veszélyezteti a Magyar Nemzeti Bank ösztönző hozzáállását.

Az infláció a pénzintézet előrejelzése szerint április-májusban 5 százalék közelébe emelkedik, az év egészében pedig 4,1 százalék, jövőre pedig 3,4 százalék lehet. A Raiffeisen elemzője azzal számol, hogy nem lesz szükség a kamatszint megemelésére, ugyanakkor azt is hozzáfűzte, hogy a piac Magyarországon és több másik régiós országban beárazta már a kamatemelést.

A forint pályájáról beszélve Török Zoltán elmondta, hogy a járvány első szakaszában beárazódott félelmek ki fognak kerülni a képből,

az euró árfolyama pedig egyre kisebb kilengéseket követően év végére 350 forint körül alakulhat.

(MTI, címlap: MTI Fotó: Krizsán Csaba)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés