Az öntözéses földművelés betonozta be a nemek közti egyenlőtlenséget?

2021. február 16. 15:13

Írta: Nagy Márton
Egy új kutatás azt állítja, hogy modern társadalmak egyik legnagyobb problémája, a férfi-női egyenlőtlenség egészen mélyen gyökerezik a történelmünkben. A tanulmány szerint az öntözéses földművelés elterjedése nagyban hozzájárult a napjainkban is sok nehézséget okozó társadalmi jelenség kialakulásához.

Az már korábban is ismert volt a tudósok számára, hogy a földművelés megjelenésével sokat változtak a társadalmak, s a különböző technikák megjelenése gyakran nem épp a férfi-női egyenlőséget segítette elő. Ilyen volt például az eke elterjedése, ami – amellett, hogy nagyban megkönnyítette a földművesek dolgát – valószínűsíthetően hozzájárult a nők háttérbe szorulásához. Egy új tanulmány pedig még ennél is tovább megy: a szerzőpáros azt állítja, hogy még egy olyan agrár-evidencia, mint az öntözés elengedhetetensége bizonyos régiókban, hozzájárult a patriarchális társadalmak kialakulásához. Ha Ön sem látja első pillantásra az összefüggést, elmagyarázzuk.

Az egész feltevés hátterében az a felismerés áll, hogy a világ azon régióiban – azaz leginkább Európában és Délkelet-Ázsiában –, ahol manapság a legnagyobb a nemek közti egyenlőség, a legkisebb a természetes vizek hatásához az öntözés hozzáadott értéke. Más szóval, míg például a Közel-Keleten és Észak-Afrikában az öntözés akár meg is kétszerezheti a termésátlagot, addig ez Európa nagy részén csak elenyésző hatással bír. Persze, egy ilyen összefüggés akár véletlen egybeesés is lehetne csupán – lássuk azonban az érveket, amik ok-okozati kapcsolat mellett szólnak.

A cikk szerint azokban az iparosodás előtti társadalmakban, ahol nagy szerepet kapott az öntözés, a nőknek sokkal kisebb szerep jutott a földeken. Éppen ezért ők leginkább otthon maradtak, és a háztáji munkákat látták el. Ezen felül az öntözhető, s így művelhető területek komoly kincsnek számítottak ebben a korszakban, éppen ezért komoly harcok is folytak értük. Ennek fényében nem meglepő, hogy ez tovább erőítette a férfiak szerepét a földeken, hiszen ők mégiscsak hatékonyabban tudták mégvédeni magukat a támadókkal szemben. Ha pedig már úgyis a férfiak töltötték a legtöbb időt a földeken, akkor nem kellett sok hozzá, hogy a tulajdonjogot is csak ők gyakorolhassák felette. Ezt a társadalmi rendet pedig valószínűsíhetően exportálták is a korabeli hódítók, hiszen egy-egy meghódított területen megjelentek a legfejlettebb öntözési technikák (mint például a perzsa qanat), amik – a hódítók távozása után is ott maradva – ott is kialakíthatták a nemek közti különbségeket.

A tanulmány szerzői azt is megállapították, hogy a nők munkaerőpiaci jelenléte napjainkban jelentősen függ tőle, hogy az egyes országok mennyire gyökereznek öntözésen alapuló földműves közösségekben. Így például napjaink Afrikájának és Indiájának számos részén negatív kapcsolat mutatkozik a nők munkaerőpiaci kilátásai és az öntözés jelentősége között, de a jelenség – bár jóval kisebb mértékben – a fejlettebb társadalmakban is kimutatható.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés