Francia intézmény mondott ítéletet: Franciaország nem volt felkészülve a vírusválságra

2021. március 19. 9:20
A koronavírus-járvány első hulláma rávilágított a francia állam felkészületlenségére egy egészségügyi válsághelyzetben, de az illetékes szervek gyors és széleskörű fellépése hatékonynak bizonyult, vélte csütörtökön nyilvánosságra hozott éves jelentésében a francia állami számvevőszék.

A szervezet szerint általánosságban kimondható, hogy gyenge volt a felkészültség, amely annak a tünete, hogy az állami szereplők nem tulajdonítanak elég figyelmet a válságkezelésnek.

A számvevőszék a járványkezelés értékeléséhez egyebek mellett az egészségügyi rendszert és azon belül is az intenzív osztályokat, valamint az oktatás folytonosságát vizsgálta a digitális eszközöknek köszönhetően, illetve a munkaügyi segélyrendszer szavatolását.

„A legtöbb területen nem léteztek előzetesen válságkezelési tervek,

nem volt kidolgozott program az oktatás folytatására az oktatási intézményekben, ahogy nem volt megfelelő terv az intenzív osztályokon és az állami vasúttársaságnál sem” – hangsúlyozta a jelentés.

A kórházakban az intenzív ellátás eleve rosszul ellátott terület a válsághelyzetek idején, mégpedig azért, mert az elavulóban lévő felszereltség arányát nagyon erős területi egyenlőtlenség jellemzi – hívta fel a figyelmet a számvevőszék.

A jelentés emlékeztetett arra, hogy 2020 március közepe és május vége között „az intenzív osztályok teljes átalakítása lehetővé tette a kórházi ellátórendszer kiszélesítését”, az intenzív ágyak száma a januári 5080-ról április 15-re 10 707-re nőtt. De ahhoz, hogy elegendő képzett és az intenzív ellátáshoz értő egészségügyi dolgozó álljon rendelkezésre – ami a legfőbb nehézsége volt ennek a gyors átalakításnak –, a nem sürgős beavatkozásokat el kellett halasztani.    

Az oktatás folytonosságát viszont „gyorsan biztosítani tudták az iskolák a digitális eszközöknek köszönhetően, ugyanakkor azok is korlátozottnak bizonyultak, elsősorban a kisebbek és a fogyatékosságban szenvedő tanulók esetében”.

A külföldön ragadt franciák hazatérésének megszervezésében az első lezárás bejelentésekor viszont az adminisztráció bebizonyította adaptációs képességét, és mindennek az ára mérsékelt volt.

A számvevőszék szerint a hirtelen érkezett válsággal szemben az illetékes szervek dolgozói gyors mobilizációs képességének köszönhető az, hogy az állami szervek tovább tudtak működni az első lezárás alatt is.

Jóllehet a válságkezelésre az állam magas összeget költött, amely a kormány közlése szerint eddig 160 és 170 milliárd euró közé tehető, a számvevőszék szerint a járvány rávilágított egyes állami szervek finanszírozási problémáira, elsősorban a kórházi ellátórendszerben az intenzív ellátás kapacitáshiányaira.

A Francia Kórházszövetség csütörtökön közzétett adatai szerint a járványhelyzet miatt az egészségügyi intézmények tavaly 2,3 millióval kevesebb beteget láttak el, mint az előző évben: ez 1,4 millióval kevesebb vizsgálatot és 900 ezerrel kevesebb műtéti beavatkozást jelent.

Az őszi második hullámban már jóval kevesebb beavatkozást kellett elhalasztani, mint tavasszal, de azokat elsősorban ambuláns ellátásban oldották meg a kórházak.  

A tendencia január óta javul, országosan már nem szükséges a beavatkozások elhalasztása, de a járványhelyzet területenkénti nagyon változó romlása miatt a Párizs környéki Ile-de-France, a dél-franciaországi Provence-Alpes-Cote d'Azur és az északi Hauts-de-France régióban még mindig halasztanak el műtéteket.

(MTI, címlap: MTI/AP/SIPA pool/Jacques Witt)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés