Hús nélkül győzné le a McDonald’s-ot a magyar családi vállalkozás

2021. február 25. 10:02

Írta: Takács Zsolt
Ennél jobb pillanat nincs a jövő tervezésére – lepi meg a Makronómot Papp Péter, aki szerint a mostani kedvezőtlen környezet a nyitással teljesen eltűnik majd és óriási lehetőségek várnak a cégre. Vele és a Las Vegan’s társtulajdonosával, Hajdler Biankával beszélgettünk. Mint Papp elmondta, nem tüntetne a nyitásért, inkább egy többnapos bezárással mutatná meg a szektor fontosságát.

Mindig a vendéglátással foglalkoztak?

Papp Péter (P.P.): 16-17 éves lehettem, amikor a középiskolás haverokkal gondoltunk egy nagyot és elkezdtünk 200-500 fős bulikat szervezni. Ez jól ment, így folytatódott szalagavatókkal, gólyabálokkal, gólyatáborokkal és egyéb rendezvényekkel. Ezek szervezése közben ragadt meg a fejemben a vendéglátás gondolata, aztán nagyon rövid ideig az irodai létbe is belekóstoltam, de ez nagyon nem nekem való, Biankát pedig hoztam magammal.

Hajdler Bianka (H.B.): Nekem nem volt időm mással foglalkozni, mert középiskola után egyből becsatlakoztam a Las Vegan’s-ba.

Milyen háttér segítette a cégalapításban?

P.P.: Édesanyám könyvelőirodájában sok vállalkozás számaival ismerkedhettem meg, így valamennyi rálátásom volt a világ gazdasági oldalára, de 20 évesen a világ nem az, amit az ember gondol róla. Emellett a gazdasági főiskola is adott némi támpontot.

Péter már korábban is a vendéglátásban mozgott, de más vonalon. Miért nem a menüztetéssel folytatta?

P.P.: Ez nagyon régen kezdődött. Az őskorban,

hárman barátok egy gólyatáborban túl sok sört ittunk és úgy láttuk, hogy a gyrososnak jobban megy az üzlet, mint nekünk a rendezvényszervezés.

Ezután beruháztunk egy másfélmilliós büfékocsira 2009-2010 környékén. Nagy dolgokat szerveztünk, de attól még húsz évesek sem voltunk, így mindig elköltöttük a megkeresett pénzt. A büfékocsit először a Balaton körül mutattuk be saját rendezvényeken, de a következő szezonban már egy fix helyen tartottuk. A saját rendezvényeken nagyon jól működött, de egy idő után már senki nem akart beállni dolgozni.

Ennyi idősen, honnan jött a vállalkozói tudás?

H.B.: Sehonnan,

volt egy úszógumink és egyből a mélyvízbe ugrottunk.

P.P.: Szerencsére annyi levegő mindig maradt benne, hogy a víz felett tartson minket, de a két másik barátom idővel lemorzsolódott és így én egy-két éves szünetre menten. A családomban sajnos senkinek sem volt vendéglátós tapasztalata, de sok jó tanácsot kaptam. Nem voltunk egy tehetős család, de mindig mellém álltak és mindent megkaptam, amit otthonról tudtak adni nekem, ez mindennél többet jelentett.

A szünet után nyitottunk az Omszki-tó partján egy büfét, ahová sokat jártunk a barátokkal. Az arcunkon nem látszott annyira, de alapvetően szórakozásból csináltuk. Ezután jött egy óbudai étterem, ahol menüztetéssel és a’la carte étlappal foglalkoztunk, de ez üzletileg nem volt az igazi.

Ekkor még megvolt a büfékocsi is?

P.P.: Azt sose adnám el. Ebben az időben indult a Food Truck Show és a magyar street food forradalom, amit kihasználva csináltunk egy hamburgerezőt. A tapasztalatunk kevés volt, de nagyon sok helyen jártunk az országban és folyamatosan tanultunk. Egyszer felhívott egy barátom, hogy a nővérének van egy vegán konyhája a Kálvin téren, aki elmondta, hogy új bérlőt keresnek. Hamar egyértelművé vált a helyzet, hogy nekünk ott a helyünk.

2016 elején volt az első Vegan Food Fest, ahová kimentünk és vittük a szokásos vegán kínálatunkat, de összedobtunk egy hamburgert is. Volt egy nagyon ügyes szakácsunk, aki nagyon jó répafasírtot és csicseriborsós ételeket csinált, de ekkor még nagyon gyerekcipőben járt ez a fajta étkezés Magyarországon. Ezen a rendezvényen nagyon hamar elkapkodták minden hamburgerünket, ez óriási felismerés volt.

Úgy döntöttünk, hogy mindent bezárunk és a növényi ételekre fókuszálunk.

Mi volt a következő lépés?

P.P.: Pont jól jött ki, mert a hetedik kerületi Street Food Karaván tulajdonosának sokat dolgoztam akkor ősszel és azt javasoltam neki, hogy kell az udvarra egy vegán kocsi. Eleinte elutasította, de elhívtam a Kálvin téri konyhánkba, ahol nagyon megtetszett neki a dolog és nekiálltunk egy vegán hamburgerező koncepcióját megalkotni. Ezt megcsináltuk és pont a gyermekem születése után nem sokkal szóltak, hogy azonnal várnak bennünket az ételudvaron, mert a következő év tavaszán már nagyon sokan fognak sorban állni a helyért.

Sikerült ilyen gyorsan cselekedni?

P.P.: Behoztuk a kocsit, de nem volt még egységes arculat, festés, aminek évekig megvolt a nyoma, de maga a nyitás jól sikerült. Ebédidőben kizárólag nálunk állt a sor ekkor, amihez nagyban hozzájárult az influencer-kampányunk.

A kezdeti jó fogadtatás kitartott?

H.B.: Erősebb lett. Tavaszra megérkeztek a külföldi vendégek. Még középiskolás voltam, amikor hívott az unokatestvérem, hogy be kell álljak a pultba, mert nem bírja egyedül a kiszolgálást, annyian vannak. A főiskolát már levelezőn kezdtem, hogy ebből ne legyen gond, lassan kész is vagyok.

P.P.: Itt jött el annak az ideje, hogy minden mást bezárjunk és mindenki erre fókuszáljon.

Mi volt a következő mérföldkő a vállalkozás életében?

H.B.: Februárban már volt egy mozgó büfékocsink és májusban nyitottunk meg az Allee-nál egy állandó helyet.

P.P.: 2017-ben bejártuk az egész országot, nagyon sok rendezvényre eljutottunk.

2018-ban megnyílt a világ első vegán ételudvara, ahol főszerepet kapott a Las Vegan’s. Ekkor már nagyobb trend volt a vegánság?

P.P.: A Vegán Gardent mi alapítottuk, ami szintén egy kifejezetten sikeres projekt. Eredetileg sokkalta sokszínűbbre terveztük, de a maga kategóriájában így is egyedi projekt volt az egész világon. Ide meghívtuk a legnagyobb konkurenciáinkat is. Gondolom azóta már bánják, hogy nemet mondtak.

A vegánság mint trend, táplálkozási forma, vagy mint filozófia, kinek mit jelent ez a szó, egy folyamatosan növekvő csoda.

Nehéz mérni, de évente minimum kétszámjegyű a növekedése.

Sikerült kilépni a szezonalitásból?

P.P.: Egy időben nyitottunk egy üzletet a hetedik kerületben és a Corvin plázában, ami átsegít minket a szegényesebb őszi és téli hónapokon. A belvárosban található üzlet az egyik legforgalmasabb csomópont Budapesten, ami megalapozza a forgalmat.

Megmaradt a családias, baráti hangulat a cégen belül?

P.P.: Egyre inkább úgy érzem, hogy igen.

A Las Vegan's továbbra is családi vállalkozásként működik, amelyben 5 tulajdonos van. Papp Péter az alapító és főtulajdonos, mellette dolgozik még Hajdler Bianka, Péter húga, illetve Barna Máté, az unokaöccse. Rajtuk kívül még Hajdler Szilvia, az alapító édesanyja és Magyarvári Szilvia tartozik bele a tulajdonosi körbe.

A Las Vegan’s a növényi étkek forradalmára, áll a honlapon. Ez mit jelent pontosan?

P.P.: Elsősorban arra utal, hogy új ételeket és összetevőket alkotunk és a piac úttörői vagyunk a saját területünkön. De ezzel a szöveggel sosem voltam teljesen elégedett, szóval a jövő héttől már az új szlogenünk kerül ki.

A Las Vegan’s a vegánok Zing burgere? Hasonló utat járt be a két vállalkozás.

P.P.: Össze lehet hasonlítani a két céget, de nagyon más dolog. Nemrég felhívtam őket, hogy csináljunk egy jó vegánok a húsevők ellen promófilmet, de sajnos a kapacitásukba nem fért bele. Más piaci környezetben dolgoznak, sokkal érettebb és nagyobb szereplőkkel versenyeznek.

A mi piacunkon megvan a lehetőség arra, hogy mi lehessünk az elsők.
Ezt már olvasta?

Utcai kocsiból magyar hamburgerlánc – Amerikából tért haza Susánszky Ádám, hogy létrehozza a Zing Burger magyar hamburgerláncot, ahol fagyasztott készételek felhasználása helyett hazai alapanyagból frissen, rendelésre készülnek az ételek. A Makronóm korábbi interjúja a Zing Burger tulajdonosával.

Mik a jövőbeni tervek? Legyőzni a McDonald’s-ot?

P.P.: Mindig a McDonald’s-ot akartam legyőzni, csak először húsos hamburgerrel, most pedig a Las Vegan’s-szal. A sikereire nem törünk, de a távlati cél az, hogy 100 európai éttermet nyissunk 3-5 éven belül. 2020-ban lett volna egy nemzetközi túránk, 9 országban 25 rendezvénnyel. Ez sajnos meghiúsult a járvány miatt, de az így nyert szabadidőnkben kidolgoztuk a franchise kézikönyveinket. Ezt a Magyar Franchise Szövetség minősíti, ami azért nagyon fontos, mert a szervezet a Nemzetközi Franchise Szövetség tagja, így Nemzetközi Franchise Minősítést is kapunk így. Emellett idén volt időnk a koncepciónk véglegesítésére és az Európai védjegyek bejegyeztetésére, illetve előkészítettünk egy hazai-nemzetközi közösségi finanszírozási kampányt, aminek a segítségével pótolhatjuk a koronavírus miatt elvesztegetett időt, még inkább felvértezve, sokkal felkészültebben tudunk nekivágni egy nagyon hasonló nemzetközi túrának.

Elkezdtünk szervezni egy nemzetközi piacra is célzott befektetési, támogatási és marketing kampányt, ahol a Tőkeportállal mint szakmai partnerrel együttműködve Zrt-vé alakítva a vállalati formánkat tulajdonrészért cserébe tőkét vonunk be. Ennek népszerűsítésére egy hazai és nemzetközi mikroinfluenszer kampányt is indítunk legalább 100 influenszer bevonásával.
Alapvetően az a célunk, hogy minél több embert tegyünk a tulajdonosunkká és érdekeltté a vállalkozás stabil működésben, de ezzel egyidőben elindul a franchise értékesítésünk is.

Egyébként milyennek mondható a növényi alapú ételek piaca 2021-ben?

P.P.: Barátságosabb, mint 2016-ban. Mikor mi kezdtünk, akkor nagyon sokan az állatvédelmi mozgalmak miatt voltak vegánok és

nehezen tudták elfogadni azt, hogy mi úgy csináltunk vegán ételt, hogy nem voltunk azok.

A piac egyre nagyobb lett, egyre több lett a szereplő és eljutottunk oda, hogy már elfogadnak. Évről évre 20-30 százalékkal bővül a növényi alapú ételek piaca.

Erős a konkurencia?

P.P.: Folyamatosan nyitnak és zárnak be új helyek, szerencsére nekünk nem kellett egy üzletet sem bezárni még a koronavírus miatt sem.

Mennyire súlyosan érintette a koronavírus a vállalkozást?

P.P.: Nagyon rosszul, a külföldiek kimaradása elvitte a belvárost, a magyar piacot pedig a rendezvények hiánya,

még a plázákban is felére csökkent a vírus miatt a forgalom.

Igénybe vették az állami támogatásokat, azok elegendőek voltak? Szükség lenne további támogatásra?

P.P.: Mi az elmúlt években elég jó üzemi eredményeket értünk el, de ezt kapacitásbővítésre fordítottuk, így nem rendelkeztünk sok hónapos tartalékkal.

Tavasszal rendkívül jó intézkedések születtek.

A bértámogatás segített minket a bérek kifizetésében, a felmondási moratórium, amely jó alkualapot adott a bérleti díjak leszorításához és az NHP konstrukciók, amelyek segítségével folytathattuk a beruházásainkat.

Gyakorlatilag nagy nadrágszíjhúzás volt, de elfogadható veszteséget könyveltünk el. Azonban senki sem gondolta, hogy ekkora lesz a baj az ősztől. Szeptemberben már tudtuk, hogy innentől minimum 6 hónap repülési üzemmód következik, most úgy tűnik, ez minimum legalább áprilisig tart.

Azért szeptemberrel kezdem, mert a bulinegyedet a határzár gyakorlatilag földhöz csapta, szerintünk ez egy elhamarkodott intézkedés volt. Ezután nem kaptunk támogatást. November 11-én visszamenőleges hatállyal november 1-től kaptunk méltányos bértámogatást, aminek nagyon örültünk, a korlátozások ellenére is.

Mi talán több veszteséget termeltünk a szeptember 1-es határzár és a november 11-es bejelentés között, mint azóta összesen.

Sokat jelentett kicsit később az elviteles ételek áfájának lecsökkentése, ami ugyan csak áfaegyenlegben van jelen, de óriási segítség a kiszállításra kényszerített vendéglátósoknak.

Szuper lett volna visszakapni a felmondási moratóriumot, amely ismét remek alkualap lehetett volna a bérleti díjakkal kapcsolatban. Itt megdicsérném sok bérbeadónkat, akik rendkívül korrekten viselkedtek velünk szemben. Nagyon fontos lépés volt a hitelmoratórium meghosszabbítása is, itt nekünk nagy segítség lehetett volna, ha vendéglátósok esetében a moratórium vonatkozik a 2020-március 18-a után felvett beruházási hitelekre is. Ezeknek az NHP termékeknek ugyanis elkezdődött a törlesztése a korlátozások ellenére.

Sikerült minden munkavállalót megtartani?

H.B.: Az állandó alkalmazottak közül mindenkit, de sajnos nagyon sok alkalmi munkavállalótól meg kellett válnunk.

P.P.: 2019 augusztusban több mint 100 ember dolgozott nálunk. Ebből nagyon sokan diákok voltak, akiket szinte a betanítás után el is kellett küldenünk a vírus miatt.

Ennek ellenére a válság közepén, 2020 nyarán nyitottak új egységet a Római parton és most indítanák el a franchise-rendszert és a közösségi finanszírozást. Beruházással szálltak szembe a vírussal?

P.P.: Tőkére van szükségünk a működéshez, de a közösségi finanszírozás nagyon jó marketingeszköz is. A vendégeinket a saját tulajdonosainkká tesszük akár Magyarországon, akár külföldön is. Úgy gondoljuk, hogy

a mostani kedvezőtlen környezet a nyitással teljesen eltűnik majd és óriási lehetőségek várnak majd ránk.

Egyre többen állnak át a vegán életmódra. A vírus pedig rendezte a bérviszonyokat és a bérleti díjakat, amelyek sok helyen már vállalhatatlanok voltak. Ennél jobb pillanat nincs a jövő tervezésére.

Kimenne tüntetni az újranyitásért?

P.P.: Alapvetően a tárgyalóasztal híve vagyok. Egy olyan eseményen szívesebben vennék részt, amikor nem kimegyünk tüntetni vagy kinyitunk, hanem egyszerűen bezárunk, de mindenki legalább három napra. Veszteséget nem okozna, mert veszteséges működni is, korlátozásokat nem sértünk vele, életvédelmi szempontból biztonságosabb nem is lehetne. Elég gyorsan kiderülne, hogy szükség van-e erre a szektorra.

Visszatérve a gasztronómiára, a honlapukon írják és a való életben is tapasztalhatjuk, hogy nagyon drágák a növényi alapú ételek. Ennek mi az oka?

P.P.: Nagyon kevesen vannak a piacon és a multik se engednek be több azonos terméket gyenge keresletre. Egyre több a vegán és a növényi étkező Magyarországon, de még így is a fogyasztóknak csak pár százalékát teszik ki. Emiatt nem alakulhat ki árverseny és a termékek mögött álló technológia is költséges, mivel ezek nem a természetben teremnek meg.

A mi húspótló alapanyagunkat is több év alatt kísérletezte ki egy német cég.

Akkor a vegánság nem természetesebb, mint a húsevés?

A növényi étrend természetesebb, mint a húsevés. A világ azon pontjain, ahol a mai napig magas a teljes értékű növényi ételek fogyasztása és alacsony az állati termékek fogyasztása, ott a leghosszabb a várható élettartam. Ezeket a területeket kék zónáknak nevezzük. A növényi ételek természetesen tartalmaznak rengeteg rostot, vitamint, ásványi anyagot és antioxidánst. Egységnyi kalóriára vetítve velük tudunk a lehető legtöbb hasznos anyagot bevinni a szervezetünkbe. A helyettesítő termékek azért foglalnak el nagyon fontos helyet a növényi étrendben, mert segítségükkel, könnyebb növényi étrendre váltani, nem kell nélkülöznünk a megszokott ételeket, ízeket és egészségesebb alternatívát adhatnak, mint a hagyományos állati termékek.

Hogyan próbálják csökkenteni a költségeket?

P.P.: Egyedi termékpalettánk van, első pillanattól magunk gyártjuk a félkész alapanyagokat is, szószokat, növényi fasírtokat. Ezzel tudtunk kiemelkedni, itt tudtunk fogni az árakon is. Ha a fasírt kis- vagy nagykerből jön, akkor a bekerülési ára darabonként 500-600 forint. Mi ennek a töredékéből állítjuk elő, és ez igaz a szószainkra is. Központi főzés van, minden alapanyag napi szállítással érkezik, kiépítettük az informatikai rendszerünket is, ott vagyunk a plázákban, a Vegán Gardenben food truckkal, rendezvényeken veszünk részt. Minden modellünk működő, és azt gondolom, ez is egy versenyelőnyt jelent számunkra. Amikor megalkottuk a márkát, tudtuk, hogy egyedi termékeket akarunk készíteni, és hogy sokszorosítható modellben akarunk működni.

Törekednek arra, hogy magyar beszállítókkal dolgoznak együtt?

P.P.: Amit lehet, magyar termelőktől szerzünk be, de nagyon nehéz a helyzet.

A saláták esetében szinte lehetetlen kikerülni a német Eisberget.

Mitől lett ekkora divat a vegánság? Ez egyfajta társadalmi felelősségvállalás?

P.P.: Ez nagyon vegyes, de tény, hogy egyre trendibb. A dietetikusunk, Magyarvári Szilvi például egy év alatt szokott át a vegyes étkezésről a vegetáriánus étrendre, majd a vegánra. Ez így az egészséges. Egyre inkább elterjedtek azok a nézetek, melyek szerint a vörös húsok rákkeltő hatása igen magas, illetve, hogy sokkal egészségesebbek a növényi alapanyagok.

Ennek az étrendnek a megfelelő összeállítása viszont már nehezebb dolog. A kizárólag növényi táplálkozást folytatók esetében a vashiány elég gyakori probléma, ezért nem mindegy, ki állítja össze ezt a fajta étrendet, mert ez komoly körültekintést igényel. Én személy szerint annak a pártján vagyok, hogy próbáljunk meg minél több növényit enni, ezáltal vizet megtakarítani, ami környezetvédelmi szempontból sem utolsó.

Hatással volt a vezetők életvitelére az üzlet?

P.P.: Barna Máté László kollégánk egy vidéki srác, aki azt mondta korábban, hogy a szalonnát és a pörköltet sose fogja elhagyni, de már két éve vegetáriánus, akárcsak Magyarvári Szilvi. De Bianka és én mindenevők vagyunk, persze a mi étrendünkre is hatott, mivel sokat teszteljük a saját termékeinket.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 42 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mit csinál a vegán, amikor rájön, hogy húsból van?

Az biztos, hogy szükség van a zöldségre is, de az emberek húsevésre vannak berendezve "fogilag".
Rákot meg még a városi levegő is tud okozni sok minden más mellett, szóval csak óvatosan a nagy szavak dobálásával!

Ez jó hír.
Magyarországon tervezik a jövőjüket? Biztosan nem, mert ha igen, akkor magyar nevet választottak volna. Így az a benyomása az embernek, hogy angolul bármi vacakot el lehet adni az embereknek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés