Egészségipar és felsőoktatás: megvizsgáltuk, mit hiányol Matolcsy a magyar gazdaságpolitikából

2021. március 24. 17:19
Tényleg egy helyben toporog az egészségipar és a felsőoktatás?

Egészségipari lehetőségeink

Az egészségipar messze képességei és lehetőségei alatt teljesít – írta Matolcsy György a minap megjelent cikkében a Növekedés.hu oldalon. „A négy kitűnő orvostudományi egyetemünk, a régióban kiemelkedő gyógyszergyárak és az ígéretes kutatások, találmányok ellenére a teljes egészségipari szektor fejletlen, a sikeres felzárkózókhoz (például Izrael, Dél-Korea, Dubai) és különösen a lehetőségeihez képest. Már látjuk, hogy nem nyerhet az, aki nem tekinti az egészségipart stratégiai ágazatnak” – fogalmazott.

Az állítást – miszerint az egészségipar messze képességei és lehetőségei alatt teljesít – nehéz, és talán nem is kell empirikus alapokra helyezni – hiszen a cikk nem ezen képességek és lehetőségek részletes elemzéséről szól –, célja elsősorban a vízió felmutatása, a további fejlesztések szorgalmazása.

Annyit ugyanakkor meg tudunk vizsgálni, hogy jelenleg milyen teljesítményeket mutat fel az egészségipar és mennyi forrás áll rendelkezésre a további fejlesztésekre.

„A Kormány elfogadja a hazai egészségipar fejlesztésére irányuló stratégiát” – írja a 2020-as 189. számú Magyar Közlöny. A terület átfogó fejlesztési programját lefektető stratégia keretében pedig egészségipari beruházások ösztönzésére jelenleg egy éven belül közel 150 milliárd forintot költ a kormány. A Makronóm iparági forrásai ezt üdvözlik is és úgy látják, a 2010 utáni sikeres válságkezelés során az egészségipari vállalkozásoktól – köztük a gyógyszeripartól – elvont 90 milliárd forintnyi különadókat is ellentételezi most a kormányzat. 

Mint bebizonyosodott, Magyarország azóta a pénzügyinél súlyosabb válságokra is jól tudott reagálni. A magyar egészségipar erősségét és a gyorsított kormányzati fejlesztések eredményét jelzi, hogy Magyarország a koronajárvány kirobbanását követően egy éven belül önellátóvá vált lélegeztetőgépből (legalábbis ebből saját fejlesztésű modellekkel rendelkezik az ország), FFP2-es és FFP3-as maszkból, sebészeti maszkból, arcvédőkből, fertőtlenítőszerekből és felületfertőtlenítőkből. A jelenlegi, egy éven belül is 150 milliárd összegűre rúgó támogatási programok pedig a felsoroltaknál összetettebb hazai fejlesztéseket támogatják. 

Magyarország időben reagálva indította el azokat a fejlesztéseket is, amelyek eredményeként 2022 végére lesz magyar, belföldi koronavírus vakcinagyár, ahol ráadásul magyar fejlesztésű koronavírus vakcinát gyártunk majd – ez már arra példa, hogy a magyar egészségipari szereplők a kormányzattal karöltve nemzetközileg kimagasló eredményekre képesek abban a korban, amelyet a nemzeti önérdekkövetés jellemez.

A magyar kreativitás és tudomány hagyományos erősségére mutat rá, hogy Karikó Katalin kutatásai vezettek a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinákhoz. Fontos ugyanakkor legyőzni azt a történelmi hátrányt is, miszerint a hazai tudás hasznait nem a magyar társadalom élvezi elsősorban. Az oltóanyaggyártással végre mintaprogramként kapcsolódik össze az innovációtermelő rendszer minden szereplője, az akadémia, a magánszektor vállalatai és az állam, hogy közösen segítsék a társadalmi válságállóság növekedését.

A legnagyobb egyetemi átalakítás zajlik

„A magyar felsőoktatás legfeljebb a középmezőnyben teljesít. A globális innovációs rangsorban a magyar helyezés kedvező, a 27. helyet éri, de a felsőoktatási rangsorban csak az 53. helyen állunk, ami elfogadhatatlanul alacsony szintet jelent. Az elmúlt évtized nemzetközi rangsoraiban ott romlott jelentősen a helyezésünk, ahol a humán tőke fejlesztése számít. Az nyer, aki munkára és tudásra építi a felzárkózást, nekünk az egyik már működik, a másik még nem” – fogalmaz a jegybankelnök az egyetemekről.

Matolcsy György ebben az esetben is az egyik legaktuálisabb versenyképességi sorskérdésre mutat rá. Ráadásul jó időzítéssel, hiszen most zajlik a magyar gazdaságtörténet legnagyobb egyetemi átalakítása, az egyetemek döntő többsége már modellt váltott. Emellett 1500-2000 milliárd forint áll rendelkezésre az egyetemi szféra versenyképességének fokozására, ráadásul mindez a gazdaság újraindításának részét képezi. 

Az ország legnagyobb egyetemfejlesztési projektjének eredményeként a következő években egyre több nemzetközi élvonalba tartozó kutatót, kutatási témát, innovációt, technológiát, eszközt sikerül elhozni a hazai egyetemekre. Az egyetemi világ pedig ma sokszorosan – nagyjából tizenötszörösen – kapja vissza azt az összeget, amiről a második Orbán-kormány alatt átmenetileg le kellett mondania a válságkezelés miatt.

Összegezve, akkor lehet igazán messzire tekinteni, amikor minden feltétel adott a jövő építéséhez és nagy eredmények alapzatáról lehet e jövőbe tekinteni. Ez a helyzet most is és ezért érdemes a jegybankelnökre figyelni, aki igyekszik folyamatosan katalizálni a magyar gazdaság versenyképességi fordulatának megvalósítását. 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés