Egyelőre úgy tűnik, megérte

Extra pénzt fizetett Izrael, hogy a vakcinagyártók kísérleti laborjává válhasson

2021. február 22. 17:16

Írta: Nagy Márton
Február 21-én megkezdődött Izraelben a koronavírus-járvány miatt bevezetésre került korlátozó intézkedések részleges feloldása, miután már majdnem a lakosság 50 százalékát beoltották. Számba vettük, hogy hogyan nyithat újra az izraeli gazdaság, s hogy ez alapján mi várható itthon. A Makronóm elemzése.

Vasárnap – azaz pár nappal azután, hogy Európa-szerte elkezdték bejelenteni a járvány harmadik hullámának kitörését – kezdetét vette Izraelben a Benjamin Netanjahu miniszterelnök által még február 15-én kihidetett részleges lazítás. Ennek értelmében megkötésekkel, de újraindulhatot az izraeli gazdaság. Bizonyos korlátozó intézkedések feloldására azonban még ott is várni kell – előreláthatólag március 7-ig.

Újranyit Izrael, az oltakozás bajnoka

Február 21-től – azaz pontosan az első regisztrált eset után egy évvel – többek között újranyithattak a plázák, a szabadtéri piacok és bevásárlóközpontok, valamint a könyvtárak, múzeumok és zsinagógák is. Azonban ezen helyekre az ún. lila kód továbbra is érvényes marad, azaz csak előre meghatározott számú ember veheti majd igénybe őket egyszerre, s természetesen a különböző higiénés és közösségi távolságtartási rendelkezéseket is be kell majd tartania az ide látogatóknak.

Ezen felül bevezetésre kerül majd egy telefonos „zöld kártya”, melyet azok érhetnek el a külön erre a célra készített egészségügyminisztériumi applikációból, akik már vagy átestek a fertőzésen, vagy pedig az oltás mindkét dózisát megkapták, és így védettség alakult ki náluk.

A védettséget igazoló digitális okmány bizonyos többletjogokat is biztosít tulajdonosának.

Így például ők már a sportlétesítményeket, kulturális rendezvényeket, sőt még a szállodákat is szabadon látogathatják majd – igaz, ez utóbbiban továbbra is nélkülözni kell majd a nagy, közös étkezők használatát.Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bemutatja a védettséget igazoló digitális kártyát egy fitneszteremben 2021. 02. 21-én. (MTI/EPA/Jediót Ahronót/Pool/Tal Sahar)

Lazítás van, buli nincs
Az izraeli egészségügyminiszter éjszakai kijárási tilalmat szeretne a csütörtök-pénteki purim ünnepére az MTI tudósítása szerint. Elsősorban a fiatalok szokásos házibulijait próbálják megakadályozni, mert a járvány terjedésétől tartanak a nagyszámú, még be nem oltott ember részvétele miatt.

A diákok egy része hétfőtől ismét visszaülhetett az iskolapadokba, azonban az erre vonatkozó pontos szabályok Izraelen belül városonként eltérnek. Csak a zöld és sárga színkódú – azaz kevésbé fertőzött – területek, illetve a narancs, de legalább 70 százalékosan átoltott városok egyes osztályai térhetnek vissza a majdnem egy évig tartó folyamatos digitális tanrend után a tantermekbe.

Amennyiben továbbra is ilyen sikeresnek bizonyul az izraeli oltási kampány, a lazítás következő hulláma március 7-én várható. Ennek keretei között lényegében a teljes gazdaság újraindul majd, például kinyithatnak majd az éttermek és a kávézók is. Emellett az immunis személyek számára újra látogathatók lesznek a turisztikai látványosságok, s a szállodák, rendezvénytermek is teljes kapacitással üzemelhetnek majd.

Izrael, az oltási kampányok világbajnoka

A világ minden szegletéből irigykedve figyeli a közvélemény, hogy amíg szinte minden nyugati ország ellátási gondokkal küzd a vakcinák beszerzése terén, addig az izraeli lakosságnak már kis híján a felét – sőt, a 60 év felettieknek már több mint 80 százalékát – sikerült beoltani a Pfizer-BioNTech oltóanyagával. Ez természetesen nem a véletlen műve, a világ minden országát messze leköröző oltási kampány hátterében két fontos faktor áll.
Egyrészt, az izraeli kormány hajlandó volt jóval a világ többi országa által ajánlott ár fölé lőni. Netanjahu kormánya a nyilvános szerződések szerint 23 eurót fizet azokért a vakcinákért, amikért az Európai Unió országai például csak 12-t hajlandóak adni. Ebben minden bizonnyal az is szerepet játszhatott, hogy 2021 márciusában választásokat tartanak Izraelben, s egy sikeres oltási kampányból komoly politikai tőke is kovácsolható.

Másrészt, az izraeli állam belement, hogy felelősséget vállal a vakcinák biztonságosságáért, s ennek súlyát nem a gyártó cégekre hárítja. Emellett pedig kvázi a Pfizer végső, óriáskísérleteként is szolgálnak, mivel a teljesen digitalizált egészségüggyel rendelkező ország kiváló terepet nyújt a gyártók számára a vakcinák hosszútávú hatásainak elemzéséhez, így pedig a gyógyszeripari óriásnak is megérte – a hatalmas mennyiségű adatért cserébe – gyorsan elárasztani vakcinával a közel-keleti országot.

A gyors oltakozás pedig úgy tűnik, meg is hozta az eredményét. Az első nagymintás számítások szerint a Pfizer-BioNTech vakcina hatékonysága valóban 90 százalék feletti. Ami azonban talán még ennél is fontosabb, hogy néhány héttel az első oltások beadása után valóban lefelé fordult az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga, mely bizakodásra adhat okot.
Természetesen az izraeli oltási kampánynak is voltak erősen vitatott pontjai. Ilyen például, hogy a palesztin területek oltási programja lényegesen lassabban halad, mint az izraeli területeké. Ez a konfliktus a jövőben tovább élesítheti az izraeli-palesztin ellentétet, mivel a régiók közti átoltottságbeli különbségekért sokan Netanjahut tartják felelősnek. Mellesleg ezt az izraeli gyakorlatot számos nemzetközi szervezet is bírálta az elmúlt időszakban.

Milyen világ vár ránk a lazítások után?

Habár Izraelben sem kötelező senkinek sem beoltatnia magát a koronavírus ellen, az uralkodó álláspontról sokat elárul az izraeli egészségügyi miniszter sokat hangoztatott kijelentése, mely szerint

„aki nem oltatja be a magát, az hátra lesz hagyva”.

S valóban: az izraeli kormányzat egyértelműen letette a voksát amellett, hogy bár formálisan az egyén saját döntése az oltás beadatásának kérdése, mégis külön jogok társulnak a védettséget igazoló hivatalos okmányhoz.

Az azonban továbbra is kérdéses, hogy nemzetközi viszonylatban hogyan alakul majd az oltási igazolványok kérdése. Ezt jól példázza, hogy a magyarországi nemzeti konzultáció is tartalmaz arra vonatkozó kérdést, hogy a vakcináció előrehaladtával csak immunis személyek léphessenek be majd az országba. Azonban, ha ez a megközelítés nyerne teret, az egyes hangok szerint tovább növelhetné a gazdag és szegényebb országok közt tátongó szakadékot. Ennek oka, hogy a vakcinák jelentős részét a gazdagabb nemzetek előre lefoglalták maguknak, így pedig a szegényebb országok átoltottsága csak jóval később érheti majd el a kívánt szintet.

A gazdagokat már a vírus sem fertőzi meg?

A hongkongi Cathay Pacific légitársaság nemrég jelentette be, hogy bizonyos körülmények között eltekint a magasabb osztályon utazó utasok maszkviselési kötelezettségétől. A döntésből természetesen főleg a gazdagabb rétegek profitálhatnak, hiszen a turistaosztályon továbbra is kötelező marad a száj és az orr eltakarása. Így pedig egy kettős mérce alakul ki, amikor is a koronavírus miatti korlátozások csak a szegényebbekre vonatkoznak, s a gazdagok meg tudják maguknak vásárolni a csak rájuk vonatkozó lazításokat.

Azt természetesen nem tudni, hogy vajon a gazdag utazókban megbúvó koronavírusoknak is szóltak-e róla, hogy lesznek szívesek nem megfertőzni senkit a repülőn, amíg gazdatestük a maszknélküliség kényelmeiben lubickol.

Szinte mindenki oldana már a korlátozásokon, de a harmadik hullám közbeszólhat

A mai napon a brit miniszterelnök is bejelentette, hogy márciustól lazítások jöhetnek az Egyesült Királyságban.

Ezek azonban a jelenleg ismertek szerint sokkal kisebb léptékűek lesznek, mint az izraeliek. Előreláthatólag március 8-tól újranyithatnak majd a brit iskolák, s a szabadtéri kikapcsolódás is újra megengedett lesz. Ezután március végétől a kisebb – 6 fő, avagy két család részvételével zajló – magánrendezvények is engedélyezésre kerülnek majd, s a szabadtéri sportlétesítmények is kinyithatnak.

Az óvatos újranyitás azonban csak akkor léphet életbe, ha a Boris Johnson által ismertetett négy feltétel a továbbiakban is folyamatosan teljesül:

  1. Az oltási program a tervek szerinti ütemben halad tovább.
  2. Bizonyítékok támasztják alá, hogy az oltás megfelelő mértékben csökkenti a vírus okozta kórházba kerülések illetve elhalálozások számát.
  3. A járvány terjedése nem ér el olyan szintet, hogy újból nagy nyomás alá helyezze az egészségügyi ellátórendszert.
  4. Az új vírusvariánsok megjelenése nem befolyásolja érdemben a korlátozások feloldásának kockázatát.

Ezen négy faktor a Downing Street szerint jelenleg teljesül, azonban folyamatosan monitorozni fogják őket, s az esetleges változásokhoz igazítják az egyes intézkedéseket.

Ilyen lesz, amikor a járvány után berobban a gazdaság?

A múlt hónapban hatalmas közlekedési dugó alakult ki Kaliforniában – csak éppen nem az utakon, hanem egy teherhajó-kikötőben Los Angelestől nem messze. Január első heteiben ugyanis több mint 30 konténerhajó várakozott napokig arra, hogy végre kiköthessen az USA-ban.Lehorgonyzott hajók állnak a tengeri dugóban. (freightwaves.com / Kip Louttit)
A gondot az okozta, hogy a járvány végéhez közeledve ismét elkezdett felpörögni a világkereskedelem, azonban a még életben levő korlátozások miatt a kikötő kapacitásai csak korlátozottan álltak rendelkezésre. Ennek oka, hogy a vírus miatt számos munkást el kellett bocsátaniuk, s amikor hirtelen megugrott a hajóforgalom, nem volt elég munkaerő, aki elvégezhette volna a szükséges feladatokat. Ez a jelenség számos más észak-amerikai kikötőben is megfigyelhető volt. Sokan pedig érdeklődéssel figyelték, hogy vajon a kikötői infrastruktúrában kialakult munkaerőhiány jelensége a gazdaság többi ágazatában is megfigyelhető lesz-e a korlátozások feloldása után – erre természetesen lazítások híján még nem kaphattak választ.

Arra azonban, hogy az Európai Unión belül is akárcsak a britekhez hasonló lazítások következzenek be széles körben, egyelőre még minden bizonnyal várni kell. Erre utal például az, hogy

a legtöbb helyen az új megbetegedések száma újból felfutóban van, s egyre több ország jelenti be a harmadik hullám megérkeztét.

A járványból való kilábalást pedig tovább nehezíti, hogy az EU-n belül egyelőre nem elégséges a vakcinaellátás, több gyártó is arról adott hírt az elmúlt hetekben, hogy nem fogja tudni teljesíteni előzetes vállalásait. Ennek ellenére az Európai Bizottság továbbra is kitart amellett, hogy a felnőtt lakosság 70 százaléka megkaphatja a nyár végére az oltást.

Orbán húsvéti nyitást lengetett be, de a részletek még nem ismertek

A múlt héten kezdetét vette az újabb nemzeti konzultáció, melyben most az újraindítással kapcsolatos kérdéseket lehet megválaszolni. A feltett hét kérdésben főleg arra kíváncsi a kormány, hogy a lakosság vajon a fokozatos, lépésenkénti újranyitást támogatná, avagy inkább egyetlen nagy ugrással kellene a járvány végeztével minden korlátozást feloldani.

Magyarországon a nemzeti konzultáció döntheti el a védettségi igazolványok szerepét is

A magyar kormány még február 12-én jelentette be, hogy Magyarországon is ún. koronavírus elleni védettségi igazolványt kapnak a fertőzésen átesettek, valamint az oltás által immunizáltak. Az azonban még nyitott kérdés, hogy hazánkban milyen jogokat biztosíthat egy ilyen okmány a tulajdonosának. Ennek eldöntésében valószínűsíthetően nagy szerepet fog játszani az éppen futó nemzeti konzultáció, melyben az alábbi két kérdésről is kifejthetik a kitöltők a véleményüket:

– „Azok, akik beoltatják magukat vagy átestek a betegségen, védettségi igazolványt kapnak. Vannak, akik támogatják, hogy az ilyen igazolvánnyal rendelkezők felmentést kapjanak egyes korlátozó intézkedések alól. Ön mit gondol erről?”
  „Vannak, akik szerint a rendezvények, koncertek, fesztiválok, illetve sportesemények látogatását meg kell engedni azoknak, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek. Mások szerint ezeket az eseményeket nem szabad megrendezni vagy látogathatóvá tenni, amíg a járvány véget nem ér. Ön mit gondol?”

Orbán Viktor január végén még egy húsvét utáni nyitás lehetőségét vetette fel, azonban minden intézkedés leginkább az átoltottak arányától függ. Február közepén már óvatosabban fogalmazott a kormányfő, ekkor arról beszélt, hogy a lazítások megkezdéséhez legalább 2-3 millió embernek kell Magyarországon megkapnia az oltást. Az, hogy ez mikorra történhet meg attól függ, hogy az emberek elfogadják-e az orosz és kínai vakcinákat – a miniszterelnök szerint viszont,

ha a kínai vakcinával is megkezdődik az oltás, április elejére 2 millió 582 ezer főt lehetne beoltani.

Ezt követően kezdődhetne a szolgáltatási szektor részleges újraindítása, azaz bizonyos feltételek mellett kinyithatnának az éttermek és a szállodák is.

Ami a gazdaságot illeti, Orbán Viktor február 4-én hirdette meg a gazdaság-újraindítási akciótervet, mely három fázisból fog állni. Az első szakasz egészen áprilisig tart majd, s az eddig bejelentett gazdaságélénkítő intézkedések, mint például a lakásépítési áfa 5 százalékra csökkentése, vagy az újraindítási kamatmentes gyorskölcsön mind ennek a részét képezik. A második és harmadik szakaszról egyelőre kevés konkrétumot tudni, azonban az eddigiek alapján komoly pénzek kerülhetnek az alapítványi formát választó egyetemekhez, és egy nagy volumenű vidék- és agrárfejlesztési program is a tervek között szerepel.

(Borítókép: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök beoltatja magát az új koronavírus ellen a ramat-gani Seba kórházban 2021. január 9-én. MTI/EPA/Flash 90 pool/Miriam Elster)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 31 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

te ostoba náci, az EU 1 milliárd vakcinát rendelt, Izrael max 20 milliót. Ebből mi következik?Több gazdasági könyvet kellene olvasnod neked meg a cikk írójának is ostoba.
Kariko Katalin feltaláló társa Weismann, azaz a Pfizer zsidó-magyar vakcina, így ezzel ne is oltakozzál, az ilyen szerencsétleneknek a kínai való.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés