Pozitív meglepetésre nem nőtt, hanem csökkent a munkanélküliség februárban

2021. március 31. 9:40
Átmenetinek tartják munkanélküliség februári csökkenését az MTI-nek nyilatkozó elemzők és javulást csak a járványügyi korlátozások lazításától várnak. A munkaerőpiaci helyzet romlása a gazdasági növekedés alakulásán is nyomot hagy, tették hozzá a KSH legfrissebb jelentését kommentálva.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint februárban a munkanélküliek száma 213 ezer volt, ami 46 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal 4,5 százalékra emelkedett. Januárhoz viszonyítva, ugyanakkor, a munkanélküliek száma 25 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal csökkent. A foglalkoztatottak átlagos havi létszáma jórészt a koronavírus-járvány gazdasági következményeként 104 ezerrel kevesebb  az egy évvel korábbinál, de 14 ezerrel több mint az előző hónapban.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője számára komoly meglepetést okozott a munkanélküliségi ráta februári csökkenése, ami arra vall, hogy

a munkaerőpiac ellenállónak bizonyult a járvány harmadik hullámával szemben.

Szerinte azonban könnyen lehet, hogy a februári javulás csak átmeneti lesz és a márciusi lezárások és bezárások következtében ismét emelkedik majd a havi mutató.

A februári adat egyébként különösen meglepő annak fényében, hogy az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (FSZ) adatgyűjtése alapján februárban az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal, vagyis több mint 3500-zal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma és ismét meghaladta 300 ezret.

Az ING vezető elemzője az aktívak számának változásában keresi a magyarázatot. A 15-74 éves korosztály aktivitási adata az elmúlt hónapok legjelentősebb csökkenését hozhatta februárban. Legutóbb az első hullám végén (az április-júniusi időszakban) volt ennél alacsonyabb a gazdaságilag aktívak száma, mutatott rá. Az ING Bank vezető elemzője szerint

a munkanélküliségi ráta alapvetően a munkaerőpiacról kivonulók miatt mutathatott javulást februárban.

Ez aligha kedvező előjel, hiszen még csak most érkezik meg a harmadik hullám a munkaerőpiacra, így az aktivitás további csökkenésével lehet számolni, miközben a munkanélküliek száma is újra emelkedhet, hívta fel a figyelmet.

Munkaerőpiaci szempontból meglehetősen nehéz lesz az első negyedévet tisztán értékelni, de összességében inkább a GDP-növekedést visszafogó hatásra számít Virovácz Péter.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője úgy ítélte meg, hogy a koronavírus miatt bevezetett korlátozások hatása egyre inkább érezteti hatását a munkaerőpiacon. Különösen is meglátszik a visszaesés a külföldön dolgozóknál, vagyis a külföldi munkaerő leépítése jellemzően előbb történik meg, amelyet a határokon való átjárás nehézsége is elősegít. Az adatokból az is látható, hogy a fiatalokat súlyosabban érinti a helyzet, amit az  okozhat, hogy munkavégzésük sokszor részmunkaidős, tanulás melletti, valamint hogy alacsonyabb a tapasztalatuk, illetve ők még kisebb végkielégítés mellett elbocsáthatók. A fiatalok nagyobb arányban dolgoznak a korlátozások sújtotta olyan ágazatokban is mint, a turizmus.

A március-áprilisi időszakban a korlátozások szigorítása nyomán a foglalkoztatás csökkenése várható, a kedvező fordulat eléréséhez a korlátozások lazítása szükséges. A munkahelyek megtartását segíthetné a bértámogatások mértékének növelése, vélekedett Regős Gábor. Végezetül megjegyezte,

a foglalkoztatási szint az adatok romlása ellenére is magasnak tekinthető, a 2010-es szintet mintegy 700 ezerrel meghaladja.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője megállapította, hogy tavaly év végéig igen ellenállónak bizonyult a magyar munkaerőpiac, viszont január után februárban is érezhetően gyengélkedett a foglalkoztatottság. Ebből arra következtet, hogy sem a kormányzati támogatások, sem az üzleti modellváltás ilyen hosszú távon nem képes fenntartani a rendszeres üzletmenethez igazodó foglalkoztatási szintet.

A Takarékbank várakozásai szerint idén 4 százalék körüli lehet a munkanélküliség.

Az elemző megjegyezte:

a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez.

A teljes bérkiáramlás várható csökkenése negatívan hat majd az első negyedéves makrogazdasági teljesítményre és ebben érdemi változást most már csak a korlátozások feloldása hozhat, ezek fennmaradásáig hasonló számokra lehet számítani.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy  a járvány terjedése, valamint a korlátozások hatása látszik a munkaerőpiaci adatokon. Egy első látásra ellentmondásos adatpárra is felhívta a figyelmet. Arra, hogy a gazdaságilag aktívak számam azaz a munkaképes korúak közül, akik dolgoznak vagy munkanélkülinek számítanak, nem csökkent egy év alatt, míg eközben az aktivitási ráta növekedett. Ennek a magyarázata pedig az, hogy a 15-74 évesek száma 20 ezerrel csökkent egy év leforgása alatt, hívta fel a figyelmet a szakember.

Ha feloldják a korlátozásokat, akkor lesz egy hirtelen javulás a munkaerőpiaci adatokban,

mutatott rá Németh Dávid, ám  sietve hozzátette, hogy ez a járvány miatti hátrányt nem fogja kompenzálni. Lesznek ugyanis vállalkozások, amelyek befejezik a tevékenységüket, azaz nem jelennek meg a munkaerőpiac keresleti oldalán, magyarázta. A harmadik hullám miatti korlátozások felfelé húzhatják a munkanélküliségi rátát, ugyanakkor a szezonális hatások, a tavaszi és nyári építőipari, valamint mezőgazdasági munkák viszont pozitív irányba terelhetik a mutatót. A K&H Bank szakértője szerint a mostani kilátások alapján április után csökkenhet a munkanélküliség.

(MTI)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés