A globalizáció újraéledése a világjárvány után

Nemzetközi összefogás

Egy török kötödésű tudósok által alapított, névtelen német biotechnológiai cég egy kínai konglomerátum befektetéseit vonzotta magához, mindemellett egy amerikai gyógyszeripari nagy vállalattal lépett közös munkába, a görög vezérigazgató által. Ezen vállalatok egy kulcsfontosságú nyersanyagot kaptak egy aprócska családi tulajdonú cégtől az osztrák vidéken, hogy megjelenhessen az amerikai és belga futószalagokon az év legvártabb árucikke – a COVID-19 vakcina.

A BioNTech-Pfizer vakcina és a többi rekordidő alatt kifejlesztett vakcina tökéletes visszavágás a globalizáció gyengítőinek, azoknak, akik a pandémia csúcspontján a nemzetközi kereskedelem és együttműködés „halálát” okozták.

Kína az élre tör

Ahogyan a hónapok telnek, halványodnak az úgynevezett reshoring jelei (a vállalatok anyaországába való visszahelyezése). Ezzel ellentètben, a világkereskedelem látványos fellendülést mutat a globalizáció ugyan vitatott, de egyre erősödő szereplője, Kína vezetésével.

A WTO számításai szerint, az árukereskedelem a világon kicsivel több mint 9 százalékkal csökkent ebben az évben, majd jövőre körülbelül 7 százalékkal emelkedik. A gyors fellendülés azt jelenti, hogy a világjárvány kereskedelemre gyakorolt hatása nem olyan súlyos a GDP-hez mérten, mint ami a 2008–2009-es pénzügyi világválság idején tapasztalható volt. Azonban a szolgáltatások terén várhatóan továbbra is romlik a helyzet, hiszen ezeket utazási és turisztikai korlátozások sújtanak.

A reshoring csupán feltételezés

Rohamos tempóban globalizálódó világunkban a világjárvány rávilágított a vállalatok gyengeségeire, és megmutatta a veszélyét, a nem megfelelően kiépített beszállítói rendszereknek.

Az ellátási lánc szakértői szerint a koronavírus arra készteti a vállalatokat, hogy rugalmasabbá váljanak a készletek növelésével, és alternatív beszállítók bevonásával - valószínűleg közelebb a célpiacokhoz. Továbbá az adatok és a technológia segítségével jobb ajánlatot adjanak a legalacsonyabb szintű beszállítóik és vevőik számára is.

„A vállalatok anyaországba történő visszahelyezése költséges. A cégek korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek, abban ez esetben ha sok tevékenységet folytatnak, akkor forrásokat kell átcsoportosítaniuk olyan területekre, melyek nem használhatóak megfelelően, még akkor sem, ha ezeket tekintjük a következő pandémia vagy a következő válság védelmi mechanizmusának" – mondta Robert Koopman, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezető közgazdásza. Megjegyezte: „Hiszen az igazi probléma az, hogy fogalmunk sincs mi lehet a következő válság kiváltó oka."

A protekcionizmus, mint a COVID öröksége

A globalizáció továbbra is a megfontolt döntéseket helyezi előtérbe, különösen az olyan stratégiai ágazatokban, mint a gyógyszeripar, a bányászat, vagy épp a technológia. Munkahelyek millióinak elvesztéséhez vezető pandémia pedig tartalékaik megduplázásra készteti a felelős kormányokat.

„Azokban az országokban, ahol a megfelelő tartalékok által biztosított védelem szándéka mindig is megvolt, ott most már licenszük van arra, hogy szuper protekcionistává váljanak" – nyilatkozta Deborah Elms, az Asian Trade Center ügyvezető igazgatója.

A cikk szerzője: Bodó Anita