Milyen tanulságokat vont le a japán építőipar a 2011-es nagy földrengésből?

2021. április 2. 21:45
Majdnem 170 méter magasan a tokiói égbolton, egy felhőkarcoló tetején mérnökök éppen azon munkálkodnak, hogy az alattuk lévő negyven emeletnyi irodai dolgozó biztonságban érezhesse magát.

A Yebisu Garden Place Tower-be beépített "ingákra" remélhetőleg nem lesz szükség a közeljövőben, de ha a japán fővárosban mégis megremegne a föld, ezek az 1350 tonnás ellensúlyok egyenlítenék ki a szeizmikus mozgások okozta rázkódásokat.

„A 2011-es Tohoku-földrengés sok céget ösztönzött szigorításra" – nyilatkozta Atsuomi Obayashi, kockázatkezelési szakértő és a tokiói Keio Egyetem professzora. 

A Tohoku-rengés több mint 22 000 ember életét követelte, köztük azokét, akik az ezt követő szökőárban haltak meg, mely a fukusimai atomerőmű leolvadását is okozta.

A földrengés Japán egyik legnagyobb kivitelező cégének, a Kajimának a figyelmét is felkeltette. Haruhiko Kurino, a vállalat szerkezeti mérnöki vezetője szerint sokan érezték magukat nyugtalanul a felhőkarcolókban, ami ellen tenni kellett valamit. A modern toronyházakat ugyanis rugalmasra tervezik, hogy inkább elnyeljék, mintsem ellenálljanak a földrengések szeizmikus energiáinak. Ez a tervezési elv sikeres is volt. Kevés magas épület szenvedett súlyos károkat vagy omlott össze Japánban, a technológia fejlődésének köszönhetően, amióta a Hanshin-Awaji nagy földrengés 1995-ben pusztított Kobén, és több mint 6000 ember halálát okozta. 

„1981-es és az 1995-ös Kobe-rengés után is az építési szabályokon sokat szigorítottak. Azonban arra kevés figyelmet fordítottak, hogy a tornyok kilengését csökkentsék” – mondta Kurino. 

Ennek eredményeképp a nagyobb rengésekben sok ember sebesült meg a lehulló tárgyak következtében, illetve érezték magukat kellemetlenül a kisebbek során, hiszen a kilengés akár több mint 10 percig tarthat, ami tengeri betegséghez hasonló tüneteket produkálhat.

A tetőre szerelhető lengéscsillapító, amelyet a Kajima 2013-ban fejlesztett ki, az egyik lehetséges válasz erre a kihívásra. Tokió 55 emeletes Shinjuku Mitsui épületében mutatták be az 5 milliárd jen (14 milliárd forint) árú berendezést. 

Mivel ez egy háztetőn helyet foglaló csillapító, az épületben dolgozók képesek zavartalanul tovább folytatni a munkájukat a beépítés során. Ez olcsóbb és kényelmesebb megoldás a bérlők és az épület tulajdonosai számára, mint egy épületen belüli szeizmikus inga felszerelése. A működési mechanizmus azonban hasonló mindkét rendszer esetében. 

Földrengéskor a súlyok az épülettel együtt, de kis késéssel lendülnek. Ily módon elnyelik az épület rezgéseit, jelentősen csökkentve a hullámzást. Több ingatlanfejlesztő fontolgatja az eszközök utólagos beszerelését, és folytat tárgyalásokat a Kajimával. Ez kulcsfontosságú lesz a COVID utáni korszakban, hiszen várhatóan csökkenni fog az irodák iránti kereslet, ami arra kényszeríti a tulajdonosokat, hogy intenzívebb versenyt folytassanak a bérlőkért.

A legutóbbi nagy földrengés lehetőséget kínált a felkészülés egyéb aspektusaira is.  2013-ban a Mori Building ingatlanfejlesztő cég például egy előrejelző rendszerrel állt elő. Az épület különböző szintjein elhelyezett érzékelők elemzik a szeizmikus intenzitást és a rázkódás sebességét, hogy felbecsüljék a szemmel nem látható szerkezeti károkat. 

A rendszer lehetővé teszi a bérlők számára, hogy gyorsan újranyissák vállalkozásukat, és a lehető legkisebb legyen a zavar azáltal, hogy a helyreállításhoz szükséges erőforrásokat a legsúlyosabban károsodott épületrészekre tudják fókuszálni. 

Ezenkívül a Mori Building nagyobb figyelmet szentel a földrengés enyhítésének "emberi" oldalára is, segítve azokat, akiknek a megélhetését és lakhatását a földrengés ellehetetlenítette. A Roppongi-Hills-i épület alagsorában 100.000 segélycsomagot halmoztak fel a károsultak azonnali megsegítésére.

A cikk szerzője:
Nagy Simon Aladár


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés