Robbannak a buborékok

Ez robbanthatja a lufit, aminek a hátán a világgazdaság a válságból felfelé araszol

2021. április 12. 12:11
A pénzpiaci és a reálgazdasági folyamatok egyre inkább elszakadtak egymástól, vagyis a reálgazdasági trendek már nem támasztják alá a tőzsdepiaci fejleményeket. Egyre többen teszik fel a kérdést: mikor pukkannak az új buborékok és mi robbantja majd fel azokat? A Makronóm elemzéséből kiderül.
A cikk szerzője Czeczeli Vivien, az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet kutatója.

Amikor a pénzpiacok elszakadnak a reálgazdasági folyamatoktól

A tavalyi évben a globális GDP mélyrepülésnek indult, a kormányzati deficitek és adósságszintek pedig ugrásszerűen megemelkedtek. Mindeközben a részvénypiaci indexek rekordmagasságokba szöktek. Ebből pedig az következik, hogy

a pénzpiaci és a reálgazdasági folyamatok egyre inkább elszakadtak egymástól,

vagyis a reálgazdasági trendek már nem támasztják alá a tőzsdepiaci fejleményeket. A jelenlegi folyamatok egyre inkább előtérbe helyezik a kérdéskört, hogy valóban buborék van-e a részvénypiacokon, és ha igen, mikor várható annak kipukkanása. 

A kulcs az alacsony kamatok asztalánál

Az elsőszámú tényező a részvénypiaci indexek szárnyalásában, és így az esetleges buborékképződésben is a nagyon alacsony, nulla közeli kamatok elhúzódó időszaka.

Az alacsony kamatkörnyezet lényegében eltüntette a kockázatmentes hozam szerzésének lehetőségét

és a befektetőket a részvénypiacok felé terelte. E folyamat várhatóan mindaddig fennáll, amíg a jegybankok el nem kezdenek szigorítani.

Tekintettel azonban arra, hogy az utóbbi egy évben az adósságszintek drasztikusan emelkedtek, a globálisan meghatározó amerikai és európai központi bank várhatóan továbbra is tartósan fenntartják a nullás kamatkörnyezetet (legalábbis amíg az inflációs nyomás ki nem bontakozik), így támogatva a fenntartható finanszírozást, és a hitelfelvételi költségek enyhítését. Amíg a várható nyereségek alacsonyabb kamatok mellett kerülnek diszkontálásra, a részvényárak folyamatosan emelkednek. A FED és az EKB milliárd dollárokat felölelő pénzpumpája szintén a fenti trendeket fűti.

A kamatok és az alkalmazkodó monetáris irányvonal mellett más tényezők, mint például a megemelkedett befektetői bizalom, szintén fontos szereppel bír.

Ebben nagy szerepe van a vakcinák járványkezelésben betöltött szerepének, mely által a gazdasági kilábalás is gyorsabb léptekben valósulhat meg.

A kedvező kilátások révén ez ismét a vállalatok nyereségének bővülését, így az árfolyamok további emelkedését eredményezik. 

A befektetők túlzott bizalmát támasztja alá a FAANG (Facebook, Amazon, Apple, Netflix, Google) részvényjelenség is. A befektetők a megavállalatok teljesítményére vonatkozó kilátásokat pozitívnak ítélik meg, függetlenül a gazdaság állapotától. Az említett vállalatok, kiegészülve a Microsoft-tal a S&P500 index 23,6 százalékáért felelnek, ahogy azt a mellékelt ábra is mutatja. 

 
Forrás: Yardeni 

Az egyes piacokon megfigyelhető, buborékszerű jelenségek példáját erősíti a Tesla is, mely önmagában többet ér, mint legfőbb versenytársai együttesen. 

A Tesla szárnyalásának magyarázataként emelhető ki az elektromos autók piacát körülövező eufórián kívül az önvezető autók piacának forradalmasítására tett törekvések árazása; a vállalat különféle üzleti szektorokban való jelenléte (pl. töltőállomások, napenergia tárolás stb.), az S&P500-ra történő bevezetése, az új gyárak megnyitása Austinban és Berlinben, a termelékenységnövekedés, illetve más egyéb tényezők mellett maga Elon Musk személye, a vállalat karizmatikus vezetője is megemlíthető. Annak ellenére viszont, hogy a magasan értékelt részvények számos tényezővel magyarázhatóak, mégsem vethető el egyértelműen, hogy a részvények túlértékeltek lennének és buborék területén mozognának.


 
Forrás: Brandon Knoblauch  

Megjegyzés: 2021. április 5-i adatok

Megemlítendő továbbá a befektetői kapzsiság, a kimaradástól való félelem, mely egyre több befektetőt ösztönöz arra, hogy beszálljanak a piacra, ezzel is fűtve a kialakult trendeket.


 
Forrás: investing.com

Látható továbbá a bitcoin 200 százalékos emelkedése tavaly október közepe óta; a hirtelen őrület a speciális célú felvásárló társaságok (SPAC) területén, amelyek egyetlen célja a nyereséges vállalatok felvásárlása. A kifejezés lényegében olyan vállalatokat foglal magában, amelyek célja magánvállalkozások tőzsdére történő bevezetése. Valójában egy üres cégbe történő befektetésről van szó, hogy később, egy addig magánkézben lévő vállalatot felvásárláson vagy összeolvadáson keresztül tőzsdére vigyen és az így létrejövő keresleten keresztül többlethozamot realizáljon. 

De megemlítendő az a megközelítőleg 20 ezer milliárd dollár is, amit globálisan a kormányzatok elköltöttek a járvány okozta károk nyomán. Ezek egy része szintén a pénzpiacokon csapódik le. 

Egyes indexek már a buborékok jelenlétét igazolhatják

A részvénypiacok túlfűtöttségét támasztja alá egyrészről a Robert Shiller nevéhez kapcsolható ciklikusan kiigazított árfolyamnyereség mutató (CAPE), mely az egyik legnépszerűbb „buborékmérőnek” tekinthető.

A mutató értéke jelenleg 35, ami meghaladja az 1929-es értéket is, illetve a dotcom válság kirobbanását megelőző szintet.

A mutató történelmi átlagos értéke 17. A jelenlegi értéke tehát abban a területben mozog, ami a korábbi buborékok kidurranását megelőzte. 


 
Forrás: Online Data Robert Shiller

Ez a magas árfolyamnyereség mutató természetesen összekapcsolható a magasan szárnyaló technológiai cégek dominanciájával az USA részvénypiacán, de a részvényértékelések más fejlett országokban szintén hasonló trendeket követnek.

Emellett más mutatók is hasonló fejleményeket tükröznek. A Buffet nevével fémjelzett mutató (Buffet Bubble Barometer) 220 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy

az USA-ban a tőzsdepiac értéke a GDP 220 százalékát teszi ki.

Az átlag jellemzően 80 százalék körül ingadozik, és 100 százalék felett már „veszélyes” jelzést kapcsolnak hozzá. 

Mi tudja kidurrantani a buborékot?

A legnagyobb veszélyt az esetleges buborék kipukkanására az emelkedő kamatlábak jelentik.

Ha a várható nyereségek magasabb kamatok mellett kerülnek diszkontálásra, az a részvényárak esését válthatja ki. 

A megemelkedett adósságszintek finanszírozását támogató alacsony kamatok egyelőre várhatóan jó ideig fennmaradnak. Ebben meghatározó szerepe van a jelenleg meglehetősen alacsony inflációs rátáknak is. A járvány utáni időszak inflációs fejleményei egyelőre bizonytalanok, a keresletélénkülés és a magasabb költségszintek következtében emelkedésnek indulhatnak az inflációs mutatószámok. 

A globális gazdasági kilátások javulása az oltóanyagok hatékony felhasználása és a kiegészítő adóügyi támogatások révén hamarabb valósulhat meg, így a monetáris szigorítás is gyorsabban történhet. Mindez azonban feltehetően lassan és kis lépésekben fog megvalósulni az árfolyamösszeomlás elkerülése érdekében. 

A kedvező gazdasági események ugyanakkor azt eredményezhetik, hogy a hozamok az általános várakozásoknál nagyobb mértékben emelkednek. Mindez rossz hír lehet a piacok számára, mivel

a kamatlábak emelkedése felrobbanthatja a részvény- és kötvénypiaci buborékokat.

A kamatok emelkedését válthatja ki például az is, ha a pénznyomtatás továbbra sem az elvárható módon működik, és mellékhatásaként fékezhetetlen inflációt gerjeszt. Ehhez kapcsolódik, hogy az adósságok egyre gyakoribb monetizálása szintén problémákat generálhat.

A monetáris finanszírozás mindezidáig nem vezetett az infláció elszabadulásához,

és a recesszió elkerülhetővé vált, a tőzsde a leghosszabb fellendülését élvezte, csak a globális adósságválság súlyosbodott. Fontos ugyanakkor néhány példát az utóbbi időből szem előtt tartani, amikor a központi bank hitelessége és függetlensége jelentős mértékben sérült, és az infláció, valamint a kamatok elmozdultak az „elfogadható” szintjükről (ld. Argentína, Törökország, Venezuela, Zimbabwe példáját).

A deficit monetarizálása tehát a gazdaság túlfűtöttségét eredményezheti, arra késztetve a FED-et (és más központi bankokat is), hogy a vártnál gyorsabban hajtson végre kamatemelést. 

A fogyasztói árindex alapján az  infláció egyelőre elmaradt, a pénz a tőzsde- és kötvénypiacokra áramlott. Ezzel szemben a COVID-enyhítésre céljából nyomtatott új pénz már eltérő hatásokkal járhat. Bár egy jelentős hányadát fordíthatják adósságtörlesztésre, illetve megtakarításokra, mégis nagyobb arányban költhetnek a háztartások például élelmiszerekre vagy bérleti díjak fizetésére, ami már az inflációs mutatókban is lecsapódhat. 

Biztos, hogy minden félelem megalapozott?

A rekordmagas részvénypiaci értékelések ugyanakkor nem minden elemző szerint hordozzák magukban az összeomlás lehetőségét is. A Goldman Sachs több tényezőt is kiemel, miszerint egyelőre nem feltétlenül indokolt a buborékok kapcsán a legrosszabb forgatókönyvekkel számolni. 

Egyrészről a technológiai részvények napjainkban tapasztalt felfutása sokkal szilárdabb alapokon nyugszik, mint a dotcom válság idejében történt. A techcégek szárnyalása elsősorban a kiváló növekedéssel és megfelelő fundamentumokkal magyarázható. 

A részvénykockázati prémium – ami azt a többlethozamot jelenti, amit a befektetők azáltal realizálnak, hogy a kockázatosabb részvénypiacokon fektetnek be, szemben a kockázatmentes eszközök piacaival – a rekord alacsony kamatlábak miatt  van magasabb szinteken. A befektetők részvénypiaci jelenléte tehát indokoltabbnak tekinthető. A dotcom buborék kialakulásakor a befektetők annyira magabiztosak voltak az internetes cégek növekedésben, hogy sok esetben az 1 százalékos osztalékhozamot kínáló részvényeket preferálták a 6,5 százalékos hozamot ígérő kötvényekkel szemben.

A szervezet által meghatározott teljes lista elérhető itt

Fontos a körültekintő szemléletmód

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy valószínűvé válhat egy részvénypiaci korrekció,

ha sikerül kontroll alá helyezni a Covid-19 járványt és a gazdaságok elindulnak a normalizálódás útján, a kamatok pedig emelkedésnek indulnak.

Önmagában azonban nem feltétlenül kell túlzottan aggódni emiatt, hiszen a vártnál erősebb gazdasági növekedés és magasabb kamatok hatásai kiegyenlíthetik egymást.

Az igazi aggodalmat egy potenciális adósságválsághullám jelentheti,

ami a piacok befagyását és tömeges csődbemeneteleket generálhat. Ennek a veszélye egyelőre mérsékelt, melyben nagy szerepe van a bankok megfelelő tőkésítettségének is. A váratlan, magas infláció és kamatok mégis jelentősen destabilizálhatják a gazdaságot. Az, hogy a tőzsdepiaci folyamatok mennyire eredményezik egyúttal a gazdaság összeomlását is, az elsősorban a döntéshozókon múlik, hogy milyen mértékű, illetve mennyire gyors válaszokat adnak a kialakuló folyamatokra. 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés