Magyarország Szlovákiát és Lengyelországot, Budapest Bécset, Berlint és Madridot is lekörözi életszínvonalban

2021. március 11. 9:14
Az Eurostat adatai alapján az életszínvonalat tekintve Budapest több fontos nyugat-európai várost is megelőz. Prága, Varsó vagy Pozsony azonban így is előttünk jár, írja friss Eurostat-adatok alapján a Növekedés.hu. A Makronóm elemzéseiből az is kiderül, hogy a nemzetgazdasági szintű felzárkózás is felgyorsult az elmúlt években.

Előzzük a nyugati fővárosokat

„A fővárosunknak óriási túlsúlya van a magyar gazdaságban. A helyzet ilyen szempontból lassan száz éve változatlan. A központi vízfej és a vidék között egyre nagyobb a különbség. Hogy pontosan mekkora arra rávilágít egy friss statisztika.

Az Európai Unió alá tartozó Eurostat minden évben közzéteszi azokat a részletes gazdasági adatokat, amelyek alapján össze lehet mérni, hogy az egyes EU-s régiókban mekkora az életszínvonal. A legfrissebb számok, amelyek a 2019-es állapotokat mutatják be a múlt héten jöttek ki. Az Eurostat a GDP adatokat egy fiktív pénznemre a PPS-re (Purchasing power standard) is átszámolja.

Erre azért van szükség, mert az egyes országokban sokszor nagyok az árkülönbségek. A németeknél vagy a bolgároknál nyilván nem ugyanannyiba kerül egy McDonald's menü vagy egy fékcsere. Amikor valaki külföldre akar költözni akkor sokszor felmerül, hogy hiába lehet mondjuk Londonban a hazai fizetés többszörösét megkeresni, ha közben az albérletek is csillagászati árba kerülnek. Az eltérő árszínvonalakat a PPS teljesen lefejti és megmutatja, hogy mekkora a tényleges életszínvonal” – írja a portál.

Hozzáteszik, hogy a PPS terén

Budapest olyan városokat előz meg, mint Bécs, Berlin vagy Madrid.

Persze nem csak mi állunk ilyen jól. „A közép-kelet európai országok nagyvárosai is szépen teljesítenek. Annyira, hogy a ranglistán Prága Luxemburg után a második helyen áll. Ez annak is köszönhető, hogy a mi térségünkben a gazdaságok jellemzően fővárosközpontúak. A vidék általában le van szakadva. Ezzel szemben Németországban például szinte minden régióban az uniós átlag fölött élnek az emberek. Náluk ráadásul nem Berlin áll az első helyen az életszínvonal terén. A bajor régió fejlettebbnek számít” – teszik hozzá.

Regionális egyenlőtlenségek

„A vidéki adatok Magyarországra nézve kevésbé hízelgőek.

Itthon a közép-magyarországi az egyetlen régió, amely az uniós átlagot meghaladja.

Utána az EU-s átlag 71 százalékával a Nyugat-Dunántúl áll a legjobban. Észak-Alföld és Észak-Magyarország egyike az unió legszegényebb régióinak. A negatív toplistát egyébként főleg bolgár régiók uralják. De belekerült egy tengerentúli francia terület is: az Indiai-óceánon található Mayotte szigetén a mintegy negyedmillió lakos életszínvonala az uniós átlag 32 százalékát éri csak el. Pont ezen a szinten áll Bulgária Severozapaden nevű régiója is” – írja a Növekedés.hu elemzése.

Alább pedig látható az Eurostat térképe az uniós régiók fejlettségi szintjéről.

Nemzetgazdasági szinten Lengyelországot és Szlovákiát is megelőztük

Októberben friss adatokat publikált az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat. Ebből kiderül, hogy

a magyar gazdaság tavaly visszaelőzte a szlovákot a gazdasági növekedés mutatóit tekintve

– rácáfolva a liberális közgazdászok prognózisaira. Ezt írta a Makronóm 2020 őszén, hozzátéve, hogy az unió huszonhét országa között hazánk – a 2008-as válság hatására – 2012-ben már csak a fejlettségi lista 23. helyén állt, 2019-re azonban a 20. helyre zárkózott fel, hét országot (Lengyelország, Szlovákia, Románia, Lett­ország, Görögország, Horvátország, Bulgária) megelőzve. Magyarország előtt közvetlenül Portugália, Litvánia és Észtország áll – utóbbi kettő a semmiből előzte le az egész régiót, az „utolsókból elsők” a balti országokra áll.

 

A magyar felzárkózás tehát bizonyítottan zajlik, hazánk a régiós versenytársaknál eredményesebb gazdaságpolitikát tud felmutatni: a visegrádi országok között Csehország után a magyar gazdaság következik fejlettségét tekintve. Ehhez kellett az is, hogy a 2019-es gazdasági növekedés a kormány által vártnál sokkal jobb lett: a költségvetésben szereplő 4,1 százalék helyett 4,6 százalék, ami Közép-Európa legjobb növekedési értéke volt. Szlovákia kevesebb mint a magyar ütem felével bővült.

Hamis próféták hamis jóslatai

Magyarország élre törésével egy időben és az azt megelőző években számos hazai liberális közgazdász nyilatkozott a gazdaság végleges leszakadásáról. „A hazai gazdaság lemarad a saját ligájában focizóktól – nyilatkozta Csaba László a 24.hu portálnak. – A magyar gazdaság minden nemzetközi egybevetés, így az EU-­statisztika szerint is nem felzárkózik, hanem lemarad az olyan, vele egy ligában focizókhoz képest, mint Észtország, Szlovákia, Lengyelország.” Csaba szerint „2002 és 2007 között a magyar gazdaság felzárkózási pályán állt” – miközben a statisztika alapján épp ekkor nem tett egy lépést sem előre.

Az idő és az adatok a Chikán Attila által elmondottakat is megkérdőjelezik: „a legfontosabb mutatók legtöbbjében, legfájóbban az átfogó versenyképességben az összes volt szocialista ország elhagyott bennünket. A 2007–2008-as válság óta a régiós növekedési sávnak jobbára az alján tanyázunk” – nyilatkozta a 24.hu-nak. Az első Orbán-kabinet ma már kormánykritikus minisztere úgy véli, „kedvező körülmények nagyon-nagyon szerencsés egybeesése” volt csupán a 2018-as 5,4 százalékos rekordnövekedés.

A 2011-ben még szja-csökkentés helyett adóemelést ajánló Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök a 168 Órának 2019-ben kiemelte, szerinte a jó gazdasági eredmények a magyar gazdaságpolitika ellenére születnek, a Központi Statisztikai Hivatal elnöki székéből a Párbeszéd­frakcióig jutó Mellár Tamás pedig ugyanezen lapban a statisztikák megkérdőjelezésével igyekezett érvelni: „ténylegesen nincs is akkora gazdasági növekedés, mint amekkorát kimutatnak”. A leszakadás sokat ismételgetett mítosszá vált a liberális közgazdászok körében. Király Júlia már egy 2015-ös konferencián ítéletet mondott: „a tartós növekedést illetően a visegrádi négyekhez képest leszakadóban vagyunk, lassan Bulgáriához, Albániához, Szerbiához képest határozhatjuk meg magunkat”. A valós adatok alapján azonban sokkal inkább a visegrádi országokhoz és Portugáliához.

Összesítésünkből az is kiderül, hogyan vélekednek a nemzetközi szakértők a magyar gazdasági felzárkózásról.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 46 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ezt a hírt nem találta meg a Soros seggdugó szájú Somos a lapszemléjében,
és az esti A nap híre műsorban is ismeretlen lesz.-
Mindkettő: ATV.

Te nem tisztában a fogalommal.
Ezen túl még fogalmazni sem tudsz, mert a mondatod egyik fele ellent mond a másik felének.

A valuták vásárlóerő-paritásának megfelelő árfolyam kialakulásáról (amikor a hazai valutáért ugyanannyi áru vásárolható belföldön, mint külföldön) a piaci mechanizmusok gondoskodnak.
Másként fogalmazva az árfolyamok közötti különbözetet kiküszöbölik.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés