Portfolio: A magyar törlesztési moratórium a legnagyvonalúbb egész Európában

2021. február 1. 17:31

Írta: Rádi Balázs
„Európa legnagyvonalúbb szisztémája a miénk, amely a lehető legtökéletesebben fedi el 2021 közepéig a koronavírus miatti fizetési nehézségeket” – írta a Portfolio, miután összehasonlította a törlesztési moratórium magyar változatát a többi nemzet szisztémájával.

Másként mint mások

A Portfolio cikkében rámutat, hogy más európai országokkal összevetve több szempontból is speciális a magyar törlesztési moratórium, ebből is kiemeltünk három szempontot:

► tartós: több mint 15 hónapig, 2020. március 19-től 2021. június 30-ig tart egyszeri meghosszabbítással (idén január 1-jével kezdődött a második szakasz), míg a legtöbb európai országban 3-9 hónapra vezették be,

► széleskörű: minden üzletszerűen kötött hitel- és lízingszerződésre kiterjed, miközben a legtöbb európai országban csak az adósok szűkebben meghatározott köre élhet vele, gyakran rászorultsági alapon,

► biztonságos: A moratórium következtében ezen időszak lejártával sem emelkedhet a törlesztőrészlet a korábbihoz képest, helyette a futamidő hosszabbodik meg. Míg számos európai országban ezt nem garantálják a jogszabályok, Magyarországon igen.

Emellett a portál hosszasan sorolja, hogy a magyar modell nagyon kényelmes és egyszerű (a részvétel automatikus), bőkezű („a halasztott kamatfizetést nem tőkésíthetik a bankok, vagyis nem alkalmazhatnak kamatos kamatot, így az adós számára javítja, a hitelező számára rontja a hitelügylet nettó jelentértékét a moratórium”) és erősen megtámogatott („a hiteltörlesztések elmaradása miatt kieső banki likviditást a moratóriumhoz igazított jegybanki likviditásnyújtó eszközök pótolják”).

A Portfolio értesülései szerint a moratórium várhatóan nem ér véget 2021 közepén: a 2020 októberében meghatározott sérülékeny csoportok számára a kivezető szakasz akár a 2022-es választások utánig is eltarthat.

A magyar törlesztési moratóriumot táblázatos formában hasonlította össze a hírportál a régió többi országával, így jobban látszódnak a különbségek a magyar megoldás javára.

A Portfolio azt is kiemeli, hogy 

Európában a legmagasabb arányban a sérülékenyebbnek tekinthető kis- és középvállalkozások, valamint a kereskedelmi ingatlanhitelek esetében éltek a lehetőséggel, a legkevésbé pedig a nagyvállalatok használták fel likviditásjavításra.

„A háztartások esetében a fedezetlen fogyasztási hitelek nagyobb arányban álltak moratórium alatt, mint a jelzáloghitelek. A koronavírusnak kitett ágazatok közül a vendéglátás, az oktatás és a szórakoztatás területén volt kiugró a moratóriumban érintett hitelek aránya Európában 2020-ban” – közli a hírportál.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 41 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés