Millió dolláros tweetekkel mutat „szolidaritást” a Nyugat krémje az indiai szegényparasztok mellett

2021. február 25. 8:35

Írta: Rádi Balázs
Narendra Modi indiai miniszterelnök az elmúlt harminc év legradikálisabb mezőgazdasági reformját akarja végrehajtani országában, azonban az indiai szegényparasztok, akiknek az életminőségét hivatott javítani a törvény (valószínűleg némi rövid távú lemondás árán), félnek a változásoktól és utcára vonultak a reformok ellen. A történéseket nagy nemzetközi médiavisszhang kíséri, olyan hírességek álltak ki a kistermelők mellett, mint Greta Thunberg, Rihanna, Mia Khalifa és Kamala Harris, látszólag szolidaritásból, de mint kiszivárgott, inkább kapott terv alapján. A Makronóm elemzése.

Így szervezd a tüntetésed Gréta módra

Greta Thunberg egy ballépésével került be újabban a nemzetközi hírekbe: a most 18 éves klímaaktivista véletlenül megosztott egy dokumentumot, ami arról szól részletesen, hogyan kell felépíteni és végigvinni egy nemzetközi és online kampányt. Jelen esetben a mezőgazdasági reformok ellen tüntető indiai parasztok mellett, nyomást helyezve az indiai kormányra a politikája megváltoztatása érdekében.

Thunberg ugyan gyorsan letörölte a véletlenül megosztott dokumentumot – majd egy visszafogottabb szövegű, kevésbé részletes és informatív akciótervet töltött fel helyette, ami most is elérhető –, de addigra híre ment az akciónak, számoltunk be róla. Eljutott a hír Indiába is, ahol a felháborodott kormányzat vizsgálatot indított az ügyben.

A Thunberg által megosztott akcióterv a Canadian Poetic Justice Foundation (PJF) nevű alapítványtól származik, amely magát olyan aktivisták körének nevezi, akik „rendszerszintű igazságtalanságok és előítéletek” elleni „provokáló, megkérdőjelező és diszruptív eseményeket” szerveznek.

A helyzetet árnyalja és összeesküvés-elméleteknek ad táptalajt, hogy az egyik híres tiltakozó énekes, Rihanna 2,5 millió dollárt kapott az indiai gazdák mellett kardoskodó tweetjéért.

 A pénzt a Skyrocket, egy PR cég utalta a hírességnek, amelynek khalisztáni kapcsolatai lehetnek – írja a news18 hírportál.

A cél szentesíti az eszközt?

A Khalistan mozgalom egy szikh szeparatista mozgalom, amely egy szuverén államot akar létrehozni Khalisztán („Khalsa földje”) elnevezéssel Punjab régióban. Khalisztán területi ambíciói között időnként megtalálható Chandigarh, az indiai Pandzsáb egyes szakaszai, beleértve egész Észak-Indiát, és India nyugati államainak egyes részeit.

A szikh állam létrehozásának igénye a Brit Birodalom bukása után merült fel. 1940-ben egy röpiratban fogalmazták meg követeléseiket a Khalisztán mozgalom hívei. A szikh diaszpóra pénzügyi és politikai támogatásával a mozgalom virágzott az indiai Punjab államban, amelynek lakossága szikh többségű. A mozgalom az 1980-as években érte el a zenitjét. Az 1990-es években azonban elhaltak a szikh törekvések, és a mozgalom több okból sem tudta elérni a célját, többek között a szeparatisták elleni erőszakos rendőri fellépés, a frakcionális harcok és a szikh lakosság kiábrándulása miatt.

Szikh szélsőségesek számos terrorcselekményért felelősek az 1980-as évektől kezdődően: többek között Indira Gandhi meggyilkolásáért, egy szikh szélsőségeseket kritizáló újságíró kivégzéséért és egy Montreal-London-Delhi-Bombay útvonalon közlekedő utasszállító felrobbantásáért, amely 329 halálos áldozatot követelt, közülük 268 kanadai, 27 brit és 24 indiai állampolgár volt.

A kanadai székhelyű PJF alapítója, Mo Dhaliwal, a Skyrocket egyik igazgatója is egyben. A források szerint a PJF hozta létre a dokumentumot, amelyet Greta Thunberg svéd klímaaktivista tweetelt.

A riportból kiderül, hogy a Skyrockethez és így a tüntetési tervet legyártó PJF-hez több szikh származású ember is köthető,

például Anita Lal, a World Sikh Organisation tagja és egyben a PFJ társalapítója és Jagmeet Singh kanadai parlamenti képviselő – fedte fel a hírportál.

Miután Thunberg közzétette az akciótervet, az alapítvány azt közölte, hogy gyűlölködő támadások kezdték érni őket; ugyanakkor elismerték, hogy odaálltak a tüntető indiai parasztok mellé, mert elnyomottaknak tartják őket.

Az indiai parasztok mellett kardoskodó Greta Thunberg, Rihanna, Mia Khalifa, Kamala Harris fotóit is elégették az indiai ellentüntetők.

Miért ellenzik a mezőgazdasági reformokat az indiai gazdálkodók?

A történet onnan ered, hogy Indiában új törvényeket hoztak, amelyek rövid távon a nagy cégek erejét növelik az ország mezőgazdaságában, viszont hosszú távon a gazdák jólétét, és az agrárszektor önállóságát szolgálnák.

Eddig az állam minimum felvásárlási árat kínált az egyes régiókban (Mandik) bizonyos terményekre, azonban ez eszméletlen mennyiségű adóbevételt vont el az államkasszából, ezért megoldásként megnyitották az ország agrárpiacát 

– már nem csak a régiókban cserélhetnek gazdát a termények, a vevők az ország bármely pontján vásárolhatnak a gazdáktól. Az indiai parasztok viszont nem bíznak a magáncégekben és féltik a viszonylag kényelmes és biztos jövedelmet, amit terményeik kedvezményes, szinte garantált állami felvásárlása jelentett. Augusztus óta tüntetnek is az új szabályozás ellen.

Az indiai kormány jelenlegi mezőgazdasági reformjai meglehetősen radikálisak, az 1990-es évek óta hasonlóra sem volt példa, különös tekintettel a termények értékesítésére.

A földművelés ráadásul India munkaképes lakosságának több mint 50 százalékát foglalkoztatja.

Sokan úgy érzik, hogy az ágazatnak modernizációra van szüksége, különösen azért, hogy alkalmazkodni tudjon az egyre égetőbb kihíváshoz, amit a globális felmelegedés jelent. Az indiai gazdák 85 százaléka kevesebb mint öt hektár földterülettel rendelkezik, ráadásul jellemzően szegények és el vannak adósodva, ezért körükben az öngyilkosságok aránya is nagyon magas – 2019-ben közel 10 300 gazdálkodó lett öngyilkos – írja a Guardian. Nem ártana tehát egy high-tech, zöld, az óriási népességet hatékonyan ellátó mezőgazdaság felépítése az országban.

Miért keresnek a kistermelők nagyon kevés pénzt?

Ahhoz, hogy megértsük a gazdák félelmét, figyelembe kell vennünk az agrárgazdálkodás egyedi adottságait.

A gazdálkodás azon kevés vállalkozások egyike, ahol a vállalkozók kiskereskedelmi áron vásárolnak és nagykereskedelmi áron adnak el.

Amikor egy mezőgazdasági termelő alapanyagokat vásárol, mint például vetőmagot, műtrágyát vagy munkaerőt, akkor olyan gazdák milliói közé tartozik, akik egy maroknyi eladótól akarnak alapanyagot vásárolni. Amikor viszont a gazda elmegy a piacra értékesíteni a terményét, akkor ő csak egy a sok eladó közül, és egy maroknyi vevővel próbál alkudozni. Mindkét helyzetben a gazda alkupozíciója nagyon gyenge. El kell fogadnia azt az árat, amit eladója vagy vevője kínál.

Néhány évvel ezelőtt Yogesh Upadhyay, a Jiwaji Egyetem professzora átfogó elemzést készített az indiai kistermelők jövedelmi helyzetéről, és meghatározta, hogyan lehetne anyagilag jobb körülményeket teremteni nekik.

A gazdálkodásból származó jövedelmek növekedhetnek, ha a gazdálkodók több növényt termesztenek és/vagy több támogatást kapnak a termesztett növények után – vélekedett a professzor.

Többet termeszteni pedig úgy lehet, ha megfelelő mennyiségű víz, fejlettebb technológiák és alapanyagok állnak rendelkezésre, például magvak és műtrágyák. A hitel rendelkezésre állása is egy kulcsfontosságú sikertényező a professzor szerint.

Ahhoz, hogy nagyobb bevételre tegyenek szert a gazdák, csökkenteni kell a mezőgazdaságban a gazdáktól vásárló vevők monopóliumát. Az új agrártörvények pontosan ezt próbálják elérni azáltal, hogy kiszélesítik a piacot, lehetővé teszik a vásárlók számára, hogy a Mandi területén kívüli gazdálkodóktól, tehát az egész országban vásárolhassanak terményeket.

A törvénytől azt várja a kormány, hogy ha a gazdák több vevőnek tudnak értékesíteni, akkor a terményeiket is drágábban tudják eladni.

De akkor miért boldogtalanok a gazdák? Mivel úgy érzik, hogy az új törvényekkel a kormány le akarja építeni a minimum felvásárlási ár intézményét, amely nélkül sokan közülük veszteségesen jönnének ki, ráadásul a magánvásárlókban sem bíznak – fedte fel a professzor.

Mi volt a kormány válasza?

A kormány szerint a törvények szükséges lépést jelentenek a mezőgazdaság korszerűsítése felé, lehetővé téve a gazdák számára, hogy terményeket értékesítsenek magánvállalkozásoknak, nem csak állami irányítású piacokon, ahol az árakat az adófizetők jelentős mértékben támogatják. 

A gazdák azonban azt mondják, hogy a törvények a vállalatok kegyeire bízzák őket azzal, hogy elveszik bizonyos termények garantált árának biztonsági hálóját, és így nagyobb a veszélye annak, hogy elveszítik földjeiket.

Kifogásolták azt is, hogy a törvényeket konzultáció nélkül vezették be, „a torkukon nyomta le a kormány a reformokat” – fogalmaz a Guardian.

A gazdák tárgyalóasztalhoz kényszerítették a kormányt, de ez 11 forduló után sem vezetett sehová. Az elmúlt hetekben a kormány egyre drákóibb megközelítést alkalmazott a tüntetőkkel szemben – legalább tíz letartóztatást rendeltek el újságírók és politikusok ellen a tiltakozásokkal kapcsolatos tweetjeik miatt, és rohamrendőrök illetve félkatonai erők szállták meg a tüntetők táborait, eltorlaszolva őket. A táborok mobilinternet-hozzáférését több napra felfüggesztették.

Narendra Modi miniszterelnök a parlamentben azzal vádolta a tüntetőket, hogy olyan agitátorok szivárogtak be közéjük, akik nem az ügynek szentelték magukat, csak megpróbáltak indulatokat szítani 

– tudósít a Guardian.

A kormány határozottan reagált a tüntetések külföldi visszhangjára is. Miután Rihanna énekesnő és Greta Thunberg svéd környezetvédő tweetjei felhívták a nemzetközi figyelmet a gazdákra, a külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben elítélte azokat a hírességeket, akik szerinte „rohannak kommentálni az ilyen kérdéseket”, az ügy „megfelelő megértése nélkül”.

Egy indiai klímaaktivistát le is tartóztattak, akit azzal vádolnak, hogy helyben terjesztette a „tüntetési útmutatót”.

Hogyan tovább?

A legfelsőbb bíróság 18 hónapra felfüggesztette a törvények végrehajtását, de a gazdák szerint ez nem elég, és csak a teljes hatályon kívül helyezését fogadják el. Modi erőskezű vezetőként nem valószínű, hogy kihátrál a reformok mögül, a Guardian szerint ehelyett kivárhat és megkísérelheti a tüntetőket kifárasztani és megtörni.

A nagy techcégek világuralma az azonnali tömeges kommunikációval együtt sokszereplős konfliktusokat szül, amelyek egyszerre nemzetiek és globálisak, illetve politikai és gazdasági természetűek. A puha hatalom pedig továbbra is működik: szeparatisták vagy épp gazdasági szereplők is vásárolhatnak jelentős befolyást, pénzük utat talál a nemzetközi celeb- és agytröszt-világ kulisszái mögé.

(Borítókép: MTI/EPA/Peter Foley, MTI/EPA/Michael Reynolds – szerkesztett.)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 21 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés