Mérlegen a vakcinablama: felelősebb uniós intézmények, erősebb nemzetállamok és karcsúbb polgárok kellenek

2021. április 20. 9:01
Az unió problémáját erősebb tagállamokkal lehet áthidalni.
A cikk szerzője Dr. Lovászy László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.

Nem lehet feltartott kézzel a rendszerre várni

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy a nemzeti hatáskörök tekintetében egy nyugat-kelet ellentét húzódna csupán, gyorsan idézzük a holland think-tank elemzőszervezetet, a Clingendael-t, aki szerint a gazdasági újjáépítést az uniós gazdasági konvergenciáért felelős nemzeti intézmények megerősítésével kell támogatni. A németalföldi elemzőház szakértői már-már stílszerűen Keynes idézetével („Az ideák sokkal erősebbek, mint gondoljuk”) indítják a tanulmányukat azzal, hogy

az EU-nak valójában egy belső, strukturális intézményi válságból fakadó problémája van, amelyet nem még több Európával, hanem erősebb tagállamokkal lehet áthidalni.

A vakcinabeszerzés példája is mutatja, hogy igaz az, hogy együtt erősebbek a tagállamok, de nem lehet feltartott kézzel várni, ha akadozik a rendszer – és a gazdasági következményeket is tekintve

erősebb tagállamok nélkül nincs erősebb unió sem,

főleg ha az uniós gyógyszergyártás lemaradásban van világviszonylatban, hiszen az első öt legnagyobb gyógyszeripari cégből egy sincs uniós területen, miközben kettőnek a székhelye az EU-n kívüli Svájcban van bejegyezve és található annak központja.

Életmentő kutatás

Ráadásul fontos látni, hogy a hosszú távú célok (legyenek olcsó oltások) és a rövid távú célok (az embereknek mihamarabb kell biztonságosan beadható oltás) közötti feszültség megoldására is megnyugtató választ kell adni, mert

a magyar Forbes szerint a világ legdrágább spórolását sikerült bemutatnia az uniós politikának.

Jónap Richárd, a Concorde befektetési portfoliómenedzsere szerint (még a Trump elnök által irányított) Egyesült Államok az első pillanattól fogva, azaz 2020 májusától kezdve jelenidőben élte meg az oltási kampányt, addig az Európai Unió „szokásához híven a végtelenül rendelkezésre álló jövőidőben gondolkozott erről a kulcsfontosságú kérdésről”. Ennek okát abban látja az elemző, hogy: „Gyakran láthatunk sebességkülönbséget egy-egy válsághelyzetre adott válasz gyorsaságában az USA és az Európai Unió között. Így volt ez például a 2008-2009-es válság alatt és utána is, az európai intézkedések jóval lassabbak voltak.” Sőt,

az USA a kutatás-fejlesztés terén is összehasonlíthatatlanul gyorsabb volt Trump elnöksége alatt.

Az össznemzeti fontosságú tudományos kihívások kutatására a cégek számára kutatási infrastruktúrát kínáló szövetségi finanszírozású kutatási és fejlesztési központok mellett egy új modellt hoztak létre villámgyorsan „Hiperűrsebesség” (Warp) Művelet  néven, amely a kutatás és a gyártás támogatása mellett immáron az elosztás logisztikáját is koordinálja.

Erre a következtetésre jutott a Financial Times is már 2021. januárjában, rámutatva arra is, hogy

az amerikai kormány lakosságarányosan már hétszer nagyobb összeggel előfinanszírozta a gyártókat a vakcinafejlesztésben a tavalyi év során

úgy, hogy lényegében lemondott olyan szokásos feltételekről és a mellékhatásokkal kapcsolatos garanciákról, amelyek esetén a gyártók vonakodtak volna a szerződések megkötésétől, mert a rövid kísérletezési és bevizsgálási idő miatt túl kockázatosak lettek volna pénzügyileg.

Az EU alábecsülte a vakcinák értékét

A kalkulációk szerint

ha az EU harmincszor többet költött volna a végül kialkudott vakcinákra, még az is olcsóbb lett volna nekünk, mint lezárni a kontinenst, mintegy hibernálva az európai gazdaság jelentős részét.

Mi több: időben érkezhettek volna a vakcinaszállítmányok is, nem beszélve a turisztikai szezon megtartásának a lehetőségéről. 

Mindezek után érdeklődéssel követtem nyomon azt, hogy az uniós vakcinaigazolványnál valóban „kitiltják-e” a keleti vakcinákat az uniós intézmények döntése esetén. (Korábban jónéhány hazai politikus is azzal kampányolt, hogy a keleti vakcinával oltott magyarok nem utazhatnak majd az EU-ban.)

Hogy miért volt ez igen érdekes? A hivatalos adatok szerint 2019-ben 3 millió kínai turista érkezett Európába nyaralni és akkor nem beszéltünk azokról az országokról, ahol egyébként már jelenleg is a „kínai” vakcinával oltanak.

Magyarországra 2018-ban már 250 ezernél is több kínai turista jött, amely trend 2019-ben tovább erősödött,

méghozzá 10 százalék feletti mértékben. Ráadásul Dél-Korea már 2020. novemberében (!) bejelentette, hogy 150 millió adag Sputnik-vakcinát fog gyártani. Dél-Korea nemcsak az egyik legfejlettebb gazdasággal és technológiai iparral rendelkező nemzet, hanem a legfrissebb, Bloomberg innovációs indexe alapján is világelső.

Másképpen fogalmazva, mindazok, akik (nemcsak) hazánkban az elmúlt hónapokban mereven, a világban zajló vakcinaversenyről szándékosan tudomást nem véve ragaszkodtak a nyugati (azaz „uniós” engedélyezésű) vakcinákhoz és elutasították a „keleti oltásokat”, azok valójában nem (csak) oltásellenesek voltak, hanem a mihamarabbi nyitás ellenében (is) politizáltak, hiszen

ezzel valamennyi vendéglátós és a szolgáltató szektorból megélő ember és családjaik ellen kampányoltak.

Vállald a felelősséget!

Amikor a (politikai) kampányokról esik szó, akkor mindig valaki másnak (EU, kormány, önkormányzat) felelősségét firtatják. Nos, lenne most egy egyéni aspektus is:

ön mennyit tett azért, hogy a saját testtömegindexe ne jelentsen óriási kockázatot arra, hogy kórházi ellátásra szoruljon?

Hogy miért? A World Obesity legfrissebb, márciusban megjelent átfogó jelentése (COVID-19 and obesity: The 2021 Atlas) több mint száz tanulmány és egyéb vizsgálat, elemzés alapján egyértelműen kimutatta, hogy

a túlsúly biztos előrejelzője lehet a COVID-19 okozta szövődmények kialakulásának,

a kórházi kezelés, az intenzív ellátás és a gépi lélegeztetés szükségességének. Azokban az országokban ugyanis, ahol a felnőtt lakosság kevesebb mint a fele túlsúlyos, a koronavírus okozta halálozás valószínűsége legfeljebb az egytizede annak a szintnek, amelyet azokban az országokban mértek, ahol  a lakosság több mint fele túlsúlyosnak minősül. (És akkor azt is érthetjük, hogy Ázsiában miért kedvezőbbek a halálozási adatok.) 2021. február végéig

a jelentés szerint 2,5 millió COVID-19 okozta halálesetből 2,2 millió olyan országokban történt, ahol a lakosság több mint fele túlsúlyosnak minősül.

Ez az IMF becslése szerint – a 2020-2021-es évekre vetítve – már eddig is 10 trillió dollár veszteséget jelent a gazdaságoknak, amely összeg 2025-ig további 12 trillió dollárral fog nőni. 

Ráadásul a szakértők sokasága, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), de még a legjelentősebb tanácsadó cégek, mint például az Andreessen Horowitz elemzője, Vijay Pande is azt állítja, hogy az egészségügyi ellátás és intézményrendszer legfeljebb 10 százalékban, a társadalmi viszonyok 15 százalékban, míg a genetika már 30 százalékban, de a legnagyobb mértékben, vagyis 40 százalékban az életmód a ludas a megelőzhető halálokok tekintetében. Ugyanakkor a következő, hasonló járványok és az egészségügy tehermentesítése érdekében szükség lehet egy nemzeti súlyminimumra is:

kezdésként mindenki tegyen egy lépést előre, úgy (nagyjából) mínusz 5 kilóval. 

A néhai liberális amerikai elnök, John Fitzgerald Kennedy a beiktatási beszédjében azt mondta, hogy: „Ne azt kérdezd, hogy mit tehet az ország érted, hanem azt, hogy Te mit tehetsz az országodért!” Kennedy indította útjára az űrprogramot is, de sajnos nem élhette meg azt a holdraszállást, ami nagy lépés volt az emberiség számára. A mindenki előtt álló hosszú távú és rajta múló kis, első lépés lehet (nagyjából és testalkattól függően): mínusz 5 kg. 

Ne feledjük Kennedy szavait: most Önön a sor!

(Címlap: MTI/EPA/Martin Divisek)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés