Így súlyosbította a 2008-as válságot az elhibázott balliberális gazdaságpolitika

2021. március 22. 11:10
„Ahol a devizahitelek miatt bajba került családok kevesebbet költöttek, ott a munkaadók a kieső bevételekre elbocsátásokkal reagáltak, elmélyítve a gazdasági válságot. Devizahitelek nélkül talán 50 ezerrel kevesebb munkahely szűnhetett volna meg a 2008-as válságot követő években” – mutatott rá egy új kutatás, amit a Defacto blog szemlézett.

Pénzügyi atombomba

„De meg lehet-e becsülni, hány ember  tarthatta volna meg az állását a válságot követő években, ha az összes devizahiteles inkább forint-hitelt vett volna fel? Gyöngyösi Győző a SAFE kutatóintézet, és Emil Verner az MIT kutatója erre tesznek kísérletet egy vezető amerikai folyóiratban megjelent tanulmányukban – írja Kondor Péter.

„A szerzők első megfigyelése, hogy  a svájci frank vagy forint alapú hitel közti döntés részben a véletlenen múlott.  Pontosabban fogalmazva azon, hogy a hitelfelvevők olyan helyen laktak-e, ahol 2000 és 2004 között a hazai hátterű bankok különösen aktívak voltak. Ez azért volt fontos, mert a kétezres évek elején a forinthiteleket az állam támogatta és ezeket a hiteleket leginkább a hazai hátterű bankok forgalmazták. A devizahiteleket viszont jellemzően 2004 után vették fel azok a lakást vásárló családok, akik az addigra megszüntetett támogatott forinthitelekből kimaradtak. Vagyis azokon a területeken volt nagyobb a devizahitelek aránya 2004 után, ahol a megelőző időszakban a magyar hátterű bankok kevésbé voltak aktívak. Mivel senki sem választ a magyar hátterű bankok aktivitása alapján lakóhelyet, a családok szempontjából ez véletlennek tekinthető” – teszi hozzá a szerző.

A tanulmány tehát elismeri, hogy a devizahitelek elterjedtebbé váltak ott, ahol a külföldi bankok piaci befolyása nagyobb volt.

Senki sem menekülhet

A devizahitelezés oly mértékben gyengítette a gazdasági-társadalmi szövetet, hogy még azon magyar háztartások esetében is érezhetők voltak a negatív hatások, akik nem vettek fel devizahitelt. A pénzügyi szektorban tovagyűrűző hatások elől senki sem tudott „elbújni”: „amikor a szerzők összehasonlították azokat a  területeket, amelyek a devizahitelek arányán kívül minden másban, például iskolázottságban, településméretben, vagy jövedelemszintben hasonlóak voltak 2008 előtt, azt találták, hogy a gazdasági válságnak súlyosabb következményei voltak 2008 után ott, ahol arányaiban több volt a devizahitel a teljes hitelállományon belül.

Meglepő módon azok a háztartások is sokkal rosszabb helyzetbe kerültek ezeken a területeken, akik forintban vettek fel hitelt,

sőt, még azok is, akik nem vettek fel hitelt egyáltalán.”

„Ahogy a svájci frank árfolyama megugrott, a devizahiteles területeken a lakosság fogyasztása jelentősen és tartósan csökkent. A helyi keresletre építő vállalkozások a kisebb fogyasztásra elbocsátásokkal reagáltak, tovább csökkentve a helyi keresletet, ami újabb elbocsátásokhoz vezetett, végső soron jelentősen megnövelve a munkanélküliséget” – szól a cikk következtetése. Hozzáteszik, hogy „a 2008-as évhez képest 2009 és 2014 között évente átlagosan 92 000-rel több munkanélküli volt az országban, és ebből a többletből kb. 43 000 a devizahitelek hatásának volt köszönhető. A devizahitelek válság előtti népszerűsége nem meglepő. Sok százezer család jutott így lakáshoz, megfizethetőnek tűnő feltételekkel. Most már látjuk, hogy

fontos lett volna gátat szabni ezeknek a folyamatoknak, nem csak ezeknek a családoknak, hanem az egész gazdaság a védelmében is.”
Makronóm vélemény

Megítélésünk szerint – politikai gazdaságtani megközelítésben – sajátos érdekszövetség alakult ki a többségében külföldi tulajdonú és térségünkben extra hozamokat elérő bankszektor és a balliberális kormányzat között. A bankok teljesen szabadon tevékenykedhettek és értékesíthettek hibás termékeket, ezzel extraprofitokat termelve a nyugati anyabankoknak, miközben a fegyelmezett költségvetési politikára képtelennek bizonyuló balliberális kormányok a kamatok magasan tartására kényszerültek, amivel devizahitelezésbe terelték a lakosságot: folyamatos gazdaságpolitikai hibáik rakták le az újabb történelmi tévedések alapjait.

A külföldi bankok hitelei jelentették azt az átmeneti jóléti illúziót, amellyel a politikai hatalom átmenetileg még megtarthatónak tűnt, a szocialista fridzsiderkapitalizmus mélyszegénységben élő tömegei pacifikálhatók voltak. Másrészt, a szegénységben ragadó milliók a központi kormányzat segélypolitikájától váltak függővé – a hatalom megtartásának lényege ebben az esetben a polgárosodási folyamat visszatartása, a hazai tőkefelhalmozás lassítása volt. Ebben a hatalmi struktúrában a külföldi gazdasági érdekcsoportok honi képviselőiként működő kormánypártok szervezték függő viszonyrendszerbe a magyar társadalom jelentős részét. A rossz gazdaságpolitika pedig rossz politikához vezetett – ahogyan arra John Maynard Keynes is utalt –, a kormánypártoknak nem maradt más, mint egyfajta hideg polgárháború, amelyben a jólét elvesztése után már a biztonság, mint alapvető érték is megkérdőjeleződik, különösen a vidéki Magyarországon.

(Címlapkép: MTI Fotó: H. Szabó Sándor)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés