Mélymulcsos kertművelés

„Mióta itt lakom, egyszer sem voltam beteg” – Budapestet hagyta ott, hogy önellátást tanuljon egy borsodi zsákfaluban

2021. április 16. 13:11

Írta: Rádi Balázs
Gyulai Éva tavaly márciusban költözött családjával Budapestről egy Borsod megyei zsákfaluba, Szuhafőre, azzal a szándékkal, hogy kitanulja az önellátást. Édesapja, Gyulai Iván, a ma már egyre több ember számára ismert komposzthagyó mélymulcsos kertművelés atyja, akitől elsőkézből tanulják a növénytermesztés fortélyait. Éva szerette volna, hogy a kert „gyümölcsei” üvegekben is tovább éljenek, így szörpkészítő vállalkozásba kezdett. Küldetésének tekinti a magas minőségű élelmiszerek és a vegyszermentes gazdálkodás népszerűsítését. A koronavírus adta az utolsó lökést, hogy visszatérjen a vidéki gyökerekhez, ahol már teljesen szabadnak érzi magát. A Makronóm interjúja.
Gyulai Éva végzettségét tekintve angoltanár, Budapesten van nyelviskolája, amit szuhafői otthonából igazgat. Velük él édesapja, aki nagy nevű ökológus – egymásnak adják a kilincset a tőle tanulni vágyó emberek. A költözésben nagy szerepe volt férjének, aki gépészmérnökként dolgozott, de jelenleg GYED-en van, és nagy lelkesedéssel tanulja a mulcsos gazdálkodást. Éva vidéki otthonában is vállalkozni szeretett volna, így kezdett szörpöket készíteni. Szörpjeiben a mélymulcsos kertjében és a gömöri dombokon gyűjtött gyógyhatású alapanyagokat használ.

Gyerekkorából mi volt az a meghatározó momentum, ami hozzájárult ahhoz, hogy közelebb kerüljön a természet szeretetéhez?

Az egész gyerekkorom vitt közelebb a természethez. A szüleim biológia tanárok, sokat meséltek nekem a növényekről és az állatokról, és rengeteget kirándultunk. Az iskolában folyamatosan terepgyakorlatokat tartottak, amiben én és édesapám is mindig résztvettünk – ilyenkor nomád módon, sátorban aludtunk és mezítláb jártunk a Keleméri Mohosban. Gyerekkoromban sokat sürögtem a lovak körül, elláttam őket, istállót trágyáztam. Amikor felkerültem Budapestre és kosztümben kellett tárgyalnom, volt is bennem egy félelem attól, hogy vajon meghasonlok-e, hiszen egy addig ismeretlen szerepet kellett felvennem. Rájöttem, hogy belül attól még ugyanaz az ember maradok,

nem esik le a karikagyűrű az ujjamról, ha a Zoom meeting után a földet művelem.

Így tanultam meg, hogy az emberek nem feketék vagy fehérek, hanem mint a szivárvány, sokszínűek.

Ez egy növekvő trend, hogy vidékre költöznek a városi emberek?

A nagyobb trend az egyre bővülő agglomeráció, nem feltétlenül a vidékre költözés. Érd például megtelt. A fővárosban sokszor voltam beteg, holott ez nem jellemző rám.

Mióta itt lakom, egyszer sem voltam beteg.

A városban is meg lehet próbálni egészségesen élni, de a körülmények miatt nehéz, például szennyezett a levegő.

Mitől különleges hely Szuhafő?

Alapvetően ez egy gyönyörű hely, kevesebb szociális ingerrel mint egy városban, viszont él itt néhány tehetős család, akik éttermet, manufaktúrát üzemeltetnek vagy szálláslehetőséget biztosítanak, esküvőket szerveznek, ez lehel életet a falunkba.

Van az ablakunkkal szemben egy hatalmas rét, öröm ránézni minden reggel, minden nap más arcát mutatja a természet.

A kertünk vége már egy erdőbe nyúlik, ahol lovak is vannak, gyakorlatilag amint kilépek az ajtón, a természetben vagyok, ez egy fantasztikus érzés. 

Sokan nem tudják elképzelni, hogyan tudunk itt élni, úgy látják mintha kissé el lennénk szeparálva a világtól. Ha az ember le tudja magát foglalni valamivel úgy, ahogy mi a szörpkészítéssel, akkor könnyedén lehet egy ilyen csendes helyen élni, mint Szuhafő.

Napkelte Szuhafő határában. Forrás: ng24.hu, Mátraházi TiborSokáig gyűjtöttek, mire lett elég pénzük, hogy kiköltözhessenek vidékre?

Van egy nyelviskolám Budapesten, amit most itthonról irányítok, és 12 emberrel dolgozok együtt. Ahhoz hogy Szuhafőre költözhessünk, szükség volt a nyelviskolára, hiszen ez biztos megélhetést biztosít akkor is, ha itt nem dolgozunk. Nyolc év után már aránylag kevés munkával is jól működik a cég, viszont régen nagyon sokat dolgoztunk vele azért, hogy most szabad életet élhessünk és megvalósíthassuk a valódi álmainkat. 

Mit szóltak a budapesti barátok, ismerősök ahhoz, hogy Szuhafőre fognak költözni?

Természetesen elfogadják, van aki szerint ez nagyon jó, hiszen ők is vágynak a természet közelségére, a csendre, nyugalomra, amit a vidéki élet adhat. Mi is sokáig éltünk Budapesten, érezzük a kettő közötti különbséget.

Itt néma csend honol egész nap, ott a belvárosban még éjszaka is zaj van.

Az ismerőseim másik fele nem tudja elképzelni sem, hogyan tudunk itt élni, viszont mi nagyon élvezzük az elszeparáltságot.

Hol jobb élni?

Azóta gyermekünk született és nyilván mint minden szülő, a legjobbat szeretnénk neki, ebből a szempontból jobb Szuhafőn élni. Azt gondolom, hogy

itt sokkal jobb gyerekkora lehet, mint Budapesten.

Ebben a helyzetben az is kérdéses, hogy a fővárosban le tudunk-e menni a játszótérre, míg itt bármikor kimehetünk a kertbe játszani.

Mennyire játszott szerepet a koronavírus a költözésben? 

Volt benne szerepe, gyakorlatilag minden ebbe az irányba vitt minket. A gyermekünk születése, az egyre biztosabb lábakon álló cég, a közös álmaink, de a koronavírus adta az utolsó lökést.   

Tordason van egy telkünk, ott szerettünk volna építkezni, viszont a kialakult helyzet miatt nem voltunk biztosak abban, hogy stabil marad-e a cégem, ezért inkább Szuhafő mellett döntöttünk, okosabb megoldásnak találtuk. Így

a karanténból nem érzékeltünk semmit, teljesen szabadok voltunk.

Ezalatt az idő alatt Gömörszőlősön az Ökológiai Intézet kertjén dolgoztunk, mivel az a kert kissé elhanyagolt volt. Gyakorlatilag a karantén ideje alatt is tevékenyek lehettünk, szerintem sokan irigykedve néztek ránk, hogy ezt megtehettük ahelyett, hogy a lakásban ülünk egész nap. 

Milyen előnyei vannak a mulcsos gazdálkodásnak?

Előnyei közé tartozik, hogy a talaj élővilágát teljes mértékben megőrzi, nem borítja fel azt, hiszen nem kell permetezni a növényeket, mint a hagyományos földforditásos rendszernél – a termény tápanyagdúsabb lesz, illetve idővel minden élőlény megtalálja a maga helyét az ökoszisztémában, gyakorlatilag egymást szabályozzák. Édesapám szokta is mondani a vendégeknek, hogy aki talál a kertünkben csigát, az kap tízezer forintot. Nálunk majdnem minden növény magról kel, csak a palántákat kell elültetni évről-évre. Gyakorlatilag akkor is lennének zöldségek a kertben, ha nem csinálnánk semmit. 

Manapság ritkán fordul elő, hogy egy terület érintetlen, azonban a mulcsos gazdálkodás jól szemlélteti, hogy emberi beavatkozás nélkül működik igazán a természet. 

Apám birsalma fái sokáig alig hoztak egészséges termést. Kétféle Monília, almamoly, a zöld, alma levéltetű is előbb élvezték a gyümölcsöt mint ő. Pálinkának szánta. Gondolt egyet, és hagyta, hogy a fák tő, majd gyökér sarjakat növesszenek. Lassan a lombkorona alatt egy valóságos kis erdő nőtt fel, sajátos mikroklímával, avarral, élővilággal. A hangyák nem másztak fel a törzsön a magasabb ágakra, megelégedtek azzal, hogy a sarjakon legelésző tetveket dajkálják csak. A levéltetvek mennyisége látványosan csökkent, a fák felerősödtek, képessé váltak az önvédelemre. Bebizonyosodott, hogy a természetet erejére hagyatkozva lehet egészséges gyümölcsöt nevelni vegyszerek nélkül is.

A Gyulai család mulcsos kertje

Egyáltalán nem használnak vegyszereket a növénytermesztés során?

Nincs rá szükség, sőt még locsolni sem szoktunk, a legnagyobb melegben sem. Ez azért van, mivel maga a mulcs védi a talajt, ami így sosincs közvetlenül kitéve a környezeti változásoknak, illetve nagyban fokozza a talaj egyenletes nedvességtartalmát. Ez a mulcs, amelyben a zöldségek növekednek, bizonyos feltételekkel hatékonyan használható talajépítésre, így a termőtalaj évről évre vastagszik, egyre lazább és jobb minőségű lesz, illetve nedves marad. Nyáron a legnagyobb szárazságban is, ha az ember ledugja a kezét a mulcsba, akkor egy rendkívül porhanyós, nedves talajjal fog találkozni. Apukám szokott bemutatót tartani erről,

olyannyira porhanyós a föld nálunk, hogy ha kihúz egy szál répát a talajból, akkor egy szem föld sem marad rajta. 


Akkor a mulcsolással felvehetjük a versenyt a globális felmelegedés okozta szárazsággal? 

A saját léptékeinken belül mindenképpen. Ez egy ökológiai kertgazdálkodás, tehát nem juttat káros anyagokat a légkörbe, így környezetkímélőnek tekinthető. Szerencsére egyre inkább terjed a mulcsos termesztés, és persze ez a szemlélet bőven túlmutat a kertgazdálkodás méretein.

A mulcsos kert egyik nagyra nőtt "példánya", természetesen GMO-mentes
És a szörpkészítéshez honnan jött az ötlet?

Az ötlet egy balatoni nyaralás során jött, a férjemet kifejezetten érdekli a gasztronómia, szeretünk új ételeket, különlegességeket kipróbálni. Egy balatoni boltban vettünk bazsalikomszörpöt, mivel kíváncsiak voltunk, de csalódnunk kellett, mivel nem éreztük benne a bazsalikomot. Pár nap múlva otthon elhatároztam, hogy én is főzök bazsalikomszörpöt –

meg akartam nézni milyen az, ha tényleg olyan íze van a szörpnek, mint ami rá van írva.

Kimentem a kertbe, és észrevettem, hogy apám kertje tele van mulcsos bazsalikommal, ebből lett aztán a szörp. Később körbenéztem a kertben, hogy milyen alapanyagokból lehetne még szörpöt főzni.

A szörpök bírnak a növények gyógyhatásával?

A szörpök részben gyógyhatású növényekből készülnek. Alapelvünk, hogy vegyszermentes alapanyagokat használunk. Olyan terményeket dolgozunk fel, amik képesek voltak magukat megvédeni életük során.

Sokan nem vagyunk vele tisztában, de a patikák polcain sokszor pont azokat a vitaminokat keressük, amiket az önmagukat megvédeni képes növények termelnek meg,

így védik az emberi szervezetet is.

Az ibolya például nagy mennyiségben tartalmaz flavonoidokat, tanninokat, E-vitamint, különösen gazdag antioxidánsokban, és a gyulladásgátló antocianinokban. Reumás panaszok és túlzott gyomorsav esetén is segítségünkre lehet, elpusztítja a káros baktériumok, vírusok és gombák egy részét. Ezért is az idei szezont ezzel az illatos tavaszi ibolya szörppel nyitottuk.

Mit érez a küldetésének, milyen célt szolgál a szörpös vállalkozása?

Édesapám körbevezetett a kertben, elmondta az ott lévő növények fontos tudnivalóit, ökológiai szerepüket, gyógyhatásukat.

A legfontosabb számomra, hogy ezt a tudást, mint értéket továbbadjam ezeken a termékeken keresztül.

Az értékesítésük csak másodlagos. 

Hogyan adja tovább a tudást?

Van Gömörszőlősön egy intézet által működtetett oktatóközpont, ahol édesapám többek közt ilyen képzéseket is tart. Az elméleti oktatás Gömörszőlősön az oktató épületben zajlik, ezután a gyakorlati bemutató onnan 5 kilométerre, Szuhafőn folytatódik, ahol mi is lakunk. A kertünk egy olyan mintakert, ahol normális esetben látogatókat fogadunk, heti szinten oktatunk. Fontosnak tartom azt, hogy ne csak elméleti, hanem gyakorlati tudást is szerezzenek a vendégek.

Manapság trendnek számít a kerttel foglalkozni, főleg mert sokan költöznek Budapest agglomerációjába.

Apukám több száz levelet kap hetente, fiatalok kérnek tanácsot a mulcsos kertjük gondozásához. 

Ön mit akar elérni a mulcsos gazdálkodás népszerűsítésével?

Szeretném fejleszteni az emberek környezettudatosságát, illetve olyan terméket adni nekik, amely valóban természetazonos összetevőkből készül, tehát vegyszerektől mentes és hozzájárul az egészséges életmódhoz.

Az ember a boltban nem nagyon kap normális szörpöt.

A polcok tele vannak színezékes szörpökkel, illetve az ilyen-olyan „ízű” termékekkel. Mivel mi a szörpöt a saját kertünk terményeiből készítjük, ezért elérhető áron tudunk magas minőségű terméket biztosítani.

Ön szerint fontos, hogy a magyar ember hazai, helyi termékeket vásároljon?

Természetesen, hiszen

jót teszünk azzal, ha támogatjuk a hazai termelőket és elsősorban a környező falvakban vásároljuk meg a szükséges élelmiszereket. 

Manapság az embereknek nem nehéz hazai termékekhez hozzájutni, több online platform, csoport foglalkozik helyi élelmiszerek értékesítésével.  

A lokális kezdeményezések lehetnek a szegénység felszámolásának kulcsa? 

 A helyi munkahelyteremtés és a versenyképes fizetés ki tudja emelni a szegényeket a nélkülözésből.

Dolgozik nálunk egy roma származású fiatal, besegít a kerti munkákban, igy el tudja látni a három gyermekét a fizetéséből, igaz szerény körülmények között. Ha a szörpüzemünk felfejlődik, mi magunk is több embert tudunk majd foglalkoztatni, ezzel segítve a munkanélküli szegényeket. 

Ön szerint a munka nemesít, fejleszti a jellemet? 

Ez sajnos inkább fordítva igaz.

Az hajlandó dolgozni, akinek olyan a jelleme, akiben megvan rá az akarat.

Ha ez adott, akkor fejlesztheti a munka a személyiséget. 

Az a fontosabb, hogy segélyeket adjunk ezeknek az embereknek, vagy munkalehetőséget?

Inkább olyan munkalehetőséget, amely korrekt módon megfizeti őket.

Hogy szeretne ide eljutni? Hol látja saját magukat 5 év múlva? 

Gömörszőlősön egy pályázat segítségével megépült egy termékbolt, eddig ez nem üzemelt. Szeretném ezt a helységet kibérelni a saját vállalkozásom számára és termékbemutató boltként működtetni. Itt tudják majd helyben megkóstolni a szörpöket az emberek, tudnak haza is vinni belőle. Ettől függetlenül egy webshoppal is szeretném majd bővíteni a vállalkozást. Nagy álmunk, hogy később olyan éttermet nyithassunk, ahol mulcsos alapanyagokkal dolgozunk.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 36 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

@teklapavle
Ez meg a héten volt:
"Hárommilliárd forintos kölcsönt kapott Tiborcz István cége a nehéz helyzetbe került cégeknek szánt állami hitelből"

Lehetetlen!
A hitel maximum 10 millió lehetett a jogszabály szerint és csak 1x lehetett igénybevenni.
Orbán veje talpig becsületes, jómunkásember, soha nem lopna közpénzt.
khmmmm!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés