Itt egy mutató, amiben Magyarország lehagyta az osztrákokat, Budapest pedig beelőzte Párizst

2021. április 3. 8:13

Írta: Nagy Márton
Meglepő eredményekre jutott az ECEPR kutatása, melyben az európai tudásalapú gazdaság helyzetét vizsgálták. Az adatok szerint Magyarország és a közép-kelet-európai régió fejlődik a legdinamikusabban ezen a téren. A Makronóm szemléje.
Az elmúlt évtized talán legélesebb gazdaságpolitikai vitái kétségkívül azt a kérdést övezték, hogy a nyugati cégek összeszerelő-üzeme-e a magyar gazdaság.

A kormány álláspontja szerint egy olyan dimenzióváltás zajlott le Magyarországon, hogy ennek fényében már nem megalapozott összeszerelő-üzemnek nevezni a magyar gazdaságot. Ezen érvelés alapja egyfelől az, hogy a Magyarországon gyártósorral bíró külföldi nagyválallalatok lényegesen termelékenyebbek a belföldi tulajdonú vállalatoknál, így komoly hozzáadott értéket képvisel az ilyen gyártósorokon dolgozó magyar munkaerő. Palócz Éva érvelése szerint így a „a külföldi »összeszerelő« cégek jelenléte nélkül mind a termelékenység, mind a GDP és az átlagos bérszínvonal számottevően alacsonyabb lenne a jelenleg mértnél”. Másfelől azt is előszeretettel hangsúlyozza a kormány, hogy

a magyar gazdaság egyre inkább a csúcstechnológia és a digitalizáció irányába mozdul el, mely komoly hozzáadott értéket képvisel.

Az érem másik oldala mellett állást foglalók rendszerint arra helyezik a hangsúlyt, hogy a magyar exporton belül uniós összehasonlításban még mindig rendkívül alacsony a hazai hozzáadott érték. Emellett azt is sokszor kiemelik, hogy a magyar gazdaság még mindig nagy mértékben kitett a járműiparnak, azon belül is leginkább a német autóiparnak, mely komoly sebezhetőséget jelenthet. Kritika tárgyát képezi az is, hogy

a kormányoldali érvek esetenként figyelmen kívül hagyják a statisztikák részleteit, mely így hibás következtetések levonását eredményezheti.

Az, hogy ebben a közgazdászszakmai vitában melyik oldalnak van igaza, egy sokrétű kérdés, így az erre való válaszkeresést meghagyjuk egy későbbi elemzés témájának. Ugyanakkor egy fontos aspektus ennek kapcsán a digitalizáció kérdése, mely megnyithatja az utat a tudásalapú gazdaság felé. Mindez a magyar gazdaságpolitikában is hangsúlyos pont, mivel a gazdaság-újraindítási akciótervben is külön szerep jut a digitális, csúcstechnológiás iparnak.

Ez ugyanakkor nem magyar sajátosság: az Európai Bizottság is a zöld, digitális gazdaságot jelölte ki a válság utáni időszak legfőbb prioritásaként. A témában eddig kevés számszerű adat állt a közvélemény rendelkezésére, de egy friss kutatás segít átlátni, hogy hogy muzsikál jelenleg Európában a tudásalapú gazdaság.

A tudásalapú gazdaság az európai élmezőnybe repítheti Magyarországot

Az ECEPR nevű think-tank készített nemrég felmérést az úgynevezett brain businessről, melyet magyarra leginkább a tudásalapú gazdaság kifejezésével lehet átültetni. Ebben azt vizsgálták, hogy milyen arányt képviselnek a munkaerőpiacon azok a munkavállalók, akik magas tudásintenzitású szektorokban dolgoznak, s hogy ennek kapcsán milyen trendek figyelhetők meg az elmúlt évtizedben.

A magas tudásintenzitási szektorokban dolgozók aránya Európában (sötétzöld: >8,1%, világoszöld: 6,2-8,1%, sárga: 4,8-6,2%, bordó: 3,6-4,8%, grafika: ECEPR)

A kutatás adati szerint jelenleg ma Magyarországon 1000 munkakorú lakosból 72,1 dolgozik a magas tudásintenzitású szektorokban, mely alapján Magyarország 11. ebben a tekintetben a 31 vizsgált ország közül. Ugyanakkor kiemelendő, hogy

olyan államokat is maga mögé utasított a magyar gazdaság, mint Franciaország (22. hely), vagy épp Ausztria (20. hely).

Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy hogyan változott 2014 és 2020 között a tudásalapú munkahelyek koncentrációja, akkor még kiemelkedőbb a magyar eredmény: 35,1 százalékos növekedés figyelhető meg, mely a képzeletbeli dobogó harmadik fokára elegendő. Emellett a magyar főváros kiemelkedő jelentőséggel bír az európai tudásalapú gazdaságban: a vizsgált országok többszáz régiója közül a budapesti a harmadik helyen zárt azáltal, hogy ott 1000 főre 180,3 tudásalapú munkahely jut jelenleg.

Az elemzés kiemeli, hogy

„Európa többi részéhez viszonyítva Magyarország teljesítménye kiemelkedő a high-tech gyártásban”.

Emellett a jelentés szerint a kutatás-fejlesztés terén is majdnem duplaannyi a munkahelyek koncentrációja, mint az európai átlag.

A tudásalapú munkahelyek koncentrációja szektorok szerint Magyarországon (1 = európai átlag, grafika: ECEPR)

A kutatás szerint azért (is) érdemes a tudásalapú gazdaságba fektetnie egy országnak, mert

erős fordított kapcsolat mutatkozik az egyes régiók munkanélküliségi rátája és a magas tudásintenzitású szektorokban foglalkoztatottak száma között.

Ami a járvány hatásait illeti, Magyarországon 4 500 tudásalapú munkahely szűnt meg 2020-ban. Ugyanakkor ez nem magyar sajátosság, hanem összeurópai tendencia – a vizsgált 31 országban összesen 167 ezer ilyen munkahely szűnt meg tavaly. Így valószínűsíthetően a járvány lecsengésével tovább folytatódhat majd a tudásalapú gazdaság növekedése mind hazánkban, mind a kontinens egészén.

Sokkal nagyobb is lehetett volna a visszaesés?

Ahogy arról korábban hírt adtunk, a járvány által életre hívott bértámogatási program egyik fontos eleme volt a kutatás-fejlesztési bértámogatás is. Erről Bodó Sándor, az ITM államtitkára akkor azt mondta, hogy szerinte „a kormány számára fontos volt a kutatás-fejlesztés innováció területén a versenyszférában dolgozók támogatása, hiszen az ezeken a területeken létrejött munkakörök fogják meghatározni Magyarországot a következő években, évtizedekben.

A teljes kutatás itt érhető el.

Címlap: Ipari robot az Ipar napjai elnevezésű rendezvényen, a közösen rendezett Nemzetközi ipari szakkiállításon és az Automotive Hungary Nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállításán a budapesti Hungexpón 2020. október 19-én. MTI/Kovács Tamás


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 58 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Kína a biológiai fegyverével kipusztítja a civilizált világ felét, de ezeket nem érdekli, csak a lóvé, amit a járvány örve alatt tudnak zabrálni.

Pfejjj!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés