Az első mindenkit érintő esemény az emberiség történelmében

2021. február 12. 23:00
Míg egyesek szerint deglobalizációs folyamatok zajlanak, addig Branko Milanovic azzal érvel, hogy a világjárvány előrelendítette a munkaerőpiac globalizációját.

„A jelenlegi járvány valószínűleg az első teljesen globális esemény az emberi faj történelmében. A globális alatt azt értem, hogy szinte mindenki érintett lakóhelyétől és társadalmi osztályától függetlenül. Ha pár év múlva – amikor remélhetőleg vége lesz a pandémiának, és még életben vagyunk – és találkozunk a világ bármely pontjáról érkező barátokkal, mindannyian ugyanazokat a történeteket fogjuk megosztani: félelem, unalom, elszigeteltség, elvesztett munkák és bérek, lezárások, kormányzati korlátozások és arcmaszkok.”

Az elmúlt 75 évben a háborúk – még a világháborúk is – korlátozottak voltak, nem terjedtek ki minden országra. Lehet, hogy történtek világraszóló események, például a vietnámi háború, Szarajevó ostroma vagy Gáza és Irak bombázása. Ezek a nyugtalanító hírek mindenkihez eljutottak, de az emberek nagy részének, napi rutinját egyáltalán nem befolyásolta – ugyanúgy élték az életüket. Nem voltak olyan személyes élményeik Szarajevóról, vagy Gázáról, amelyeket megoszthattak volna.

Ugyan a futballrajongók azt mondják, hogy a nagy mérkőzések világraszóló események, és ez összehozza a Föld minden emberét. A valóságban a legutóbbi VB-döntőt is csupán 1,1 milliárdan nézték, mely körülbelül minden hatodik embert jelent. Sokakat nem érdekeltek a meccsek, az eredmények, de még a győzelmek sem.

A COVID-19 járvány a történelemkönyvekben is nyomot fog hagyni!

Digitalizált világunk nem csak a könnyebb kommunikációt teszi lehetővé, de az információ áramlást is gyorsítja. A vírus következményei bárkit elérhetnek, ezért kortól és nemtől függetlenül minden csoportot érintenek és érdekelnek az aktuális hírek.
Érdekes, hogy miközben valamilyen formában mindannyian érintettek vagyunk a vírus által, egymástól mégis elszigetelve, egyedül szükséges „átvészelnünk” a járványt.

A világjárvány felgyorsítja a második termelési tényező, a munkaerő globalizációját (az első tényező a tőke, mely a nemzeti tőkeszámlák nyitásának és a szabad pénzáramlásnak köszönhetően már globalizálódott). Bár számíthatunk rá, hogy a járvány letelte után számos helyen visszatérnek a hagyományos irodai munkavégzésre, vagy gyári munkára, de sok helyen, állandósítják majd a home-office-t. Ez pedig túl mutat azon, hogy az emberek otthonról fognak dolgozni, tulajdonképpen a munkaerőpiac kiszélesedését és mobilitását valósítja meg migráció nélkül. Ezzel, mint egy évtizedet rövidített, e változások bekövetkeztében.

Meglepődve tapasztalja mindenki, aki a globalizáció visszaesését jósolta, hogy a helyzet teljesen máshogy alakul. Ugyan az Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi háború miatt a globális értékláncok és a kereskedelem átmeneti visszaesést szenvedhet, de a munkaerő mobilitása miatt, így a munkaerő-verseny szempontjából a globalizáció igenis előremozdult.

A cikk szerzője: Blősz Dalma


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés