Még az is lehet, hogy két hét múlva nem Igor Matovičnak hívják a szlovák miniszterelnököt

2021. március 4. 19:28
A külső szemlélő számára egy szokványos koalíciós vita, viszont ha mélyebbre kaparunk, nem csak a négyes koalíció van válságban, jóval több van emögött. A Makronóm helyzetképe a koronaválságba és politikai patthelyzetbe süllyedt Szlovákiáról.
Matus Tibor írása a Makronómon.

Válság van Szlovákiában, meg vakcinaharc

Lassan egy éve van hatalmon Igor Matovič, és jelenleg, az orosz vakcinák kassai reptéren való fogadásával oda jutott, hogy két kisebb kormánypárt a köztársasági elnöknél egyeztetett a kormányátalakításról. Posztcseréket kezdeményeznének, elsősorban az egészségügyi miniszterét, ellenkező esetben bizalmi szavazást indítanának a kormány ellen. Ez még nem jelentené az előrehozott választások kiírását, azt alkotmányos többséggel kellene elfogadni, és a jelen esetben ez a Robert Fico – Peter Pellegrini volt kormányfői tandem visszatérését jelentené.

Márpedig Richard Sulík, az SaS elnöke előtt ott az intő példa: 2011-ben szétrobbantotta a Radičová kormányt, mikor elutasította, hogy Szlovákia, az eurozóna tagjaként pénzt áldozzon az Európai Stabilizációs Mechanizmus keretében a görögök hitelválság megoldására (ennyit az euró előnyeiről), amivel 8 évre utat nyitott Ficónak.

A koalíción belüli viták régóta folynak, és ha megkaparjuk a felszínt, azt is látni kell, hogy nem csak a négy párt miatt válik lassan irányíthatatlanná az ország.

Azt mindenki elismeri, hogy Matovič rettenetesen nehéz időszakban vette át a kormányzást.

Kormányzati tapasztalattal nem bírt, és rögtön belecsöppent a járványválság kellős közepébe, amire Szlovákia, ahogy a világ többi országa is teljesen felkészületlen volt; az a pár hét, ami az olaszországi és a szlovákiai megjelenés között volt, az pont a választások előtti kampányolással telt. 

Matovičnak sikerült egy négypárti kormányt összehozni, amit a 150 tagú szlovák parlamentben a saját 53 tagú frakcióján kívül egy 17, egy 13 és egy 11 tagú frakció támogat. Tehát egyetlen kisebb párt kiválásával, még mindig megtarthatná a többségét. Azt is el kell mondani, hogy a választásokon arra kaptak megbízást, hogy leváltsák a Fico kormányt, és felfedjék annak korrupt praktikáit, és megteremtsenek egy tisztességesebb államszervezetet.

Gazdasági szempontból is változtatni kellett, mert a 15 évvel ezelőtti jobboldali kormány gazdasági reformja óta (az ismert, mindenre 19 százalékos egyenadókulcs) nem igazán történt változtatás, aminek következtében egyre kevésbé érkeznek a külföldi befektetések

és vásárlói paritáson mérve Szlovákia távolodott az EU átlagától.

Persze a járvány mindent felülírt, bár a korrupció elleni küzdelemben sikerült pár, az előző kormány és az alvilág összefonódásából ismert emblematikus személyt leültetni, egyelőre vizsgálati fogságba, de másmindenre nem jutott erő. A járvány második hullámában pedig a lakosság körében megjelent a járványfáradság, annak ellenére, hogy tavasszal a lakosság nagyon példásan viselkedett. Ennek több oka van, de a legfőbb a kormánynak a nyíltságot rosszul értelmező kommunikációja, az intézkedések zavaros megfogalmazása, a sok kivétel.

A járványhelyzeten csak pár hétig segített, hogy novemberben végigtesztelték az egész országot majdnem 120 millió euróért, amiből felépíthető mondjuk egy városi kórház,

csak hogy ne lélegeztető gépekben számoljunk. Akkor csökkentek az esetszámok, és az emberek a tesztelésre kapott „kékcédulával” egyben hamis biztonságérzetet is kaptak. Matovič megítélésén sem segített, hogy az ehhez szükséges teszteket (cca. 50 millió euróért) egyik ismerősén keresztül szereztette be. Magának Matovičnak pedig rögeszméjévé vált, hogy a tömeges tesztelés az egyetlen hatékony eszköz a járvány ellen. Azóta szinte minden városban tesztelési pontokat hoztak létre, ami nem is rossz biznisz az egészségügyben vállalkozóknak, viszont ezzel jelentős erőket vonnak el az elsődleges ellátásból.

A másik oldalon a kormányfőnek nem sikerült megteremtenie a konszenzust a kormányon belül, hogy a járványügyi intézkedésekkel milyen mértékben kellene a gazdasági aktivitást korlátozni.

Persze sokaknak furcsa volt, mikor az egyik oldalon a kis üzleteket bezárták, a másik oldalon viszont engedélyezték a síközpontok nyitását. Richard Sulík, mint gazdasági miniszter, ekkor vált a kormányfő ellenlábasává, mikor megpróbálta levegőhöz juttatni a kisvállalkozókat, hogy legalább azokban a járásokban nyithassanak, ahol jobb a járványhelyzet. Cseh mintára egyfajta Covid-automata felállítását javasolta, ahol regionális járványhelyzettől függően használnák a korlátozásokat. Ennek bevezetését csak januárban sikerült elérnie. 

Addig viszont még volt egy komoly kormányvita, hiszen Matovič még karácsony előtt letesztelte volna az országot, és a tesztek beszerzését pont Sulíkra bízta. A beszerzés nem sikerült, a kormányfő szerint ezt a gazdasági miniszter elszabotálta, Sulík pedig a közbeszerzési eljárásra, illetve a rosszul megadott tesztparaméterekre hivatkozott. A vita odáig fajult, hogy Matovič egyrészt egyenes adásban elpityeregte magát, másrészt Sulíkot, mint miniszterelnök-helyettesét tette felelőssé több ezer ember haláláért. Sulík nyelt egy nagyot, hiszen nem nagyon merné újra bevállalni a kormánybukást, és ezzel Ficoék visszatértét.

Azóta hiába a korlátozások, a Covid-automata, a folyamatos tesztelés, a kórházi kezelésre szorultak száma folyamatosan nő, és Szlovákia jegyzi a legtöbb covidos halálesetet a világon. Az egészségügy a terhelhetősége határán jár, így egyre többen kezdték követelni az egészségügyi miniszter leváltását, még a koalíción belül is. 

A helyzet fokozódásához nagyban hozzájárult a lakosság járványfáradsága, hogy már nem igazán tartják be az előírásokat, illetve az, hogy nincs is nagyon, aki azokat ellenőrizze, betartassa.

Hiába határoz a kormány például a határok ellenőrzéséről és karanténszabályokról, ha a rendőrség csupán pár nap múlva vonul a határokra, akkor is csak szúrópróbaszerűen. Persze a rendőrség emberhiányra hivatkozik, hiába van arányaiban a legtöbb rendőr a V4 országaiban, hasonlóképp ezért korlátozzák szerdától a frissen átadott, Komáromot önmagával összekötő Monostori hídon a személyforgalmat.

Ekkor érkezett a SzputnyikV vakcina körüli lamentálás. Matovič pár hete már jelezte, de akkor visszafogta fecsegési kényszerét, és nem mondott konkrétumokat. A szlovák gyógyszerfelügyelet nem vállalta a vakcina ideiglenes engedélyezését sem, mondván erre nincs kapacitása, ráhagyva az Európai Gyógyszerügynökségre. Matovič a Szputnyik beszerzését a kormány elé vitte, ahol a legkisebb kormánypárt az „Emberekért” (Za Ľudí) nevezetű, az engedélyek hiányára hivatkozva azt megvétózta. 

Persze ezt mindenki értetlenül szemlélte, hiszen ebből a helyzetből a kiút a minél nagyobb beoltottság elérése, és ezzel a lakosság többsége is egyetért. Úgy tűnik, azután vitte Matovič a kormány elé, hogy az orosz féllel az egyezség már megszületett (amiben – Szijjártó Péter nyilatkozata szerint – a magyarok is segítettek), így bejelentette, hogy továbbra is ragaszkodik az orosz vakcinákkal való oltáshoz, és majd az egészségügyi miniszter ad az oltások beadásához engedélyt.

A bomba akkor robbant, mikor hétfőn a kassai repülőtérre megérkezett a kétmillió lekötött vakcina egy tizede, amit Matovič kormányfő személyesen fogadott.

Valószínű kormányfő ezt a tettet úgy ítélte meg, mint amivel újfent megmentette a nemzetet. Tulajdonképp itt megmutatkozott a koalícióban lévő szemléletek vitája. Matovič konzervatívnak tekinthető (bár ezt a definíciót rezervával kell kezelni), kormányában viszont erőteljesen megjelentek a liberális, atlantista vonulat képviselői. 

Általában azt nehezményezték, hogy a kormányfő személyesen fogadta az orosz vakcina érkezését, míg ezt más oltóanyag esetében nem tette. Ivan Korčok külügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy az orosz vakcina nem csak oltóanyag, hanem egyben az orosz hibrid hadviselés egyik eszköze. Érdekes, hogy az orosz földgáz esetében nincsenek ilyen kifogásai. Persze megszólalt Zuzana Čaputová  államfő is, aki azt nehezményezte, hogy az orosz vakcinák beszerzésével felrúgta Szlovákia a közös európai gyógyszerbeszerzési mechanizmust, így ne várjunk Európától segítséget az oltások beszerzésénél, esetleges kölcsönzésénél a vészhelyzetben. (Persze Čaputováról tudni kell, hogy előző életében néhány aktivitását erőteljesen támogatta S.Gy. magyar származású filantróp alapítványa.)

A koalíciós vita feloldásához Boris Kollár (Család vagyunk – Sme Rodina párt), a szlovák parlament elnöke egyeztetést hívott össze szerda estére, ahol megegyeztek, hogy nem mennek bele idő előtti választásokba, hanem csak a kormányt alakítják át. Amiről pedig csak egy hét múlva kezdenek egyeztetni. Ahogy nyilatkozták, minden poszt a terítéken van, beleértve a kormányfőé is. Mindenesetre sokat elárul, hogy a nyugati sajtóban a múlt héten már megjelent, hogy Matovič mekkora csalódást jelentett. Úgy tűnik, másra számítottak, ahogy a szlovákiai polgárok is. Márpedig a nyugati autógyárak protektorátusában az ilyen véleményre illik odafigyelni.

Patthelyzet. Egy biztos, a jelenlegi kormánykoalíció fél az előrehozott választásoktól, mint a tűztől. A járvány a csúcson, az egészségügy a teljesítőképessége határán, a polgárok már nem veszik komolyan sem a kormányt, sem az előírásait,

hiányoznak a bevethető rendőrök, a hivatalok (lásd a gyógyszerügynökséget) nem akarnak/mernek dolgozni. 

Jöhetnek új emberek a kormányba, de látni kell, hogy a kormánypártok már a „modern” 21. századi pártok, akik – Matovič nyilatkozott így – a kongresszusukat akár egy nagyobb liftben is meg tudnák tartani. Azaz egy bővebb asztaltársaság, amit jó kommunikációval el lehet adni, nem pedig egy regionális struktúrával, bázissal működő párt, ahol folyik valamiféle kiválasztódás. Persze nem kell, hogy minden miniszternek értenie is kelljen a munkájához, csak sajnos az alattuk lévő hivatalnokréteg, az előző kormány kiválasztási mechanizmusának köszönhetően, szintén nincs a helyzet magaslatán. A hivatalnokok amúgy is stresszben vannak, hiszen folyik a korrupciós tisztogatási üzemmód is, amit egy vállalkozó ismerősöm úgy írt le – eddig legalább tudtuk, hogy az elintézéshez kinek mennyit kell adni, de most mindenki csak áll és retteg. 

Bármi lehetséges, még az is, hogy két hét múlva nem Igor Matovičnak fogják hívni a szlovák miniszterelnököt.

Mindenesetre nehéz lesz ebből a helyzetből az országnak és a kormánynak feltápászkodni, főleg úgy, hogy a gazdaság továbblépésére nincs igazán elképzelés, sem stratégia. Ehhez persze fel kellene tárni a gondokat, amire az egyoldalú szlovákiai sajtó nem képes. Így marad az autógyári protektorátus által kialakított kis tátrai tigris álomképének felemlegetése.

Borítókép: Igor Matovic szlovák miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnaposra tervezett csúcsértekezletére érkezik Brüsszelben 2020. december 10-én.MTI/EPA/Reuters/Yves Herman


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 36 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nálunk is ilyen káosz lenne ellenzéki győzelem esetén. Gyurcsány ia megmondta.

"a nyugati sajtó szerint Matovič csalódást jelentett. Márpedig az ilyen véleményre illik odafigyelni."
ha a szlovákoknak azt mondanák, garanciát kapnak arra, hogy Felvidék sosem lesz magyar, ha végignyalják Párizstól Brüsszelen át Londonig a 130 millió Antant-testvér seggét, arra csak egy kérdésük lenne:
Darabonként hányszor, és elölről vagy hátulról.
dacos nagy nép a szlovák, és qrvára önérzetes, de csak, ha a magyarok gyalázásáról van szó...

Ez is addig, míg kitartanak a jelenlegi kormányok. Nagy külső-belső erők mozdulnak, h. legyen változás.

Az a baj, h. a társadalmak veszély érzete nem igazán működik, még mindig NEM közismert az alternatíva hitványsága és az esetlegesen általuk uralt jövő teljes kilátástalansága. Mindez a csalás és ámítás az ellen oldali média bűne, de van benne valami a nolimpia kampány választalanságából is.

Annak idején NEM voltak ellen-pultok a nomentumosoké közelében, ahol a rendezés előnyeiről lehetett volna olvasni, hallani. Most nincs Fehér Könyv, ingyenesen, minden háztartásba eljuttatva, h. a népek tudják, hová lett a nemzeti vagyon. NEM a Fidesz volt a NAGY KÓTYA-VETYE haszonélvezője, döbbenetes volt a közmúvek. erőmű, átjátszása idegen államok (német, francia, finn) cégeinek.

HA Gyurcsányék 13 hónap múlva visszajönnek, a viszonylag alacsony közmű számlák fognak először megszűnni. Sajnos, mindenki megérezné. Lesz nagyobb ingatlan adó is. Kelleni fog a pénz az inaktívaknak és a tömegesen beengedett illegálisoknak.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés