Nincs egyetértés: aranykort vagy nemzeti tragédiát hoz az új uniós költségvetés?

2021. április 23. 11:27

Írta: Nagy Márton
A Magyar Közgazdasági Társaság Konferenciáján a szakértők kiemelték az elkövetkező időszakban rejlő lehetőségeket, ugyanakkor komoly kritikával is illették a magyar terveket. A Makronóm tudósítása.

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) április 15-én tartotta legutóbbi konferenciáját, melynek első feléről korábbi tudósításunkat itt olvashatja. A délelőtti fejlesztéspolitikai vitát követően délután már a hétéves uniós programozási időszak magyarországi tervezésének kérdésein volt a hangsúly. A kerekasztal-beszélgetést Halm Péter, a Közgazdasági Szemle főszerkesztője és az MKT elnökségi tagja moderálta.

Soha nem látott összegek jutnak majd a fejlesztésekre

A beszélgetés bevezető előadását Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára tartotta. Prezentációjában kiemelte, hogy a Next Generation EU (NGEU) alap teljesen felborítja a költések megoszlását az egyes témák között. Míg ugyanis az MFF (Multiannual Financial Framework) „békeidőbeli” megoszlást követ, azaz nagyjából egyharmad jut kohéziós, egyharmada agrár, és szintén egyharmada egyéb uniós témákra, addig az NGEU 750 milliárd eurójából 721,9-et a kohézió és a reziliencia erősítésére fordítanak majd.

A helyettes államtitkár ezután a magyar gazdaság járvány előtti helyzetéről fejtette ki álláspontját. Meglátása szerint

„a 2020-as válság előtt a magyar gazdaság sokkal ütésállóbb pozícióban volt, mint 2008-ban”.

Ezt azzal indokolta, hogy a devizaarányos államadósság 2019 végén töredéke volt a 2008-as adatoknak, illetve, hogy a magyar növekedés az EU-átlaghoz viszonyítva is kedvező. Emellett utalt rá, hogy a magyar növekedés egy 2018-as kutatás szerint a világ élvonalában van az inkluzivitás terén (az elemzésről a Makronóm számolt be elsőként).

Dányi Gábor az MKT kerekasztal-beszélgetésén 2021. április 15-én.

Dányi ismertette a magyar tervezés stratégiai dimenzióit: elmondása szerint a gazdaság terén a hatékonyságnövelés a legfőbb cél, társadalmi szempontból pedig a demográfiai problémák jelenthetik a legnagyobb kihívást. A klímavédelem is hangsúlyos szerepet kap: úgy kell GDP-növekedést elérni, hogy közben nem nőhet jelentősen az üvegházhatású gázok kibocsátása. A közlekedés fejlesztése – mint minden eddigi fejlesztési ciklusban is – szintén a prioritások között szerepel. Végül kitért rá, hogy mind a területfejlesztés (a leszakadt régiók felzárkóztatása által), mind a makroregionális kapcsolatok fejlesztése olyan stratégiai kihívást jelent, mellyel ebben az időszakban is foglalkozni kell.

A gyakorlati megvalósítás kapcsán arra is utalt a helyettes államtitkát, hogy ebben az uniós költségvetési időszakban már kihasználják majd a különböző állami adatbázisok összekötésében rejlő lehetőséget. Így pedig szerinte „amit az állam tud egy pályázóról”, azt nem fogják tőle kérni, hanem ezeket a mezőket előre kitöltik. Így csökkenhetnek az adminisztratív terhek az uniós forrásokra való pályázás során.

Sorsdöntő időszak következik?

A beszélgetés hozzászólóinak sorát Balás Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökségi tagja, a Hétfa Kutatóintézet ügyvezetője nyitotta meg. Nyitásként kiemelte, hogy az Európai Unió kapcsán „a forradalmi hevünk már kicsit kihűlt”, és szerinte

„most már tudjuk, hogy nem evolúciós ugrásra valók ezek a források, hanem ha okosan használjuk őket, akkor a fokozatos és sikeres fejlődésünkben tudnak segíteni”. 
Banai: Nem az uniós pénz, hanem a gazdaságpolitika minősége határozza meg, hogy van-e felzárkózás

A konferencia délelőtti szekciójában felszólalt Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára is. A közgazdász szerint az uniós forrásoknak minden bizonnyal szerepe lesz a növekedésben, ugyanakkor ennek mértéke leginkább a források elköltésének minőségétől és szerkezetétől függ. Ennek fényében Banai cáfolta azt az elterjedt narratívát, hogy egyes országok felzárkózása csakis az uniós forrásoknak lenne köszönhető. Az államtitkár szerint „alapvetően a gazdaságpolitika minősége az, ami tartósan meghatározza, hogy van-e felzárkózás vagy sem”.

Balás szerint a fejlesztések terén az eddig években a könnyen leszakítható gyümölcsökön már túl vagyunk, s itt az ideje a komplexebb projektekkel foglalkozni. Azt is hangsúlyozta, hogy a magyar politikai struktúra sajátja, hogy minden közigazgatási egység hajlamos azért lobbizni, hogy az ő projektje valósuljon meg. Ugyanakkor szerinte „érdemes lenne eljutni arra a szintre, hogy a célunk szerint legfontosabb projektekért lobbizunk, mégha azt nem is mi fogjuk megvalósítani”. A kutató szerint erre ma még kevés a motiváció, egyelőre minden polgármester magához kéri a pénzt, s a sajár projektjeit akarja megvalósítani.

A következő hozzászóló Heil Péter, az Európai Parlament szakértője volt. Kiemelte, hogy

„a következő hétéves ciklus egészen biztosan sorsdöntő lesz, s nagyon sok múlik azon, hogy Magyarország azzal a lehetőséggel, amit most kapott, milyen módon fog élni”.

Heil ismertette, hogy bár az Európai Unióban elismerik, hogy a válság előtt dinamikus növekedési pályán volt Magyarország, ugyanakkor rosszallóan tekintenek a gyenge forintárfolyamra, a gyorsuló inflációra és a válság előtt is magas költségvetési deficitre. Szerinte az EU a legnagyobb problémának azt látja, hogy az általános fejlődés ellenére a regionális különbségek nem csökkennek Magyarországon. Emellett a korrupció, az átláthatóság, az igazságszolgáltatás függetlenségének feltételezett csorbulása vagy az adóparadicsom-jelleg is kritika tárgyát képezi az EU-ban Magyarország kapcsán.

Heil Péter az MKT kerekasztal-beszélgetésén 2021. április 15-én.

Ezzel kapcsolatban Dányi Gábor későbbi válaszában úgy fogalmazott, hogy „kicsit túl mélyen próbál az országok dolgaiban állást foglalni a Bizottság”. A helyettes államtitkár szerint a kritika ellenére érdemes kitartani bizonyos intézkedések mellett, szerinte például az adócsökkentések vagy a közmunkaprogram is ilyen.

Szaló Péter, a Belügyminisztérium korábbi helyettes államtitkára és a Falufejlesztési Társaság vezetője sajnálatát fejezte ki, hogy az előző uniós programozási ciklusban az integrált területi beruházások adta lehetőségekkel Magyarország nem élt. A szakértő szerint bár eredményeink valóban voltak az előző időszakban, a kérdés sokkal inkább az, hogy kimerítettük-e az összes potenciális lehetőséget, ami a rendelkezésünkre állt.

Kritikus hangokból is akadt bőven

Essősy Zsombor, a MAPI-csoport vezérigazgatója erős mondattal nyitotta megszólalását: szerinte

„sírhatnak a vállalkozók, ujjonghat az állam és az önkormányzat”.

A közgazdász meglátása szerint ugyanis „brutális visszaesés” van abban, hogy mennyi pénzhez juthatnak direkt módon hozzá a vállalkozások. Ehelyett az állam és az önkormányzatok fognak nagy projekteket – és pénzeket – kapni.

Emellett kiemelte, hogy az innovációs pályázatok kapcsán „siralomvölgy”, ami az elmúlt 15 évben Magyarországon történt. Essősy utalt rá, hogy az innovációs projekteknél szerinte jellemzők a befolyásolási törekvések, s így a pályázók többsége már úgy áll hozzá, hogy „baromság az egész innovációs pályázat; tudjuk, hogy a hülyék nyernek”.

MAPI-vezér aranykorról, uniós pénzről, korrupcióról

Essősy egyébként korábban úgy fogalmazott, hogy igazi aranykor jön el az uniós pénzeknek köszönhetően. Mint cikkében írta, „a járványhelyzet nehézségei ellenére aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság, mivel az éves hazai GDP összegének csaknem a fele juthat uniós források formájában 2021-2027 között a versenyszférába!” 

„Az állam áldás és átok. Áldás, ha hagyja és segíti a cégeket jó dolgok kitalálásában, pénzt ad, feltételeket teremt hozzá. Átok, mert ezzel vissza is lehet élni. Rengeteg magyar pályázati forrás kialakítása még nem sikeres. Sarkos véleményem van az innovációról, ez a szakterületünk tanácsadó társaságként. Vannak vállalatok, amelyek foglyul ejtik a rendszert, így kevésbé jó projektek is tudnak nyerni. Például ha a top ötben lévő nagybank sok millió forintot kap arra, hogy a netbankos rendszere vevőközpontúbb legyen, az nem innováció” – nyilatkozta Essősy a Makronómnak adott interjúban korábban.

Essősy hozzátette: „sokan új vállalatirányítási rendszert (vállalati erőforrás-tervezés – ERP) vezetnek be, és arra kapnak támogatást. Ez szintén nem innováció. Újdonság, ha egy magyar gépgyártó olyan gépsort szeretne kitalálni, amellyel fel lehet venni a versenyt a vezető olasz és német tésztagyártókkal. Másoljuk le egy kicsit őket, találjunk ki jobb gépet, készítsük el, és vegyék meg a magyar tésztagyártók! Az unióból érkező temérdek pénzből ne német vagy francia gépet vegyünk, hiszen akkor a pénz ahogy bejön, már ki is megy. Csakhogy sok esetben nincs magyar termék. Az építőipari beruházás is csak egy évre dobja meg a GDP-t, ellenben ha valaki vesz egy gépsort, az a következő öt-tíz éven át folyamatosan termel rajta valamit. Egy új stadion építése költség, de a fenntartása is az. Jó, hogy felújítják a budai Várat, de a következő években ne a látványberuházásokat vegyük előre! 2021–2022-ben a pénzt olyan cégeknek kell adni, amelyek itt adnak munkát, itt termelnek, majd adót fizetnek – és abból lehet ismét építeni.”

„Legyen néhány kiválasztott, támogatott termelőcég, amelyet nem politikai, hanem érdemalapon választunk ki! Ez jelentős eredményeket hoz majd harmincéves távlatban – és abból lehet ismét építeni” –
szorgalmazta Essősy. Arra a felvetésünkre, hogy épp ezt neveznék sokan korrupciónak, a MAPI-vezér meglepő választ adott, ami itt olvasható.

A szakértő a Makronómnak megerősítette, hogy a hazánknak jutó uniós források több mint fele visszafolyik a nyugati országokba.

 

Essősy Zsombor az MKT kerekasztal-beszélgetésén 2021. április 15-én.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szintén éles kritikával illete az eddigi uniós források felhasználását. Megfogalmazása szerint

ha ugyanúgy folytatjuk az uniós támogatások felhasználását, ahogy eddig tettük, az nemzeti tragédiához vezet”.

A szakértő az eddigi uniós fejlesztések környezetvédelmi visszáságaira hívta fel a figyelmet, és hangsúlyozta, épp itt az ideje ezen változtatni.

Szebeni Dávid, az Enrawell vezetője szintén kritikus hangot ütött meg. Kiemelte: szerinte „tévút az EU-fejlesztéspolitika GDP-központú megközelítése”, ugyanis van számos más olyan érték, melyet kevésbé vesznek figyelembe a mutatók. Emellett személyes tapasztalataira alapozva azt mondta, hogy „az elmúlt időszakban a fejlesztéspolitikai intézményrendszer nem bírta a terhelést”. Így pedig szerinte kérdéses, hogy a most várható erőltetettebb ütemet meg lehet-e majd a oldani az államigazgatásban belengetett 10-20 százalékos létszámnöveléssel. Szebeni emellett azt is hangsúlyozta, hogy az „építőipar jelenlegi struktúrája csapás a körforgásos gazdaságra, és ez számottevő gond lesz az infrastrukturális fejlesztések nagy száma miatt”.

Vajda László, az MKT Mezőgazdasági Szakosztályának társelnöke úgy fogalmazott, hogy „a vidékfejlesztés az előttünk álló időszakban soha nem látott forrásokhoz jut”, mely „alapos tervezéssel és körültekintő végrehajtással mind a vidék, mind az egész ország hasznára válhat”.

A konferencia megszólalóinak sorát Boda György, az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnökségi tagja zárta. Álláspontját egy felszólításban summázta. Mint mondta,

„az önáltatás helyett tegyünk meg végre mindent a lecsúszás elkerüléséért!”

Ezután olyan alapvető kérdéseket vetett fel, melyekre szerinte az államigazgatás nehezen tud csak választ adni. Ilyen kérdés szerinte például, hogy mit kezd Magyarország azzal, hogy 400 éve az európai fejlődés második vonalában van, vagy hogy van-e egyáltalán lehetőségünk átkerülni az európai fejlődés centrumába.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Ez a ajvékbrigád nemzeti tragédiáról ugat, holott Viktorék óta mi hívjuk le a legtöbb EU hozzájárulást."

Arra utalhatott, hogy a NER már rég felfordult volna az uniós pénzek ellopása nélkül.
Gondolj csak az egyik lölőre, a nemzet mészárosára!
Van olyan biznisze, amelyik 90%-ban az Unió pénzéből ment.

Csak ismételni tudom, amit a kínai egyetemről írtam:
Minden beruházás, amely stratégiai magyar érdekeket érint, a pénzügyi kockázatokon túl nemzetbiztonsági vonatkozásokkal is rendelkezik.
És ez a kettő tényező:
100%-ban elegendő ahhoz, hogy az aláírók és az aktuális kormánytagok
VAGYONUKKAL, SZEMÉLYES SZABADSÁGUKKAL FELELJENEK EZEKÉRT.
Kiegészítés: de mi van akkor, ha jön a következő kormány és azért dolgozik, hogy az előző által kötött szerződéseket kisiklassa, az ország, a választók számára - rejtett eszközökkel - vesztességessé tegye?
Ilyenkor az van, hogy BÍRÓSÁG, szintén vagyoni és személyes szabadságukkal felelvén ezek a különleges bírák, megállapítja: ki hibázott!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés