Itt a gazdaság-újraindítási akcióterv, újabb nemzeti konzultáció lesz

2021. február 4. 9:34

Írta: Nagy Márton
Csütörtökön 10 órától gazdasági évnyitó rendezvényt tartott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László, a MKIK elnöke is. Fontos bejelentések történtek.

Tudósításunk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara online évnyitó rendezvényéről.

Orbán Viktor: Védekezésből támadásba megyünk át – itt a Gazdaság-újraindítási Akcióterv

A miniszterelnök a gazdaság válság előtti teljesítményét dicsérte, szinte minden mutató pozitív irányba haladt a járvány előtt. Orbán szerint a járvány nem tudta ledönteni a magyar gazdaságot, de „gyomrost adott nekünk”. Viszont, még a járvány alatt is voltak jól működő ágazatok, de a vendéglátás és a turizmus szinte teljesen megállt.

Orbán Viktor elismételte a Gazdaságvédelmi Akcióterv sikeres intézkedéseit. A teljes akcióterv mérlegéről azt mondta a miniszterelnök:

„2020 decemberében ugyanannyian dolgoztak Magyarországon, mint egy évvel korábban, így a védekezés elérte a célját, hiszen ez a munkahelyek megőrzése volt”.

Orbán pozitívan értékelte azt is, hogy nem segélyezéssel próbálták kezelni a válságot, hanem a munkaalapú gazdaság mellett tartottak ki.

Az eddigi gazdasági lépések kapcsán a miniszterelnök a nyári nemzeti konzultáció eredményeit is ismertette. Ez alapján az emberek kibírhatatlannak tartják, ha be kell zárni az óvodákat, iskolákat és munkahelyeket. Éppen ezért ezektől tartózkodott a kormány a válságkezelésben, de a kellemetlen, de kibírható intézkedéseket meg kellett hozni. A Gazdaságvédelmi Akcióterv januárral lezárult.

A Gazdaság-újraindítási Akcióterv kapcsán február közepén újabb nemzeti konzultáció várható a nyitás pontos lépéseit illetően.

Orbán Viktor elismételte a nemrég meghozott gazdaságtámogató döntéseket, mint például a 13. havi nyugdíj visszaépítése, illetve a 25 év alattiak szja mentessége. A vállalkozásoknak segítséget jelenthet egy újonnan elfogadott hitelkonstrukció.

A kormány tegnap elfogadott javaslata alapján 10 évre, 10 millió forintig 0 százalékos hitel vehető fel, mely ráadásul 3 éves moratóriummal indul.

A miniszterelnök szerint húsvéttól várhatók lazítások, április 1-től indul a Gazdaságújraindítási Akcióterv következő üteme. Ez a már korábban bejelentett 1500 milliárd forintos egyetemi fejlesztésre épül, de Orbán szeretné, ha ezt az összeget 2000 milliárdig is sikerülne feltornázni. Július 1-től indul a harmadik ütem:

a cél a magyar gazdaság teljes digitalizációja, a zöld és a körforgásos gazdaság előtérbe helyezése.

Emellett ekkor a miniszterelnök szerint bejelentik majd a magyar vidék eddigi legnagyobb fejlesztési tervét.

Orbán szerint a járvány után új világgazdasági korszak kezdődik: a bezárt gyárak keresik, hogy hol nyithatnak újra (ez nem feltétlenül az a hely lesz, ahol a járvány miatt be kellett zárniuk), és Magyarország szeretne minél több beruházását idehozni.

Az autóiparról a miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarország szeretne fontos szerepet játszani a hagyományos járművekről az elektromosokra való áttérésben, és ebben jó úton haladunk.

Varga Mihály beszédét kiegészítve Orbán Viktor 5 százalék körüli visszaesésről beszélt a 2020-ban magyar gazdaságban a végleges adatok alapján. Ezután a miniszterelnök a magyar kézben levő gazdasági ágazatokról beszélt. Ennek kapcsán megállapította, hogy a kiskereskedelemben továbbra sem sikerült a magyar tulajdoni arány többségét elérni. Ezen kívül Orbán kijelölt három új ágazatot is, ahol el akarja érni az 50 százalékos magyar tulajdoni arányt, ezek

az infokommunikáció, az építőipar és a vasúti kötöttpályás járműgyártás.

Orbán Viktor szerint a magyar gazdaság minősége három dologtól függ: a munkásaink, a vállalkozóink és a gazdaságpolitikusaink minőségétől. A miniszterelnök szerint a magyar munkások öntudata, önbecsülése nagyban segíti a kormány munkáját. A vállalkozókról és a gazdaságpolitikusokról is jó értékelést adott kormányfő. Ha ez a három faktor együtt áll, akkor „a miniszterelnöknek már csak egy feladata van: ne rontsa el, hallgasson az okosakra”. Éppen ezért a kormány készen áll a Parragh László által felajánlott további együttműködésre.

Varga Mihály: Az emberi életek védelmének és a munkahelyek megőrzésének költségvetési akadálya nem volt.

A pénzügyminiszter beszédét a válság előtti dinamikus növekedést dicséretével kezdte. Szerinte a magyar gazdaság a válságot jól kezelte, a Gazdaságvédelmi Akciótervet intézkedéseit is méltatta

A pénzügyminiszter szerint

„A vírus nemcsak az elmúlt egy év, hanem a következő hónapok gazdasági lehetőségeit is alapvetően meghatározza.”

Varga biztosított mindenkit, hogy az „emberi életek védelmének és a munkahelyek megőrzésének” költségvetési akadálya nem volt a járvány alatt.

Varga szerint akkor követett volna el hibát a magyar gazdaságpolitika, ha a válság alatt is ragaszkodik a fegyelmezett fiskális politikához.

Így a 81,2 százalékra emelkedő adósságrátát nem tartja rossznak, ez egyébként az uniós átlag alatt van.

A magyar adósság struktúráját tekintve kevesebb, mint 20 százalék a devizaadósság aránya, ez is a válságállóságot garantálja.

Varga 2021 második negyedévében már kétszámjegyű növekedésre számít, de sok múlik még a vakcinákon.

A miniszter hat fontos tanulságot vont le a koronavírus-válságból:

  1. sérülékenyek a globális ellátási láncok, ennek kivédésére komoly lépéseket tesz a kormány
  2. a versenyképességet javító intézkedéseket folytatni kell, magyar termékekkel kell lefedni a teljes értékláncot
  3. szükség van a magyar vállalatokra és brandekre, ezekben világszinten is van potenciál
  4. a versenyképesség egyik legfontosabb tényezője az automatizáció
  5. a magyar gazdaság tartalékai vidéken vannak, a regionális gazdaságfejlesztés a cél
  6. a piacképes szaktudás hozzájárul a gazdasági sikerekhez, de az egyetemi fejlesztések is elengedhetetlenek

Parragh László: nem látom az osztrákok szemében, hogy félnének, hogy megelőzzük őket

Parragh László nyitotta meg az évnyitót. Beszámolt róla, hogy a magyar gazdaság, habár lassabban lábalt ki a válságból, mint a német, de utána sokkal dinamikusabban fejlődött.

2016 után a magyarországi beruházások messze túlszárnyalták az EU-s átlagot, de a V4-ek között is Magyarország vezeti a listát. Ami a vírust illeti, Parragh szerint a gazdasági válságot a nyár végére már teljesen magunk mögött tudhatjuk majd.

A kormány–MKIK megállapodás megújítását szorgalmazta a kamarai elnök. Fontos területként említette a digitalizációt és a zöld beruházások fejlesztését. Az eddigi együttműködés is sikeres volt szerinte a kormány és a kamara között a válság kezelésében, a tavalyi kamarai javaslatcsomag számos pontját megfogadta a kormányzat.

Parragh arról is beszélt, hogy az iparkamara az oktatásban is fontos szerepet vállal, vezető helye van a szakképzési rendszer folyamatos alakításában. A fő cél, hogy az iparkamara segítse, hogy a munkaerőpiac igényei és a képzési kínálat összhangban legyenek.

Parragh szerint a világszintű makrogazdasági folyamatok nem kedvezőek, a nemzetközi fogyasztás szinte befagyott, mely a magyar gazdaságot is rosszul érinti. Az iparkamarai elnök a veszélyek közt említi a nem-teljesítő hitelek emelkedő arányát, és egy esetleges csődhullámra is felhívja a figyelmet. Az MKIK vezetője nem fest túl jó képet a közeljövő kilátásairól,

az osztrákokról például azt mondta: „nem látom a szemükben, hogy félnének, hogy megelőzzük őket”,

ellenben lefölözik a magyar munkaerőpiacot.

Parragh László megoldási lehetőségeket is ajánlott a válságra: ismét megemlítette a digitális fejlesztések szükségességét, és dicsérte a kormány a növekedésbarát adópolitikáját.

(Címlap: MTI/Koszticsák Szilárd)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés