Lengyel jegybankár: Elvándorlásról beszél az IMF, pedig növekedni fog Lengyelország népessége

2021. április 13. 9:08

Írta: Takács Zsolt
Az erősödő gazdaság, az ukrán bevándorók, az egyre nagyobb számban hazatérő lengyelek és a hazai munkaerőtartalék hatására enyhülhet a régió demográfiai válsága. Erről a Nemzetközi Valutaalapnál nem hajlandók tudomást venni Piotr J. Szpunar szerint.

Özönlenek haza az emberek, csak az IMF nem veszi észre

Egyre több nemzetközi szervezet foglalkozik a közép-kelet-európai régió demográfiai helyzetével, mivel az adatok szerint az érintett országok társadalma zsugorodik és elöregedik. Ez a tendencia pedig a jelentések szerint a gazdasági növekedés gátjává válhat a közeljövőben.

Az IMF 2019-es jelentése rámutat a régiónk gazdaságát fenyegető legfontosabb veszélyekre. Dr. Piotr J. Szpunar, a lengyel jegybank gazdaságelemzési igazgatója cikkében rámutat, hogy

a szervezet legfontosabb megállapításai kivételesen pesszimisták a régió gazdasági kilátásait tekintve,

annak ellenére, hogy hasonlóan kedvezőtlen demográfiai jelenségek figyelhetők meg a fejlett világban is. Szpunar szerint az IMF  elemzései önkényes feltételezéseken alapulnak és

gyakran elavult információforrásokat használnak fel az IMF szerzői.

Az IMF jelentése például a 2017-es ENSZ népesség-előrejelzését használja fel a demográfiai változások hatásainak szimulációjához. Ez pedig köztudottan nem a legfrissebb jelentése az Egyesült Nemzetek Szervezetének, mivel megjelent egy frissebb jelentés is pontosan abban az évben, amikor az IMF kiadta a tanulmányát.

A legújabb ENSZ jelentés pedig már sokkal optimistábban mutatta be a lengyel lakosság változását.

A jelenlegi előrejelzés szerint 2050-ben 900 ezer emberrel nagyobb lesz Lengyelország népessége, mint amit a 2017-es előrejelzésben bemutattak, időközben tehát óriási fordulat történt, amiről a nemzetközi szervezet nem vesz tudomást.

Az Eurostat pedig még az ENSZ-nél is pozitívabb jövőképet festett 2019 júniusában. Az Európai Unió statisztikai hivatalának előrejelzése 2,5 millióval nagyobb lakosságszámot prognosztizál 2050-re, mint a 2017-es ENSZ jelentés. Az eltérés oka lehet, hogy az Eurostat a nettó nemzetközi migráció pozitív egyenlegét feltételezi Lengyelország számára, mivel észrevette, hogy elkezdtek tömegével hazatérni a külföldön dolgozók. Ez azt jelenti, hogy

Közép-Európa egyes országai sikeresen vonzottak és vonzanak be külföldről érkező embereket,

ami enyhíti a jelenlegi demográfiai nyomást és a munkaerőpiac kínálati oldalának hiányát. Rengeteg ukrán érkezett Lengyelországba az elmúlt években, akik a jelenlegi nemzeti munkaerő 5-6 százalékát teszik ki.

Az előbb említett pozitív változásokat azonban az IMF jelentése nem emelte át és a szervezet a tények ellenére továbbra is elvándorlással számol, miközben a megváltozott számok jelentős hatással lennének a gazdasági hatásokra. A bevándorlók (köztük a hazatérők) többsége fiatal és jól képzett, ezért a beáramlásuknak kedvezően kell hatnia a munka termelékenységére is.

Christian Dustman professzor is a bevándorlás potenciális pozitív hatásait emelte ki egy 2019-es nyári horvátországi IMF-konferencián. Dustman kiemelte, hogy a dél-európai, valamint

a közép- és kelet-európai országok előtt álló demográfiai kihívások nem sokkal különböznek azoktól, amelyekkel Nyugat-Európa is szembesül.

A professzor kiemelten foglalkozott a visszatérő munkaerő gazdaságra gyakorolt hatásával és annak lehetőségével, hogy régiónk sokkal gyorsabban növekedjen, mint a Nyugat. Dustman szerint a munkaerőpiac egyensúlyhiányát általában enyhíti a migráció.   

A Makronóm már korábban beszámolt arról, hogy

a hollandok és a norvégok is aggódnak, mivel a közép-európai munkaerő jelentős része hazindult az elmúlt években.

Magyarországon is nehézséget jelentenek a demográfiai problémák, de az elmúlt tíz évben itt nőtt legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv egész Európában.

 

Alaptalan következtetések

Az IMF jelentésében fontos szerepet kapott az a megállapítás, hogy az idős emberek növekvő aránya hátrányosan befolyásolja a gazdaság tényezőtermelékenységét.

A jelentésben idézett irodalom áttekintése azonban nem teszi lehetővé az ilyen kategorikus következtetések megfogalmazását – írja Szpunar. A szakirodalomban szereplő munkák egy része azt sugallja, hogy a munkavállalók termelékenysége a szakmai tevékenységük teljes ideje alatt növekedhet. Ezt a hipotézist alá is támasztják a fejlett országokban megfigyelt tendenciák. A fejlett gazdaságokban az emberek általában hosszabb ideig élnek, egészségesebbek, így tovább tudnak dolgozni, sőt képességeiket is hajlandóak javítani. Ezek a folyamatok pedig erősítik a munkaerőpiac kínálati oldalát és inkább növelik a termelékenységet. Az IMF tehát inkább a termelékenységet akadályozó tényezőként tekint az idősekre, miközben a valóság arra mutat, hogy az életpálya alatt folyamatosan növekedhet egy-egy ember termelékenysége.

Az Európai Bizottság 2018-as jelentése is arra számít – az IMF jelentésével ellentétben –, hogy az idősebb emberek munkavállalási aránya nőni fog a jövőben.

A Nemzetközi Valutaalap kutatása korlátozottan foglalkozik vagy teljesen mellőzi a munka termelékenységére jelentős hatással bíró technológiai fejlődést, az automatizációt, valamint a felsőoktatásban részesülő népesség növekvő százalékát is.

Szpunar szerint az IMF jelentésének szerzői nem ismerik el kellőképpen a régió gazdaságaiban végbemenő azon strukturális változásokat, amelyek tükrözik a jövőbeli kihívásokhoz való folyamatos alkalmazkodást, beleértve a demográfiai problémákat is.

A szerzők azt feltételezik, hogy a foglalkoztatás ágazati szerkezete évtizedekig változatlan marad és továbbra is a fizikai munka dominál majd. A nyugati gazdaságokhoz való konvergencia hiányának feltételezése pedig a tényezőtermelékenység növekedésének alulbecsléséhez vezethet – írja Szpunar. 

Ezzel szemben Közép-Kelet-Európa országainak már

sikerült jelentősen átalakítani a termelési és foglalkoztatási struktúrájukat a rendkívül termelékeny iparágak és nagy hozzáadott értékkel rendelkező iparágak irányába.

A régióban egyre nagyobb ütemben bővül és fejlődik a humán tőkén alapuló modern szolgáltatások szektora. Lengyelországban erőteljesen növekszik az üzleti szolgáltatási és informatikai szektor, ami ezen szolgáltatások exportjának és a szektor foglalkoztatottságának drasztikus növekedésén is meglátszik.

A jövőben a munka termelékenységének tartós növekedése még valószínűbbnek tűnik, ha figyelembe vesszük a régió országaiban a munkaerőpiacra lépő új munkavállalók viszonylag magas képzettségi szintjét – írja Szpunar.

Pesszimista IMF

Összességében az látszik, hogy az IMF jelentésének szerzői egy nagyon pesszimista jövőképet mutatnak be a régiónk gazdasági jövőjéről és úgy tűnik, hogy nem ismerik el kellőképpen a demográfiai problémák kezelésére irányított gazdaságpolitikai kiigazítások lehetőségét és az országokba irányuló nagyarányú migrációt illetve hazatérést sem.

Szpunar szerint ez nem azt jelenti, hogy a régiónkban nincsenek olyan demográfiai problémák, amelyek jelentősen hátráltathatják a régió gazdasági kilátásait. A megfelelő és megelőző gazdaságpolitikai intézkedések azonban enyhíthetik a jövőbeli negatív hatásokat. Szerencsére a demográfiai változások nagyon lassan és fokozatosan mennek végbe, ami időt enged a szükséges kiigazításoknak és intézkedéseknek. Jelenleg Lengyelország legnagyobb munkaerőpiaci tartaléka pedig a szakértő szerint a nyugdíjkorhatárhoz közel állók, a fiatalok és a gyermekeiket gondozó nők körében látható.

Szerinte a szakmai aktivitás növelését célzó intézkedésekkel, a jobb minőségű oktatással és a hazavándorlással enyhíthetőek az elkövetkező demográfiai változások negatív hatásai.

Az IMF jelentés ráadásul nem tartalmaz ajánlásokat és eszközöket sem a problémák orvoslására, mutat rá a lengyel jegybankár.

A szerzők pedig csak a változások általános irányait vázolták fel a kutatási módszereik feltüntetése nélkül.

A jelentés egy pontosnak tekinthető állítással zárul: a demográfiai helyzet régiónk egyes országai között jelentősen eltér, így a gazdaságpolitika prioritásainak is eltérőeknek kell lenniük. A homályos kijelentéstől eltekintve nem tudunk meg többet arról, hogy mit kell tenniük a régió gazdaságainak a kívánt cél érdekében – írja a lengyel jegybank elemzője az IMF kétes értékű ajánlásaival kapcsolatban.

Úgy tűnik, az IMF rendkívül negatív ítéletekkel, túl erős állításokkal, túl gyengén megalapozott feltevésekkel és rég elavult információkkal operált, mikor a közép-európai régiót próbálta megvizsgálni, véli a szerző. Csakhogy ezzel a nemzetközi olvasóközönség véleményét is nem megalapozott irányban befolyásolja a szervezet.

(Borítókép: MTI/Vasvári Tamás)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés