Egy új korszak küszöbén, avagy mit ad az 5G-nek az új szabályozás?

2021. március 30. 13:24
Az 5G Koalíció nemrég a fenti címmel tartott horizontális workshopot az új Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (Kódex) jelentőségéről és várható hatásairól a munkacsoportok tagjai, valamint a tágabb értelemben vett szakmai közönség számára. Magyarország azon négy EU-s tagországok egyike, melyeknél határidőre megtörtént Kódexben foglaltak jogszabályi implementációja.
Az új szabályozás hatásairól dr. Mester Máté, távközlési stratégiai- és szabályozási tanácsadó, az Mspire | Mlaw vezető partnere; dr. Lapsánszky András PhD., tanszékvezető, egyetemi docens, az NMHH igazgatója; dr. Kövesi Gabriella, a HÉT elnöke, az 5GK elnökségi tagja és a Magyar Telekom szabályozási igazgatója; valamint Földes Gábor, a BME GTK Pénzügy Tanszékének PhD hallgatója és az NMHH közgazdasági szakértője tartott előadásokat.

De miért is fontos a Kódex az iparág egészséges fejlődése és az 5G fejlesztések szempontjából és milyen változásokat hoz? 

Az elektronikus hírközlési szektor reflektorfényben marad

Bevezető előadásában dr. Mester Máté hangsúlyozta, hogy a szektor egészséges működése talán sohasem volt annyira középpontban, mint most, hiszen

az elektronikus hírközlési infrastruktúra az ország észrevétlen lélegeztetőgépe.

Az elektronikus hírközlés az elmúlt évtizedekben fokozatosan vált a digitális gazdaság és társadalom meghatározó infrastruktúrájává. Ebben kritikus szerepe volt a szabályozásnak, amely fokozatosan megteremtette a versenyt a szektorban és nagymértékben hozzájárult ahhoz a fejlődéshez, melynek köszönhetően ma már az ország legnagyobb részén magas minőségű szolgáltatásokat vehetnek igénybe a felhasználók. Mára a háztartások 87%-ában elérhető a vezetékes szélessávú internet, a 4G mobilhálózatok háztartásarányos lefedettsége pedig 99% feletti, miközben egyre többen engedhetik meg maguknak ezeket a szolgáltatásokat és a járványhelyzettől függetlenül egyre nő azok száma is, akik rendszeresen használják a digitális szolgáltatásokat. De az 5G és a Gigabites korszak küszöbén a szektor továbbra is nagy fejlődés előtt áll, amit a szabályozásnak is követni kell. Ráadásul a mostani időszakban felgyorsult digitalizációnak köszönhetően a hálózatok a jövőben is reflektorfényben maradnak.

Egy új korszak küszöbén állunk

Ebben a folyamatban jelenti a Kódex a következő nagyobb szabályozási mérföldkövet, potenciális megoldásokat kínálva a szektor előtt álló kihívásokra és megteremtve a hátteret a további fejlesztésekhez az iparágban. Az elektronikus hírközlési szektor fejlődése ugyanis egy új korszak küszöbén áll. Egyrészt a szerteágazó digitális szolgáltatásokat nyújtó internetes cégek szárnyalnak és egyre nagyobb versenyre kényszerítik az elektronikus hírközlési szolgáltatókat. Ezek a cégek az Arthur D. Little szerint elmúlt évtizedben átlagosan 30%-kal nőttek minden évben (miközben a távközlési szektorban ez a szám 7% körüli) és mára a piaci értékük a távközlési cégek háromszorosa lett, miközben a felhasználókat is egyre inkább magukhoz csábították a szolgáltatásaikkal. Másrészt az elektronikus hírközlési szolgáltatók óriási és rendkívül összetett beruházások előtt állnak. Egy GSMA kimutatás szerint az Európai Unióban a szolgáltatók 175 milliárd euró körüli összeget fognak elkölteni a következő 5 évben hálózatfejlesztésre, melynek nagyobb részét teszik majd ki az 5G fejlesztések. 

Ezeket a trendeket képezik le például a szektorban nemrég megalakult infrastruktúra cégek, melyek a jövő 5G és optikai hálózatainak biztosításában betöltött szerepük növelésére fognak törekedni, miközben hálózataiktól megszabadult „kikönnyített elektronikus hírközlési cégek” a szolgáltatási versenyben küzdenek majd az ügyfelekért. Ezek a piaci nyomások pedig minden korábbinál nagyobb hatékonyságot és partnerséget követelnek majd meg a szolgáltatóktól, illetve átértékelik az állam szerepét is a szektor támogatásában. Ezért a következő időszakban új alapokra kell helyezni a szabályozást is, annak érdekében, hogy a lehető legtöbb jövőálló infrastruktúra épüljön ki és a szektor ki tudja szolgálni a növekvő és változó ügyféligényeket.

A Kódex lehet az egyik válasz a kihívásokra

Reagálva a bevezető gondolatokra dr. Lapsánszky András kiemelte, hogy ha az időben visszatekintünk, láthatjuk, hogy az elektronikus hírközlési szektorban a szabályozás hatására a természetes monopóliumokat a szolgáltatások és az infrastruktúra tekintetében is leváltotta az élénk verseny, hiszen

szinte ez az egyetlen olyan közérdekű szolgáltatás, melyet hatékonyan és jól lehetett liberalizálni.

Ugyanakkor folyamatos kihívása a szabályozásnak, beleértve a Kódexet is, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen a cégek természetes gazdasági érdekei, az innováció és a beruházások, valamint a versenyképes árak, a minőség és a választék megfelelő biztosítása között. 

Ebben a viszonyrendszerben a Kódex most a piac felé tett egy nagy lépést annak érdekében, hogy a hálózatok tovább fejlődhessenek és javuljon a szolgáltatások minősége és elérhetősége. Így például enyhébb piacszabályozási környezet jött létre, enyhébbek lettek az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek, könnyebbé vált a hálózatok közötti átjárás és az egyéb nyomvonalas infrastruktúrák használata a szolgáltatók számára, valamint a Kódex minden érintett témakörében külön foglalkozik a nagy sebességű hálózatok építésének és az 5G hálózatok elterjedésének ösztönzésével. Külön megjelent a társberuházások támogatása, a mobilszolgáltatások általános fejlődését a szabályozás a pályáztatásra és egyes frekvenciák esetében a használatra vonatkozó szabályok egységesítésével és a jogosultsági időszak meghosszabbításával segíti elő. A teljes értékű 5G szolgáltatásokhoz szükséges kiscellás hálózatok elterjedését pedig országosan egységes telepítési szabályok biztosítják majd.

Ezzel párhuzamosan a szabályozás úgy mozdult a fogyasztóvédelem irányába, hogy várhatóan a versenyt sem fojtják majd meg a kötelezettségek. Míg korábban a szabályozás a távközlési szolgáltatások műszaki alapját jelentő jeltovábbításra terjedt ki (pl. egy telefonhívás vagy internetkapcsolat biztosítása), ezután a használat célja határozza meg, hogy egy szolgáltatásra milyen szabályok vonatkoznak. Így eltérő feltételek lesznek az internet-hozzáférésre (internet-előfizetés), a hagyományos hívószám alapú személyes kommunikációra (telefonhívás), a nem hívószám alapú személyes kommunikációra (üzentküldő appok) és az egyszerű jeltovábbításra (műsorszórás vagy gépek közötti kommunikáció) vonatkozó előfizetésekre. Másrészt a szabályozás a végfelhasználóra fókuszál és nem a szolgáltatás előfizetőjét helyezi a középpontba és olyan lehetőségeket biztosít, mint telefonszámunk elhordozása a szerződés megszűnése után 31 napon belül. Végül pedig kiemelt hangsúlyt helyez a szabályozás a tájékoztatásra, ezért új előírások vonatkoznak az előfizetői szerződések tartalmára, illetve kötelező lett a feltételek gyors áttekintését elősegítő szerződéses összefoglaló használata.

A jövő 5G hálózatai teljesen új gazdasági alapokon fognak épülni, ami nagy nyomást helyez a szabályozásra

Mindezektől függetlenül a szektor komoly hatékonysági nyomás alatt áll az 5G és a további újgenerációs hálózatokhoz szükséges beruházások és üzemeltetési költségek miatt, emelte ki előadásában Földes Gábor. Ezért is rendelkeznek a Financial Times adatai alapján az elektronikus hírközlési szektorban működő cégek relatíve alacsony, 7-8 körüli EBITDA szorzóval (a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti éves eredmény szorzata). Ebben a következő időszakban sem várható elmozdulás a különböző generációs befektetések párhuzamos egymásra épülése és azok megtérülési idejének folyamatos csökkenése miatt.

Miközben az Ericsson előrejelzése alapján

2027-ig évente 26%-kal nőhet az adatforgalom a régióban, azaz ötszörösére növekedhet,

az új hálózatok monetizációs lehetőségei képlékenyek. Ezért az elkövetkező időszakban a szektornak nem, vagy nem csupán a bevételek növelésére, hanem elsősorban a költségek növekedésének mérséklésére kell törekednie. Az 5G miatt egyrészt sokkal több bázisállomás fog épülni, melyeken belül a kiscellás bázisállomások egységköltsége alacsonyabb lesz. De a két trend összhatásaként várhatóan még így is kétszeresére fog nőni az 5G hálózatok teljes költsége. 

Emiatt az iparág folyamatosan keresi a hatékonyságnövelő lehetőségeket, amelyek a kihívásokat leképezve eddig jellemzően két fő irányban jelentek meg: egyrészt az infrastruktúra megosztás növelésében, amely a szükséges bázisállomások számát csökkentheti, illetve a virtualizációban és a nyílt, beszállító független RAN megoldásokban, melyek az egységköltségeket tudják csökkenteni. Azonban e két irányzat most még eltérő fejlettségi szinten van. Míg az infrastruktúra megosztás (különösen a passzív hálózati elemek tekintetében) már bevált gyakorlat, a virtuális és nyílt RAN megoldások csak most kezdenek kialakulni, pedig mindkettő külön-külön 40% körüli megtakarítást eredményezhet. A megosztásnál külön jelentősége van a szabályozás hatásának, amely az aktív megosztás tekintetében jelenleg még nem teljesen letisztult, komoly bizonytalanságot eredményezve a szektorban. 

Mindenesetre, ha csak a passzív megosztást és a hálózatokban minden bizonnyal bekövetkező virtualizációt vesszük, azzal már a megtakarítási potenciálok kicsit több mint fele elérhető lehet. Ugyanakkor hosszútávon a versenyjogi feltételektől függően a fenti technológiák és megoldások kombinációja is elérhetővé válhat, ami további költségcsökkentést, ezáltal gyorsabb hálózatépítést eredményezhet. Ezeknek a megfontolásoknak köszönhető a szektorban toronycégek, vagy a teljesen semleges hálózatüzemeltetők megjelenése is, akik oroszlánrészt fognak vállalni a jövő hálózatainak hatékony működtetésében.

A szolgáltatók és a hálózatüzemeltetők lelkesek az új szabályokkal kapcsolatban

Ezeket az iparágban általánosan érvényes szempontokat tartották szem előtt a hazai elektronikus hírközlési szolgáltatók a Kódex átültetésével kapcsolatos egyeztetések, valamint a végül elfogadott szabályozás alkalmazása során, jegyezte meg dr. Kövesi Gabriella az előadása elején. A szolgáltatók nagy várakozással tekintenek a következő időszak elé, hiszen a szabályozás számos helyen valóban pozitív irányban változott. Így például a beruházások megtérülését segíti a spektrumhasználat területén a hosszabb, tizenöt éves jogosultsági időszak mellett a további öt évre szóló megújítás lehetősége is, bár az elmúlt két évben a mobilszolgáltatások szempontjából fontos sávok pályáztatása megtörtént, ami önmagában hosszútávon stabil frekvenciakörnyezetet teremt a szektorban. Az új szolgáltatások megjelenése és a fenntarthatósági igények növekedése pedig magával fogja hozni a korábbi és kevésbé energiahatékony technológiák, így például a 3G kivezetését is. 

Ráadásul a jövőben egyre kevésbé lesz jelentősége a különböző hálózatok és technológiák erőteljes megkülönböztetésének, amit a szolgáltatók is üdvözítő trendnek tartanak. Ez jelenik meg a Kódex által bevezetett szabályozásban is, melynek értelmében a nagy kapacitású hálózatok egységes megítélés alá esnek függetlenül az átviteli technológiától. Várhatóan sokat lendít majd a hálózatépítésen a társberuházás lehetősége is, amely meghatározott feltételek esetén hét évre kivonja az adott hálózatrészt megvalósító szolgáltatókat a megállapodásban nem szereplő további piacszabályozási kötelezettségek alól. Emellett a Kódexben egyéb olyan együttműködési formák is megjelentek, amelyek nem gátolják az innovációt, nem korlátozzák a versenyt és ezáltal a fogyasztói jólétet is erősítik. Az ipari hálózatok elterjedését segíti a spektrum másodlagos kereskedelmére vonatkozó szabályozás a Kódexben, amely alapján az ilyen megállapodásokra a lehető legkisebb terhet jelentő rendszer alkalmazandó. 

Ugyanakkor az 5G kiépítése még számos gyakorlati akadályba ütközik, ezért a szolgáltatók szerint kiemelten fontos az állam felelősségvállalása.

Ezen belül a hálózatépítést az állam egyrészt a tulajdonosi szerepének tudatos felhasználásával tudja elősegíteni, megkönnyítve az állami és önkormányzati tulajdonban lévő infrastruktúrák használatát. Másrészt az államnak kiemelt szerepe van a hálózatépítések további jogi akadálymentesítésében. Emellett nélkülözhetetlen az állam edukációs szerepe az 5G-vel kapcsolatban, különösen az egészségügyi vonatkozások tisztázásban és a technológia gazdasági jelentőségének bemutatásában. Végül a következő időszakban elérhető gazdaságfejlesztési források egy részének célzott rendelkezésre bocsátása is sokat lendíthet az 5G hálózatok kiépítésén. 

Az 5G nem csak a felépülést segíti majd, de a gazdaság további erősödését is

Összegzésként az előadók felhívták a figyelmet arra, hogy az elektronikus hírközlési infrastruktúra és az információs technológia jelentős szerepet játszik a járvány kezelésében. Ezért kiemelten fontos, hogy azokat tovább építsük és nevelgessük, ezáltal is elősegítve az információs társadalom és gazdaság további fejlődését. A technológiai fejlődés és az elektronikus hírközlési szektor átalakulása folytatódik a jövőben is, melynek a következő fontos állomása lesz az 5G elterjedése. A mostani időszak pedig csak egy újabb lökést ad ennek a fejlődésnek: a digitális szolgáltatások még inkább a hétköznapok részeivé válnak, amihez modern és jövőálló infrastruktúra kell. Mindez pedig igen izgalmas jövőképet vetít előre a szektor számára, amihez az alapvető keretet a Kódex és az az alapján kialakított hazai szabályozási környezet biztosítja majd.

Az anyag összeállításában segítségünkre volt dr. Mester Máté, távközlési stratégiai- és szabályozási tanácsadó, az Mspire | Mlaw vezető partnere.

Címlap: MTVA/Bizományosi: Róka László. 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés