„Arany betűkkel írt új fejezet a 21. századi fejlődés könyvében” – Fényeslitkén épül az Új Selyemút kapuja

2021. március 3. 15:39

Írta: Nagy Márton
2021 januárjában vette kezdetét a kelet-magyarországi Fényeslitkén egy hatalmas vasúti fejlesztési projekt. A terv igazán ambiciózus: a beruházók az aprócska szabolcsi faluban akarják felépíteni a kontinenseken átívelő Új Selyemút kelet-nyugati kapuját, hogy ezen keresztül áramoljon a vasúton szállított áru Európa nyugati része felé. Makronóm-riport a fényeslitkei intermodális vasúti terminálról.

Fényeslitke egy apró, csendes község a Nyírség szélén, 54 kilométerre Nyíregyházától, nem messze a magyar–ukrán–szlovák hármashatártól. A 2584 főt számláló településnek saját általános iskolája, óvodája, bölcsődéje, egészségháza, gyógyszertára, sőt 120 fős bentlakásos idősek otthona és könyvtára is van. A kikapcsolódni vágyók érdekes programokat tekinthetnek meg – persze csak ha nincs járvány – a helyi művelődési házban, de két sportpálya is a lakosok rendelkezésére áll. Átlagos magyarországi falu, gondolhatnánk. S hogy mi teszi mégis érdekessé?

Fényeslitkén épül a kínai Új Selyemút eurázsiai vasúti forgalmát kiszolgálni hivatott intermodális vasúti terminál – így pedig az apró falu világgazdasági jelentőséggel bír.
Ma is a bozótosban fekszik a Ganz-daru

A hazai logisztikai szakma az előző évtizedekben azon dolgozott, hogy olyan infrastruktúra épüljön ki, amely a nyugati tőke és vállalkozások számára könnyen elérhetővé teszi áruinak saját piacát, miközben magyarok és magyarok között ma sincsen megfelelő összeköttetés a Kárpát-medencében – írta a Makronóm a téma szakértőjével, Firbás Györggyel készült interjú nyomán.

Hazánkban a logisztikában sokáig kevéssé érvényesült a magyar érdekek képviselete, és a szakma nem akadályozta meg, hogy leépüljön az infrastruktúra: „Magyarországon 1968 és 1982 között kiépült huszonegy intermodális terminál a MÁV üzemeltetésében, minden jelentős városban volt ilyen. Mára négy terminálunk maradt, abból három budapesti. Nem forradalom, hanem visszafejlődés történt.” A magyar termékek szállítását egykor lebonyolító átrakóhelyek mára „szeméttelepek, ócskavastelepek lettek, egy részük nincs is meg. Pécsen még láthatjuk is a Ganz által gyártott darut összedőlve feküdni a bozótosban” – sorolja, és helyesli, hogy ma már nem zárunk be vasúti mellékvonalakat, mint 2010 előtt. „Jól tudjuk, hogy amit az előző, felelőtlen kormányok bezártak átmenetileg, milyen állapotban van ma, biztos, hogy belátható időn belül nem fog arra vonat menni.

Mégis úgy véli, sokkal több lehetőségünk van, mint amit látunk, és több meglévő infrastrukturális elemet nem használunk. Vissza kell helyezni pozíciójába az intermodális szállítást, de ahhoz kellenek új központok is. Biztató, hogy Debrecenben az idén elindul egy csomópont kivitelezése, és a szakértő reméli, több helyen is lesz közúti–vasúti átrakó Magyarországon. Zalaegerszeg, Békéscsaba, Székesfehérvár mind olyan pontok, ahol esély nyílik a közút és a vasút korszerű összekötésére – írtuk cikkünkben, amelyben Firbás felvetette, hogy hiányol egy, a fapados társaságok alá pozicionált regionális magyar légitársaságot, amely a magyarokat köti össze a magyarokkal a Prága–Trieszt-vonaltól Brassóig, mert ahhoz kiváló infrastruktúra alakult ki hazánkban, hogy a nyugati tőke mozgását segítse, de a magyarok magyarokkal való összekötése, vagy a magyar cégek külpiacra jutásának támogatása hosszú évtizedekig nem fontos volt szakpolitikai szempont.

„Nyugat-Európával jól össze vagyunk kötve. Jól megteremtettük saját költségünkre a nyugati tőkének azt az infrastruktúrát, amellyel eléri saját magát, a piacait, a beszállítóit, és eléri a tőlünk délkeletre fekvő országokat is egészen Törökországig” – nyilatkozta Firbás, aki szerint ma óriási piacok vannak körülöttünk, nagyon rossz elérhetőséggel.

 

A Kelet Kapuja, Fényeslitke

Az új vasúti terminált az Orienter Ipari Park területén építik fel. Az elhagyatott környéket sokan sokféleképpen próbálták már meg felhasználni, azonban a legtöbb projekt megragadt az üres ígéretek szintjén. Mártha Mihály Tibor, Fényeslitke polgármestere a Makronómnak elmondta, hogy az utóbbi 20 évben tucatnyi országból nyitották már rá a csendes település lakóira az ajtót.

Terveztek már ide acélhengermű-, kozmetikum- vagy éppen ledizzó gyárat is. Sőt, egyszer még a fegyvergyártás ötlete is felmerült a befektetőkben.

Nem csoda hát, hogy a falu lakói csak legyintettek az újabb beruházás – a most épülő vasúti konténerterminál – hírére, hiszen az elmúlt években sorra bukásba torkolló alapkőletételek elvették az emberek reményét, hogy valaha is ténylegesen hasznosulhasson a régi ipari terület. És hiába kezdődött meg idén januárban az új terminál felépítése, miután a beruházó cég megvette a szóban forgó ipari területet, a helyiekben még mindig fel-fel bukkan a „kétkedés kicsi csírája”.Ilyen volt a helyzet 2011-ben: az Ukrajnából érkező széles nyomtávú vasút vége a Fényeslitke határában kialakított ipari parkban. (MTI Fotó: Balázs Attila)
A helyiek bizonytalansága ellenére azonban valószínűsíthető, hogy a beruházás sikeresen el fog készülni, mivel az első konkrét tervek – melyek már több mint két éve bukkantak fel – mára már kikristályosodni látszanak. A polgármester elmondása alapján Fényeslitke szempontjából az egész történet 2018 őszére nyúlik vissza, amikor Mártha meghívást kapott a kínai állam által szervezett Egy övezet, egy út konferenciára, ahol „több mint 60 országra kiterjedő, átfogó geostratégiai konzultációk folytak”.

Itt merültek fel először a Kelet Kapujára vonatkozó elképzelések, melynek Fényeslitke is a részét képezi,

hiszen ebben a térségben történik meg az ázsiai–európai vasúti nyomtávváltás, de a tervezett M34-es gyorsforgalmi út is komoly potenciált tartogatott már akkor is magában.

A tervek pedig ezúttal már nem csak üres lózungok maradtak. A 295/2018. (XII. 21.) kormányrendelet még 2018 decemberében rendelkezett arról, hogy a Fényeslitke külterületén építendő vasúti nyomtávváltáson alapuló terminál nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek számít, ezzel lényegesen egyszerűsítve a beruházást övező adminisztratív terheket. Így pedig 2019 első hónapjaiban meg is érkezett Fényeslitkére az új befektetés leendő gazdája – miután a kérdéses terület megvásárlására vonatkozó szerződést már meg is kötötték –, hogy a polgármesterrel először találkozva tájékoztassa a helyi vezetést az ambiciózus tervekről.Orbán Viktor magyar kormányfő és Hszi Csin-ping kínai elnök plenáris tárgyalása Sanghajban 2018. november 5-én. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Persze túl szép lenne, ha ezután minden sínen lett volna a vasúti terminál kapcsán – és valóban, nem is volt így. Mártha kérdésünkre elmondta, hogy

„sajnos volt olyan magyarországi vállalkozó, aki »lenyúlva« a terminálprojekt koncepciót, állami finanszírozásra várva, minden lehetséges politikai gáncsot igyekezett elhelyezni”.

A patthelyzetet 2020 januárjában sikerült csak végül feloldani, s akkor is a polgármester miniszterelnök irányába történő jelzése kellett hozzá, hogy kisimuljanak az összegubancolódott szálak.

Az igazi befektető, az East West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt. (EWG) azonban eközben sem tétlenkedett. 2019 őszén elkészült az beruházás hatásait elemző előzetes vizsgálati dokumentáció, melyet aztán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal is megfelelőnek ítélt, s nem talált a tervekben környezetvédelmi szempontból kivetnivalót.

Így pedig – nem sokkal a koronavírus-járvány kirobbanása előtt – megjelentek az első sajtóhírek az akkor még csak tervek szintjén létező terminálról. Tálosi János, az EWG vezérigazgatója már akkor is hangsúlyozta, hogy a beruházás közvetett módon kb. 400 embernek nyújt majd munkalehetőséget, s a helyi szakemberképzés – többek közt a Nyíregyházi Egyetemen – is új fokozatba kapcsolhat majd a terminál elkészültével. Szűk egy évvel az első nyilvános nyilatkozatok után a szavakat tettek is követték: 2021 januárjában megkezdődött az új vasúti terminál megépítése.

Világszinten is egyedülálló lesz a fényeslitkei terminál

A terminál építését bejelentő közlemények a mai modern világ szinte minden hívószavát tartalmazzák: a tervek szerint lesz itt saját 5G hálózat illetve zöld megoldásokkal operáló saját energiaellátás is. A terminál területén még az autók és a traktorok is zöldek lesznek, mivel csak elektromos meghajtású járműveket alkalmaznak majd az EWG szerint. A hatalmas energiaigényt pedig egy nagyteljesítményű napelempark illetve egy hőszivattyús megoldás biztosítja majd.

Az EWG lapunknak elmondta, hogy

itt telepítenek a világon elsőként 5G-vezérelt darukat szárazföldi terminálba”,

így bizonyos tekintetben valóban világelső technikai innovációról beszélhetünk. Így pedig állításuk szerint a technológiai-műszaki színvonalat tekintve ez lesz a legkorszerűbb intermodális kombiterminál Európa keleti felén.

Az új vasúti telep technológiai kapacitásai is egyedülállók lesznek: egyszerre több, 740 méter hosszúságú vonat rakományának nyomtávváltását is le tudja majd vezényelni az innovatív darutechnológia. Továbbá, az új daruk a legszigorúbb minősítéseknek is megfelelnek, így pedig olyan kényes vegyi anyagokat is átrakodhatnak majd, melyek nyomtávváltása eddig problémás volt.

A terminál elméleti kapacitása nagyobbra lett tervezve, mint amennyit a jelenlegi vasúti infrastruktúra elbír: az EWG évente akár egymillió 20 lábas konténer forgalmát (1 millió TEU) is képes volna lebonyolítani, azonban a jelenlegi magyar vasúti adottságok csak 300-500 ezer TEU egység forgalmat tesznek lehetővé. A beruházást végző cég szerint azonban évtizedek óta szükség van egy ehhez hasonló vasúti fejlesztésre.

„Ha a terminál megépül, Magyarország visszakerülhet a nemzetközi vasúti logisztika térképére” 

– tették hozzá. Elmondásuk szerint „hazánkban hosszú idő óta szükség van egy modern intermodális terminál létesítésére, minthogy a keleti és nyugati határ termináljai – beleértve Záhony Portot is – már egyaránt elavultak. Záhony térségében az elmúlt három évtizedben elkészült számos tanulmány ellenére nem épült megfelelő színvonalú és kapacitású infrastruktúra.” Az új terminál tehát ezen fog változtatni, s általa Magyarországnak lehetősége lesz „az Új Selyemút kontinentális forgalmának meghatározó szereplőjévé válni”.

Mindemellett a projekt fontos versenyelőnye lehet, hogy a terminál környezetében hatalmas, további fejlesztésekbe bevonható terület található. Itt a tervek szerint egy 200-300 ezer négyzetméter nagyságú raktár kap majd helyet a jövőben, mely főként nagy webes értékesítőknek válhat előnyére. Az EWG szerint

a világjárvány bizonyította, hogy az árut közelebb kell vinni a vásárlóhoz fizikailag

– ebben is segítség lehet a jelentős ratárterület, mivel „az EWG terminálon vámszabad területen tudnak raktározni nem EU-s cégek is, és csak akkor kell majd kifizetniük az uniós vámot, amikor a területről kiszállítják a terméket.

A fejlesztésből a helyi közösségek is sokat profitálhatnak

Habár a fényeslitkei lakosok még mindig kétkedve tekintenek az újonnan épülő terminálra – hiába, hogy már kezdetét vette a tereprendezés és a helyi infrastruktúra kiépítése –,

ha egyszer elkészül az új vasúti infrastruktúra, abból szinte mindenki profitálhat majd.

A konténerterminál a polgármester elmondása szerint 137 fővel fog üzemelni, melyből 30 fő magasan képzett szakember lesz. Emellett az EWG közleményei úgy fogalmaznak, hogy közvetett módon akár 400 új munkahelyet is teremthet majd a beruházás. Továbbá, ahogy lapunknak küldött válaszukban is felhívták rá a figyelmet, a helyi szakképzés támogatása az EWG elemi érdeke is, így pedig már két számítástechnika terem felújítását is támogatták egy záhonyi szakközépiskolában, ahol középfokú logisztikai képzés folyik, valamint egyetemi együttműködésük is van már.

Mártha úgy gondolja, hogy a fejlesztés a falu hosszabb távú kilátásait is nagyban javíthatja: a terminálhoz szükséges 5G fejlesztések „oldalvizén” realitássá válhat a község digitalizációját szorgalmazó Okos Falu program. Emellet a beruházás zöld jellege biztosíték lehet arra, hogy ne sérüljön a helyi táj integritása, s továbbra is megmaradjon a környék csendes bája. Ez többek közt azt is jelenti, hogy a vasúti terminál a helyi 4-es főút környezetterhelést is jelentősen visszavághatja majd, hiszen lehetővé válik majd tejes kamionszerelvények gyors átrakodása a vasúti pályára.

Így illeszkedik majd a környzetbe az új terminál a látványtervek szerint. (eastwestil.com)

Ami pedig talán a legfontosabb, hogy a mostani építkezés a jövőben újabb befektetések katalizátoraként szolgálhat. A polgármester meglátása szerint mindezek által „Fényeslitke igenis a térség új gazdasági erőterévé válhat”. Ha ez valóban így lesz, akkor indokolt lehet a térség vezetőinek optimizmusa:

Mártha megfogalmázása szerint önkormányzati képviselőtársai az EWG befektetését egy „arany betűkkel írt új fejezetként látják a 21. századi fejlődés könyvében”.

Az EWG menedzsmentje pedig eddig nem okozott csalódást a helyieknek; a polgármester szerint már az első helyi megjelenésüktől kezdve igyekeztek „igyekeztek bemutatni azt a gondolkodásmódot, ami a technológiától függetlenül az embert tartja a legfontosabb tényezőnek”. Ennek érdekében konkrét lépéseket is tettek: Mikulás-csomagokat és nagyértékű készségfejlesztő játékokat kaptak a helyi fiatalok, illetve a cég segítséget nyújtott a helyi Ligetszépe Vendégház kialakításához. Emellett a beruházó már a munkálatok megkezdésekor is odafigyelt arra, hogy főleg helyi vállalkozásoknak szervezze ki a munkát: ennek eredményeképp a jelenlegi alépítmény építési munkákat is már mándoki és záhonyi cégek végzik, s a polgármester a későbbiekben is szeretné, hogy az EWG a helyi munkaerőt részesítse előnyben.

A beruházást végző cég is úgy látja, pozitív a projekt megítélése a térségben. A Makronómnak küldött válaszukban kiemelték, hogy „a helyiek örülnek, hogy több évtizedes várakozás után végre valójában építkezés kezdődött az ipari parkban. Nekik ez egy nagy lehetőség, hogy egy munkanélküliséggel sújtott térségben új munkahelyek jönnek létre.

A sárkány lehellete belengi Magyarországot

Az Egy övezet, egy út, avagy Új Selyemút projektet még 2013-ban hirdette meg Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke egy kazahsztáni beszédében. A kezdeményezés lényege, hogy egy gazdasági-kereskedelmi hálóba fogja teljes Eurázsiát és Afrika egyes országait, ezzel egy több mint 3 milliárd fős közös piacot kialakítva.

A projekt egy szemmel látható elmozdulást jelentene a transzatlanti együttműködés körül centralizálódott világgazdaság irányából egy sokkal inkább sinocentrikus világ felé

– éppen ezért számos kritikai is érte a kínaiak tervét, hiszen sokan Kína világuralomra való törekvését látják ezáltal valósággá válni. Ennek ellenére a kínai vezetők nem győzik hangsúlyozni, hogy az együttműködés teljesen békés jellegű, s csakis kölcsönösen előnyös megállapodásokon alapulhat – ezt a kínaiak gyakran egyfajta új, harmonikus világképnek is szokták nevezni.

A magyarok nem sinofilek

Még 2020 novemberében tette közzé az európaiak Kína-képét summázó felmérését az Ázsiai Tanulmányok Közép-európai Intézete, melyben többek közt a magyarokat is megkérdezték, mit gondolnak Kína világpolitikai terjeszkedéséről. A közvélemnykutatás adatai szerint a magyarok képe az Új Selyemútról szinte teljesen semleges – ez valószínűsíthetően annak köszönhető, hogy a közbeszédben nem túl gyakran bukkan fel ez a téma, s így valószínűleg csak kevesen rendelkezhetnek mélyreható ismeretekkel róla.

Ha viszont a Kína irán táplált bizalom a kérdés, akkor ez – összevetve azzal, hogy más nagyhatalmakban mennyire bíznak meg a magyarok – elég Kína-ellenes hangulatról árulkodik. Míg ugyanis az EU-ba vetett bizalom majdnem 60 százalékos, az USA-ba vetett kb. 40, addig az oroszok és a kínaiak megítélése csupán 20 százalék körül mozog.Mennyire bízik Ön a következő országokban/entitásokban? (adatok a válaszadók százalékában) (grafika: CEIAS)
Érdekes adalék, hogy a velünk szomszédos szerbek mennyivel másképp látják a helyzetet: ők az Új Selyemutat is inkább pozitívan ítélik meg, s az oroszokban (60 százalék) és a kínaiakban (kicsit több mint 50 százalék) bíznak a leginkább.

Mindenesetre a projekt – kritikák ide vagy oda – gőzerővel dübörög előre. Sorra jelentik be az újabb és újabb infrastrukturális beruházásokat az Új Selyemút útvonalai mentén, melyeket gyakran kedvezményes kínai hitelekből finanszíroznak a beruházók. A nyilvánvaló világgazdasági tendenciát pedig Európa sem hagyhatta figyelmen kívül, azonban közel sem volt egységes a kínai terjeszkedésre adott válasz. Sok ország ugyanis rossz szemmel figyeli, hogy a tőkeerős kínaiak egyre több és több európai cégbe vásárolják be magukat, ezzel kiszorítva a helyi tulajdonosokat. Másfelől viszont a hatalmas kínai (s eurázsiai) piac komoly lehetőségeket tartogat magában az innovatív, fejlett technológiákat alkalmazó európai vállalatoknak.

Ezen ellentéteknek hála nem igazán született a tavaly év végén septiben letárgyalt kínai-uniós átfogó kereskedelmi megállapodásig, mely jelenleg az Európai Parlament jóváhagyására vár. Így pedig az európai országok – ki-ki vérmérsékletének megfelelően – elkezdtek saját Kína-politikákat ácsolni.

Ezek közül pedig a legelső éppen Magyarországé volt 2015-ben, hiszen az Új Selyemúthoz való csatlakozás remekül beleillett az akkor még gyerekcipőben járó Keleti Nyitás politkájába.

A gyors csatlakozásnak pedig meg is lett az eredménye: a közép-kelet-európai térség egyik legnagyobb infrastrukturális fejlesztése az Új Selyemút kapcsán Magyarországot is érinti – nem másról van szó, mint a híres-hírhedt Budapest-Belgrád vasútvonalról. A fejlesztést bejelentése óta rengeteg kritika érte, mivel nagyrészt kínai hitelből épülhet fel (mint az Új Selyemút fejlesztéseinek szinte mindegyike), s a kapcsolódó szerződések a nyilvánosság számára nem elérhetők. Ez pedig egyesekben komoly félelmeket keltett, mivel bizonyos számítások szerint akár 2400 év is lehet a fejlesztés megtérülési ideje.

A fényeslitkei intermodális vasúti terminál a stratégiailag meghatározó elhelyezkedése miatt a kínai világprojekt nyugat-keleti kapujának is tekinthető. Bár a 22 milliárd forintos fejlesztés a lényegében magántőkéből valósul meg (a magyar kormány 2,95 milliárd forint munkahelyteremtő támogatást azért adott a beruházáshoz), így is joggal nevezhető egy új építőkőnek a kínai-magyar kapcsolatokban. Ezt alátámasztja, hogy maga az EWG is úgy hivatkozik az épülő terminálra, hogy az „az Új Selyemút nyomtávváltásra képes, sokrétű szolgáltatásokat nyújtó, kelet és nyugat közötti vasúti konténerforgalom bővítését lehetővé tevő kapuja lesz”. Az viszont kiemelendő, hogy

az Új Selyemútnak csak informálisan képezi részét ez a projekt, azt a kínai állam nem támogatta.

Az EWG elmondása szerint a projekt finanszírozói magyar magánszemélyek – a g7.hu szerint ráadásul egyikük maga Rahimkulov Ruszlan, a tatár származású üzletember, aki mellesleg a 7. leggazdagabb magyar is egyben.

Az Új Selyemutat a járvány sem állítja meg Közép-Európában

Február második hetében került sor a legutóbbi online csúcstalálkozóra Kína és a kelet-közép-európai régió országai között, melyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy „Magyarország hálás a Kínai Népköztársaságnak és személyesen Hszi elnöknek minden segítségért ebben a kihívásokkal teli időszakban”. Emellett ismét tanúbizonyságot tett róla, hogy a magyar kormány elkötelezett az Új Selyemút iránt. Megfogalmazása szerint „támogatjuk a szabad és tisztességes globális kereskedelmet, amelynek ma nagyobb jelentősége van, mint valaha. Minél kevesebb akadály gátolja a gazdasági és kereskedelmi együttműködést, annál gyorsabban talpra állhat a gazdaságunk.
Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz a Kína és a kelet-közép-európai országok közti, videókonferencián tartott egyeztetésen a Karmelita kolostorban 2021. február 9-én. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Az online csúcstalálkozóra az ún. 17+1 keretrendszerben került sor, mely a teljes világgazdaságra kiterjedő Új Selyemút egyfajta közép-kelet-európai leágazása, lehetővé téve a közvetlen párbeszédet a térség országai és a Kínai államapparátus vezetői között.
Ha a terminál egyszer megépül, akkor pedig az európai kereskedelmi vérkeringésben is komoly szerepet kaphat majd.

Az EWG várakozásai szerint elsősorban Kínából, Japánból, Dél-Koreából, Oroszországból és a közép-ázsiai országokból áramolhat majd az áruforgalom Németország, Olaszország, Ausztria, Horvátország és Szlovénia irányába. A tárgyalások pedig már meg is kezdődtek a világ legnagyobb vasúti fuvarszervezőivel, hogy a kezdetektől magas kihasználtsággal üzemelhessen a terminál. Emellett pedig a másik irányban is fellendülhet a kereskedelem: az EWG szerint a „terminál a magyar vállalatok és az Ázsiába irányuló exportforgalom számára is komoly lehetőséget biztosít.

(Címlap: Kínából érkező tehervonat a Rail Cargo Terminal - BILK Zrt. fővárosi székhelyén 2020. április 10-én. A koronavírus-járvány miatt másfél hónapig nem közlekedtek tehervonatok a két ország között. A szerelvényen egyebek mellett a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközök is érkeztek. MTI/Máthé Zoltán – A jövőben többek között akár az ehhez hasonló szállítmányok is az épülő terminálon keresztül érkezhetnek Magyarországra.)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés