Négynapos munkahetet tesztelnének a spanyolok, a Momentum is ezzel kampányol – ez volna a jövő?

2021. március 19. 10:16

Írta: Nagy Márton
Egy spanyol törpepárt az utóbbi hónapok folyamán sikeresen lobbizott a baloldali kormánynál azért, hogy elindulhasson egy államilag támogatott kísérleti program, melyben munkavállalók ezrei állnának át egyes cégeknél a négynapos, azaz 32 órás munkahétre. A munkaidő ilyen formában történő csökkentése régóta foglalkoztatja a téma szakértőit is, de egyáltalán nincs egyetértés abban, hogy tényleg ez volna-e a helyes irány. A járvány azonban itt is átírhatja az előzetes számításokat. A Makronóm elemzése.

A hét elején jelent meg először a hír arról, hogy Iñigo Errejón, a Más País nevű spanyol törpepárt elnöke sikeresen kilobbizta Pedro Sanchez kormányfőnél, hogy egy állami pénzzel megtolt kísérleti program indulhasson az Spanyolországban a négynapos munkahét hatásainak vizsgálatára.

A pártelnök az első sikeres tárgyalásokat követően egy Twitter-bejegyzésben úgy fogalmazott, hogy „a négynapos (32 órás) munkahéttel elkezdjük a korunk vitáját. Ez egy olyan ötlet, aminek eljött az ideje.” A kísérleti program a tervek szerint 50 millió eurós állami támogatást kap majd annak érdekében, hogy a cégek a lehető legkisebb kockázattal vághassanak bele a munkaidő újraformálásába. A Más País ezáltal azt reméli, hogy

mintegy 200 vállalat 3000–6000 alkalmazottja térhet át majd a csökkentett munkaidőre az elkövetkező években úgy, hogy mindvégig a korábbi, ötnapos fizetésüket kapják majd. 

Iñigo Errejón (j) a spanyol vállalati szféra képviselőivel egyeztet a négynapos munkahét bevezetése kapcsán. (Fotó: Iñigo Errejón Facebook)Az ötlet támogatói azt várják, hogy a munka és a magánélet közti egyensúly helyreállítása kiegyensúlyozottabbá teszi majd a dolgozókat, s így a termelékenységük a rövidebb munkaidő ellenére nem csökkeni fog, hanem akár növekedhet is. Természetesen nem mindenki ért egyet ezzel a felvetéssel. Az egyik legnagyobb spanyolországi üzleti szövetség, a Confederación Española de Organizaciones Empresariales (CEOE) vezetője, Ricardo Mur például úgy fogalmazott egy decemberi konferencián, hogy

őrültség” volna a négynapos munkahét bevezetése

– ő ugyanis úgy látja, hogy a jelenlegi a spanyol polgárháború óta kialakult legnagyobb válság, s ennek leküzdéséhez „több munkára van szükség, nem kevesebbre”.

Az ellenvélemények ellenére közel sem volna meglepő, ha épp a spanyolok lennének azok, akik a világon először széleskörben bevezetnék ezt az újszerű foglalkoztatási formát. Ez ugyanis egyrészt jól illeszkedne a Spanyol Szocialista Munkáspárt vezette kormány politikai agendájába, másrészt Spanyolországban mondhatni történelmi hagyománya van a munkaidő csökkentésének. Ők voltak ugyanis 1919-ben az első nyugat-európai ország, ami a 44 napos barcelonai sztrájk után törvényben rögzítette a napi 8, illetve a heti 40 órás limitet.

Egyeseknek bejött, másoknak nem

Az utóbbi években a világ több pontján is kísérleteztek már a négynapos munkahét bevezetésével, azonban az eredmények vállalatról vállalatra változóak voltak. Az új-zélandi Perpetual Guardian pénzügyi szolgáltató például egy hathates tesztidőszak után a következőképp összegezte a tapasztalatait: „hihetetlenül megugrott a termelékenység, a munkához való hozzáállás javult, stabilak maradtak a bevételek, miközben csökkentek a költségek”. Voltak azonban olyan kísérletek is, melyek arról számoltak be, hogy az új forma következtében romlott a vállalati teljesítmény – ezek a cégek inkább szinte azonnal visszatértek a korábbi időbeosztásra.

Ahogy a Portfolio elemzéséből kiderül,

az efféle kísérletek Magyarországon sem példa nélküliek

– az eredmények pedig itt is épp olyan ellentmondásosak, mint a világ többi részén. Egy magyar IT cég ügyvezető igazgatója szerint náluk sikeres volt a rövidített munkahét lehetőségének bevezetése a munkavállalók körében, s ez egyáltalán nem ment a termelékenység rovására. Ezzel ellentétben például az olyan szektorokban, ahol megterhelő fizikai munkát végeznek a dolgozók, nem igazán volna értelme egy ilyesfajta átszervezésnek – véli Antal Miklós, a téma kutatója.

A Momentum is beleállt a négynapos munkahétbe

Február végén jelentette be Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje a párt Új Magyarország terv névre keresztelt választási programját. Ebben többek között helyett kapott a négynapos munkahét bevezetése is. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője ennek kapcsán egy Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „újra kell gondolnunk a munkához való viszonyunkat a 21. században. Nem igaz, hogy a munka mennyisége önmagában érték”. Szerinte ugyanis „a nyolcórás munkaidő a kizsákmányoló ipari forradalom idejében igazi vívmánynak számított, de ezt mára bőven meghaladtuk”. A párt a 32 órás munkahét elérését 2030-ra tűzte ki célul maga elé.
Illyés Márton (b), a Momentum gazdaságpolitikusa és Fekete-Győr András (j), a Momentum miniszterelnök-jelöltje az Új Magyarország terv bejelentésekor. (Fotó: Fekete-Győr András Facebook)

A járvány mindent felülír?

Hangsúlyozandó, hogy a legtöbb témába vágó kísérlet még a járvány előtt készült. A pandémia, s a sokak számára kényszerű távmunka gyors elterjedése azonban teljesen átrajzolhatja a mindennapi munkavégzés képét. Abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy

már soha nem fogunk visszatérni a hagyományos, nyolcórás irodai munkához.

Ennek fő oka, hogy a home office a legtöbb munkavállaló esetében megnövelte a termelékenységet. Az otthon nyugalmában ugyanis kevesebb a figyelmet elterelő tényező. Így pedig számos munkavállaló arra döbbent rá, hogy voltaképp már nincs (és valójában nem is volt sosem) öt napra elegendő munkája, mivel a munkaidő egy jelentős részét valójában nem is a fókuszált munkával, hanem egyéb pótcselekvésekkel töltötte. Ez a felismerés pedig táptalajként szolgálhat a négynapos munkahét elterjedéséhez a közeljövőben – csakhogy ehhez a vállalatvezetők egyelőre nem igazán tűnnek partnernek, legalábbis erre utalnak Lukács Bencének, az ELTE doktorandusz hallgatójának interjúi.

Ennek fényében a megoldás talán épp a Harvard Business School oktatói által is szorgalmazott 3-2-2-es munkahét lehet majd. Ennek lényege, hogy

a munkavállaló három napot tölt hagyományos módon az irodában, kettő napot távmunkában, s szintén kettő szabadnapot kap.

Ez a javaslat egyszerre biztosítja a vállalatvezetők ellenőrzési igényét, s a munkavállalók aziránti vágyát, hogy az eddigieknél sokkal rugalmasabb keretek között dolgozhassanak.

(Címlap: Más País Facebook)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 53 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az iskolásokra is gondoltak? Bizonyára nem. Így is 6,7,8 órájuk van, mert kiesett a szombat.
Négy nap alatt nem lehet megtanítani a matekot, történelmet, magyart, idegennyelvet, stb.

Nem lehet azt túltolni, társadalmi méretekben különösen, semmiből NEM lesz semmi.

A spanyolok tudomásom szerint elég szarul állnak gazdaságilag, és magas a munkanélküliség. Én ugyan nem vagyok közgazdász professeur, de a magas munkanélküliség nem azt jelenti, hogy sokan dolgoznának, de nincs munka/állás?

Azok a finnek voltak. 2000 embernél tesztelték. A végkövetkeztetés az lett, hogy nem akartak dolgozni, viszont sokkal boldogabbak lettek. Megbukott a kísérlet.
Valakinek biztosítani kéne a másik alapjövedelmét.



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés