Nem maradnak külföldön: a kínai diákok 80 százaléka hazatér külföldi tanulmányai után

2021. február 2. 9:44

Takács Zsolt
2016 és 2019 között a külföldön tanuló 2,51 millió kínai diák 80 százaléka visszatért Kínába a diploma megszerzése után – jelentette az ország Oktatási Minisztériuma (MOE). 

A kormány azzal ellentételezte a koronavírus miatt lekorlátolt külföldi tanulmányi lehetőségeket, hogy különböző egyetemekkel közös programokat hoztak létre belföldön, hogy ezzel bővítsék az oktatási lehetőségeket a fiatalok számára.

Liu Jin, a MOE egyik főosztályának igazgatója elmondta, hogy az oktatási lehetőségek bővítésére tökéletes teszt a járvány. A koronavírus ideiglenesen leállította a hagyományos oktatást és csereprogramokat, valamint óriási akadályt állít a diákok és tanárok egészséges vándorlása elé. Egy belföldön található külföldi székhelyű egyetemre felvett diák elmondta, hogy az oktatás módja és maga a környezet is megfelelő számára.

Az Engame Academy 2017-ben végzett kutatást a témában, ahol kiderült, hogy az akkor külföldön élő magyar diákok több mint 40 százaléka haza szeretne költözni a jövőben, de a kutatásban részt vevők negyede nem tudta, hogy mikor szeretne hazajönni. A legfontosabb indok a hazaköltözésre a család, a barátok és a kultúra. Az Engame kutatása szerint a külföldön tanuló magyar diákok közel 30 százaléka egyáltalán nem tervez hazaköltözni. A külföldön maradás mellett legtöbbet hangoztatott érv az ottani életszínvonal és szakmai lehetőség.

A MOE elmondta, hogy 2020 végére Kínának 2332 kínai-külföldi együttműködésen alapuló iskolája és projektje lesz, amelyből 1230 egyetemi szintű. Kína egységesítette a hazai egyetemek képesítési feltételeit, hogy az képes legyen nemzetközi hallgatók befogadására, amely indokolttá is vált, mivel a minőségi és értékelési rendszerek sokat javultak az elmúlt években. Ezenfelül több mint 70 ország felvette a kínai nyelvoktatást a nemzeti oktatási rendszerébe.

Kínán kívül közel már 25 millió ember tanulja a nyelvet,

amely a MOE szerint azt jelenti, hogy a kínai nyelvoktatás széles és szilárd alapokon nyugszik.

Ebben a cikkünkben részletesen bemutattuk a Magyarországra érkező kínai egyetemet, a Fudant, ami neves szakértők szerint közel sem egy autokratikus agymosoda, mint egyes kritikusok sugallják. Salát Gergely Kína-szakértő szerint a Fudan Egyetemmel „nem a kínai kommunisták fogják betenni a lábukat Magyarországra, hanem – jó esetben – a világszínvonalú tudomány”. 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés