Szlovák válságkezelés: sem tudás, sem bátorság nincs a kanyarban előzéshez

2021. március 16. 15:51
A jelenlegi szlovák kormánykoalíció valóban a habarékkormány jeleit viseli magán, amiről egy válság idején, amikor határozottságra, világos intézkedésekre volna szükség, egyetlen álmoskönyv sem fog pozitív perspektívát predesztinálni. Sajnos mindez kihatott a válságkezelésre. A Makronóm elemzése.
Matus Tibor elemzése a Makronómon

A politikai bizonytalanság a válságkezelésre is kihatott

Mikor egy új kormány munkához lát, mindig benne a bizonytalanság. Mennyire hihetünk választási ígéreteinek, mennyire tud új módszereket hozni a régi kormányzás helyére, mindezekből mi is valósul meg, és mindez mennyire lesz üdvös az országnak? Különösen igaz ez, amikor egy röpke megszakítással 12 éven át uralkodó kormányzást váltanak, amelynek lecserélésére nem is a megteendő világos gazdasági lépések érvei hatottak, hanem a régi kormányzás korrupciós hálózatának felszámolása, begyöpösödött döntéshozatali módszereinek váltása.

Mindezt még bonyolítja, mikor nem egy egységes politikai struktúra váltja a régit, hanem, visszanyúlva a legzseniálisabb magyar politológus, Mikszáth Kálmán szóhasználatához, egy habarékkormány, amelynek nézetrendszere csupán egyvalamiben közös: a régi leváltásában. Nagyjából így volt ez Szlovákiában is, ahol a Robert Fico nevével fémjelzett kormányzást kellett leváltani, amely az újságíró, Ján Kuciak meggyilkolása után, Peter Pellegrini kormányfővel az élen úgy-ahogy elviselhetővé szelídült. Viszont valóban elérkezett az idő a váltásra.

Pellegrini bármit csinálhatott volna, nem volt esélye egy új kormányképes koalíció megkötésére.

A választások hoztak pár meglepetést, egyrészt a progresszív liberálisok egy elhibázott választási kampánynak köszönhetően kiszorultak, és a kampány előtt leírt jelenlegi miniszterelnök, Igor Matovič félelmetes hajrával, a pár hónappal azelőtti parlamenti küszöböt jelentő 5 százalékról 25 százalékra tornászta magát, megszerezve a mandátumok több mint harmadát.  Persze ez nem volt elég a kormányzáshoz, így bevont a kormányzásba három további pártot, az SaS-t (Szabadság és Szolidaritás), amelyet minősítsünk jobboldali liberálisnak, amely elsősorban az értelmiséget tudja megszólítani. Melléjük vette a Za ľudí (Emberekért) pártot, amely szintén liberálisnak minősíthető, és az azóta a párt éléről is visszavonult korábbi köztársasági elnök, Andrej Kiska projektje volt. Illetve egy neves vállalkozó, az immár 11 gyermekes (10 anyától) Boris Kollár pártját a Sme rodinát (Mi vagyunk a család), amely párt nehezen definiálható, mondjuk róluk annyit, hogy az EP választási kampányukhoz Marie Le Pen is eljött Pozsonyba. 

Elnézést a hosszas bevezetőért, de mindenképp be szerettem volna mutatni, hogy

a jelenlegi szlovák kormánykoalíció valóban a habarékkormány jeleit viseli magán, amiről egy válság idején, amikor határozottságra, világos intézkedésekre volna szükség, egyetlen álmoskönyv sem fog pozitív perspektívát predesztinálni. Sajnos mindez kihatott a válságkezelésre.

Persze el kell ismerni, hogy Matovičék nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, és mindehhez nem párosult kormányzati tapasztalat sem. A válság kellős közepébe csöppenve a kilátások sem voltak rózsásak, hiszen 7-12 százaléknyi GDP-esést jósoltak az évre, amit azért nagyjából sikerült megúszni az év végére egy 5,2 százalékos visszaeséssel. Ezt is elsősorban a járvány első hullámának gyárleállításai okozták, a második negyedévben a zászlóshajó, az autóipar már szépen teljesített, hozva Szlovákia exportjának majdnem 65 százalékát. Ennek megfelelően 2020 során a 2019-ben regisztrált munkanélküliség 4,92 százalékról (a teljes 6,01 százalék) 7,57 százalékra nőtt (a teljes 8,3 százalék). A foglalkoztatottság is 2 százalékkal csökkent. 

Tavasszal persze jöttek a nagy bejelentések, havi egymilliárd euró ráöntését ígérték a szlovák gazdaságra, aminek nagyobb része ígéret maradt.

A kormány és annak minisztériumai mindenféle bizottságokat hoztak létre, köztük gazdaságiakat, amelyek hozták a tavasz nagy vitáját a helikopterpénz és a beruházások között.  Abban tudtak megegyezni, hogy elsősorban a munkahelyeket kell megőrizni. Össze is tákoltak egy gazdasági Elsősegélyprogramot, amelyet aztán módosítottak Elsősegély+, majd ++-ra. Az idő teltével egyre nagyobb százalékban adták a támogatásokat. Mindezeken a támogatási sémákon keresztül, február végéig a munka-, szociális és családügyi minisztérium valamivel több mint 1,06 milliárd eurót fizetett ki. Havi bontásban a legtöbbet, 177 millió eurót még áprilisban, januárban 67 milliót.

Kurzarbeit

Lényegében öt sémát állítottak fel.

Van egy csomag, amely a munkavállalók fizetését kompenzálja azoknál a munkáltatóknál, akik a vészhelyzet kihirdetése miatt a Közegészségügyi Hivatal rendelete alapján bezárniuk vagy működésüket csökkenteniük kényszerültek. Ezzel idén február végéig, 34 ezer kifizetéssel, 172 ezer munkavállalót támogattak, 67,7 millió euró értékben. A vállalatok igényelhetik a bérköltségek egy részének megtérítését a teljes munkaköltség 100 százalékáig (korábban 80 százalékig). A hozzájárulás maximális összege munkavállalónként 1100 euró volt.

A második csomag az önfoglalkoztatókat érinti. Itt azok az iparosok, önfoglalkoztatók pályázhattak, pályázhatnak a hozzájárulásra, akiknek a világjárvány miatt be kellett zárniuk vagy korlátozniuk kellett a működésüket, akiknek bevételei legalább 20 százalékkal estek vissza. 2020 szeptemberéig a bevételek 80 százalékos és annál nagyobb csökkenésénél a hozzájárulás maximális összege 540 euró volt havonta, ami októbertől maximum 810 euróra nőtt. Jelenleg a maximális hozzájárulás a 80 százalékos bevételkiesésnél 870 euró. A 2. számú intézkedés keretében a munkaügyi tárca eddig 200 millió eurót fizetett ki, amivel 385 869 személyt támogatott. 

A 3. intézkedések jelentik a valódi kurzarbeitot, amire azok a munkaadók jogosultak, akik megtartják a munkahelyeket, annak ellenére, hogy tevékenységüket legalább egy hónapig (korábban két hónapig) csökkenteniük kellett vagy meg kellett szakítaniuk.  A hozzájárulás idén februártól a munka teljes árának 100 százaléka, viszont munkavállalónként legfeljebb 1100 euró.

A 3A intézkedés segítségével (ez azokra a munkaadókra vonatkozik, akik nem kényszerültek bezárni az üzemüket) a minisztérium több mint 750 000 ember támogatott, akiknek a több mint 223 millió eurót fizetett ki, több mint 39 000 kifizetéssel. A 3B intézkedés továbbra is a leginkább használatos (azok a munkaadók vehetik igénybe, akiknek bevétele legalább 20 százalékkal csökkent), a minisztérium csaknem 521 millió eurót költött erre a sémára. Ezzel, több mint 1,6 millió embert támogatott, összesen csaknem 146 000 kifizetést küldött.

A 4. intézkedés során csaknem 22 millió eurót fizetett ki a munkaügyi minisztérium, amivel csaknem 93 ezer embert támogattak. Ez elsősorban a szabadfoglalkozásúakat vagy az egyszemélyes kft-ket érinti, akiknek nincs más jövedelmük a vészhelyzet idején. Havi 360 eurós támogatás kérhetnek, ami korábban 315 euró volt.

Az 5. intézkedés során a minisztérium több mint 27 millió eurót fizetett, amivel 102 135 főt támogatott. Ez egy SOS-támogatás azoknak az embereknek, akik a világjárvány idején válsághelyzetbe kerültek és nincs jövedelmük. A támogatás havi 300 euró.
A Kurzarbeit, mint eszköz, amely célja, hogy az alkalmazott kapja meg a bére legalább 80 százalékát, annyira megtetszett a szlovák gazdaságpolitika döntéshozóinak, hogy az alkalmazását törvénybe emelte, mint a mindenkori válságok leküzdésére bevethető fegyvert. 

Viszont az eszközt számos vállalkozó nem tudta kihasználni, hiszen Szlovákiában is vannak vállalatok, amelyek elmaradtak az adó- és járulékfizetéssel. A támogatás átfutása viszonylag gyors volt, nagyjából 30 napon belül érvényesíteni lehetett az igényt, persze ha minden rendben volt a papírokkal.

Hitelmoratórium

A hitelek törlesztésénél tavasszal szintén moratóriumot vezettek be 9 hónapra, aminek határideje az elhalasztását kérő kliensek többségénél az új évvel lejárt.

Különbség a magyar gyakorlattal szemben, hogy ez nem volt automatikus, hanem kérni kellett,

amivel 134 ezer szlovákiai háztartás és 7 ezer vállalat élt, közülük több mint 100 ezer még a járvány első hullámakor.  A Szlovák Nemzeti Bank adatai szerint a hitelmoratórium 2,8 milliárd eurónyi hitelt, azaz a hitelek 12 százalékát érinti. Ebben is inkább a kicsik jártak elöl, mivel a hitelek halasztását a kisvállalkozásoknak a 15, a közepeseknek a 12, a nagyoknak mindössze a 6 százaléka kérte. A vállalatok kétharmada kérte a halasztást a maximális időszakra. 

Annak ellenére, hogy a gazdasági visszapattanás csak későbbre várható, arra számítanak, hogy a törlesztésekhez való visszatérésnél a közepes és a nagyvállalatok 5 százalékának lesz gondja, míg a kisvállalkozásoknál ez az arány jóval magasabb, 14,6 százalék. A gondban lévő hiteltörlesztéseket az összes hitelállomány 0,7 százalékára becsülik. Mindenesetre a pénzügyminiszter arra kérte a bankokat, hogy a gondban lévő adósokat egyedi elbánásban részesítsék. Az ellenzék a járvány elhúzódása miatt kérte a hitelmoratórium meghosszabbítását, hiszen a bankok nem vesztenek az üzleten, ugyanis az időszak utáni kamatot úgyis meg kell fizetni. 

Persze azt is látni kell, hogy

a kormányzat és a bankrendszer viszonyát beárnyékolta, hogy az előző kormány 2020-ra a duplájára emelte a banki különadót.

Kétségtelen nagy árat, több tízmilliót kellett fizetnie a költségvetésnek a hitelmoratóriumért, hiszen a különadót a második félévben kénytelen volt eltörölni. Persze azt mondják, hogy elvi okokból, és nem amiatt, hogy a bankok elfogadják a hitelmoratórium intézményét. 

Idegenforgalmi támogatások – több hónapos csúszással

Míg az ipar viszonylag kisebb veszteséggel tudott túllépni a második hullámon, addig ennek legnagyobb vesztese az idegenforgalom és a vendéglátóipar lett. Létezik támogatási séma megsegítésükre, de igencsak csikorogva működik.

A támogatásokat az állam igyekszik a végső kedvezményezetthez egyenesen eljuttatni.

A bértámogatásokat az alkalmazottaknak, a bérleti díjakra vonatkozó támogatásokat pedig az ingatlantulajdonoshoz. Majd a közlekedési minisztérium bevezette az általa kezelt idegenforgalmi ágazat veszteségeit kompenzáló támogatást, amely már egyenesen a vállalkozóknál landolhat. A támogatás lényege, hogy az előző év forgalma szerinti bevételkiesésnek akár tíz százalékát is kérhetik támogatásként.

Bár még tavaly októberben bejelentették, hivatalosan csak decemberben tudták elindítani, hogy további két hónap múltával kevesebb, mint 1500 vállalat kaphasson támogatást.

Bár a minisztérium vállalta, hogy a támogatást 60 nap belül képes folyósítani, számos cég jelenleg még azt sem tudja, miképp is áll a kérvénye. A februári jelentések szerint a beadott 5400 kérvény harmadának feldolgozásához még hozzá sem fogtak.

A programra a jóváhagyott költségvetés szerint 130 millió euró volt elkülönítve, ebből a minisztérium december végéig 6,2 milliót folyósított. Januárban sikerült a kifizetett támogatások összegét 11 millióra emelni, de februárban is csak 8,5 millió euró kifizetésével számolt a közlekedési minisztérium.

A fentiek még az első hullám kárvallottjairól szólt, a második hullám károsultjai részére februárban indítotték az új kiírást. A minisztérium viszont felkészült arra, hogy az igények alapján emelje a keretösszeget.

Bérleti díjak kompenzálása

A bérleti díjak részleges kompenzálását a Richard Sulík (SaS) által vezetett gazdasági minisztérium kezeli, és az első hullámban kevesebb mint 40 millió eurót költöttek erre a célra. A program elindításakor a valós kifizetésnek az ötszörösével számoltak. Az okokként felróható, hogy a bérbeadónak kedvezményt kellett adnia a bérleti díjból, illetve azt, hogy a bérbeadónak is elektronikus aláírással kellett rendelkeznie. Amely bérbeadó ezt nem tette meg, az nem kapott támogatást.

A második hullám során bérleti díjakra egyetlen euró támogatást sem folyósítottak.

Kamatmentes antikorona hitel/garancia

A szlovák kormány is gondolkodott kamattámogatott hitelkonstrukciókban, de ennek mértéke csekély. A kormány kamattámogatást, illetve a hitel garanciáját vállalta a hitel nagyságának 80 százalékáig. Ez első körben, még tavasszal, 38 millió keretösszegre hirdette meg, majd ezt kibővítette 57 millió euróval, és a továbbiakban 350 millió euróval toldotta meg, amit már a 2014-2020 időszak ki nem merített alapjaiból finanszírozott.

Márpedig itt van tér, hiszen a 2020-ig tartó időszak EU forrásaiból cca. 13,5 milliárd eurónyi összegből nyolcmilliárdot még nem hívott le Szlovákia. 

Konklúzió

A Makronómban beszámoltunk arról, hogy

Magyarországon 140 százalékkal emelkedtek, miközben világszerte 42 százalékot zuhantak a közvetlen külföldi befektetések 2020-ban az ENSZ szerint.

Miközben szomszédainknál is elapadtak a külföldi beruházások: Szlovákiában például 87 százalékkal, Csehországban 54 százalékkal, Romániában 56 százalékkal estek a befektetések, csak Lengyelországban emelkedtek egy szerény, 9 százalékos értékkel.

 Az intézkedések felsorolása elé ezért tartottam fontosnak leírni a kis politikai bevezetőt, mert ez mutatja, hogy a szlovák kormány a válságra, mint leküzdendő jelenségre tekintett, nem pedig lehetőségre. Megmaradt a válságkezelésnél a munkahelyek megőrzésénél, és nem igyekezett új fejlődési pályát elindítani.

Nem volt sem tudása, sem bátorsága merni bevállalni a gazdaságpolitikában a „kanyarban előzés” filozófiáját.

Igaz ehhez kicsit rendbe kellene rakni a versenyképességet is, elgondolkodni azon, miképp lehetne kilépni a közepes fejlettség csapdájából.

Borítókép: (Fotó: Richard Sulík, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt elnöke, Igor Matovic, a szlovák parlamenti választáson győzelmet szerző Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom elnöke, Zuzana Caputová szlovák elnök, Veronika Remisová, az Emberekért párt alelnöke és Boris Kollar, a Család Vagyunk párt elnöke (b-j) a pozsonyi elnöki palota előtt 2020. március 14-én, miután az előző nap a szervezetek vezetői megállapodtak a négypárti koalícióról. MTI/EPA/Jakub Gavlák)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 34 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szlovákiában négypárti koalició van, ahol az egyes pártok véleménye gyakran eltér egymástól. Ezért mondatták le az EÜ. Minisztert is, aki behozatta a Szputnyikot. ( Az, hogy mi volt a valódi ok, azt a fene sem tudja.)

A megoldás, csatlakozás az anyaországhoz..........

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés