Az szja-mentesség több mint adókedvezmény: mentőöv a fiataloknak

2021. január 28. 12:02

Írta: Rádi Balázs
Közhelyként emlegetett tény, hogy Európa népessége és így gazdasági jelentősége is folyamatosan csökkeni fog a következő évtizedekben. Ennek ellenére paradox módon az öreg kontinens fiataljai általában nem érzik úgy, hogy olyan mértékű támogatást kapnának, amely családalapításra ösztönözné őket, ráadásul tavaly közel félmillió munkanélküli fiatallal lett több az unióban. Magyarország viszont húzott egy merészet és a családalapítást segítő támogatásokon túl mentesítette a 25 év alatti fiatalokat a személyi jövedelemadó befizetése alól. Bemutatjuk, hogy szükséges volt-e ez a lépés a kormányzat részéről, illetve milyen pozitív vagy negatív következményekkel számolhatunk.

Csúszós a fiatalok karrierútja

„A legnagyobb ütést mindig a fiatalok szenvedik el a gazdasági válságoktól – az iskolapadból a munka világába kell vándorolniuk, ahol viszont kevés a betölthető új munkahely" – írja Jeff Borland, a Melbourne-i Egyetem munkaerőpiaci közgazdásza a Guardian portálnak.

Borland ausztrál fiatalok sorsának alakulását tanulmányozta a 2008-as gazdasági világválság után. Ez a válsághelyzet az Egyesült Államokban kezdődött és világszerte a pénzügyi piacok bezuhanását idézte elő. Ausztráliának ugyan sikerült elkerülnie a recessziót, de az új munkahelyek létrehozásában azóta is gyengélkedik – írja a Guardian.

Nemzetközi tanulmányok is azt mutatják, hogy azok a frissdiplomások, akik recesszióban próbálnak bejutni a munkaerőpiacra, általában alacsonyabb jövedelmű, rosszabb minőségű állásokat töltenek be, mint azon szerencsés társaik, akik egy erős, jól működő gazdaságban léphetnek pályára. És aki önhibáján kívül alacsonyabbról indul, az később sem jut túl magasra – ezt fogalmazza meg a közgazdászok idézett kutatása, amely ez elhúzódó hatást hiszterézisnek nevezi. A recesszióban munkát kezdő fiatalok egyébként egy 9 százalékos induló bércsökkenéssel számolhatnak, ami lassan olvad csak el és még tíz és múlva is megfigyelhető egy kisebb hatása.

A kezdeti, de sokszor az egész karrieren végighúzódó bércsökkentő hatás mellett a karrierlétra megmászása is tovább tart a frissdiplomásoknak, így tehát halmozottan hátrányos helyzetbe kerülnek. Egy válsághelyzetben a fiatalok nem mindig ott tudnak elhelyezedni, ahol igazán szeretnének, az alacsonyabb induló bér miatt pedig gyakrabban válthatnak munkahelyet, hogy megpróbálják ledolgozni a hátrányt (ez viszont nem feltétlenül segíti a kiszámítható, folyamatos szakmai tapasztalatszerzést).

Egyes közgazdászok ezt a jelenséget „gazdasági hegesedésnek” hívják, ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy ez a fiatal generáció a koronavírus okozta visszaesés hegeit viseli majd „a munkával töltött évei legvégéig” – véli Borland. Olyan gazdasági sérüléseket szenvedhetnek el tehát a gazdaságilag (és valószínűleg lelkileg is) megterhelő időszakban munkába álló fiatalok, amelyek egy életre meghatározzák mozgásterüket. Természetesen a fiatalok csoportján belül a recesszióban karriert kezdők közül az alacsonyabban képzettek szenvednek jobban.

A hegek persze nemcsak gazdasági jellegűek lehetnek. A Melbourne-i Egyetem tanulmánya, amely a Covid-19 folyamatos hatásait követi nyomon, azt mutatja, hogy a fiatalkorúak a járvány időszakában sokkal több depressziót, szorongást és stresszt élnek meg, mint más korcsoportok – írja a Guardian.

„Nagyon sok bizonyíték volt a fiatalok stresszintjének emelkedésére, szorongásának és depressziójának elhatalmasodására... már a Covid-19 előtt is” – állítja Patrick McGorry professzor, az Orygen ifjúsági mentálhigiénés szervezet ügyvezető igazgatója. „Rendkívül sebezhetőek” – tette hozzá.

Steven Roberts, a Monash Egyetem szociológusa, egyben a fiatal felnőttek szakértője is egyetért ezzel. „A gazdasági világválság megtanította nekünk, hogy az alacsony bérek összefüggésben vannak a boldogtalansággal. Tehát nagyon is reális esély van arra, hogy ennek a nemzedéknek egy része alig fogja megélni a jólétet és az élettel való elégedettséget, ami szerintem nagyon lesújtó” – nyilatkozta. 

Nincs tapasztalat, nincs munka

Tavaly novemberben 3,171 millió (25 év alatti) fiatal munkanélkülit számoltak az Európai Unióban – a fiatalok munkanélküliségi rátája 17,7 százalékra ugrott, ami jóval magasabb, mint a munkaképes korúakat általánosan összefoglaló 7,4 százalékos érték. 

Láthatjuk tehát, hogy a fiatalkorúakat jobban veszélyezteti a munkanélküliség, mint idősebb társaikat. 2019 novemberéhez képest egy év alatt a fiatal munkanélküliek száma 456 ezerrel nőtt az EU-ban és 398 ezerrel az euróövezetben.

Amíg az unióban átlagosan 17,7 százalék volt a fialatok munkanélküliségi rátája, addig Magyarországon ez a szám jóval alacsonyabb, 10,3 százalékot mutatott 2020 végén, ez látható a lenti ábrán.

Ez az érték világviszonylatban is kiemelkedő, ugyanis a világ fiatalkorúakra vonatkozó munkanélküliségi rátájának átlaga 182 országot mérve 2020-ban 15,92 százalék volt.

2019-ról 2020 végére nem nőtt, hanem csökkent a fiatal munkanélküliek száma Magyarországon. Ez jó hír, azonban a korcsoportoktól független munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt hazánkban novemberben, amelyhez képest a fiatalok 10,3 százalékos értéke még magas, több mint duplája. Ez persze a legtöbb országban megszokott, tenni azonban érdemes ellene.


Védelem a sérülések ellen

Az ausztrál példából is látjuk, hogy ha egy ország nem akadályozza meg, akkor fiataljai életre szóló sérüléseket szenvedhetnek el. Ezért jelentős a magyar kormányzat lépése, ami az szja-mentességgel egyfajta védőfelszerelést nyújt a fialatoknak, amellyel a munkaerőpiacon biztonságosabban manőverezhetnek, a munkáltatók számára foglalkoztatásuk kívánatosabbá válhat – a gyakorlatban felértékelődik a fiatal munkaerő.

Az intézkedés pozitív hatásai pedig túlmutatnak azon, hogy csupán felveszik őket egy munkahelyre dolgozni. A magyar kormányzat logikáját részletesebben György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára fejtette ki egy Facebook posztban, amit alább idézünk.

„A 25 év alattiak szja-mentessége egy újabb fontos lépés a munka- és tudásalapú társadalom megteremtéséhez. Lássuk, miért éppen a fiatal munkavállalókat segíti a kormány adóelengedéssel.

Tényleg csak keveseknek jó? 

Magyarországon mintegy 1 millió 16 és 24 év közötti fiatal van. Legtágabb értelemben ők a kedvezményezettjei az szja-mentességnek. Ezen belül a csak dolgozók (2019-ben 288 ezer fő), és a tanulmányaik mellett munkát vállalók (diákmunka, gyakornokság) azok, akik 2022. január 1-től közvetlenül profitálhatnak belőle.

Miért éppen a fiatalokat támogatjuk?

A közgazdaságtanban régóta ismert a jövedelem-paradoxon problémája: amikor az embernek a legnagyobb szüksége van a pénzre (családalapítás, otthonteremtés, gyerekvállalás) akkor keres a legkevesebbet (pályakezdő). Később, amikor már megoldódtak élete problémái (a gyerekek kirepültek, nincs hiteltörlesztés), akkor keresi a legtöbbet, ugyanis a jövedelem a munkában eltöltött évek során többnyire növekszik.

Ezt a paradoxont a családok többségében átcsoportosítással oldják meg, vagyis a szülők, nagyszülők anyagilag támogatják a gyerekeket, unokákat. Ez általában azokban a családokban nem jelent gondot, ahol a gyermek továbbtanul, míg a fiatalon munkába állók szülei nagyobb valószínűséggel az alacsonyabb jövedelmű, kétkezi munkások közül kerül ki. 

Az szja 25 éves kor alatti eltörlése éppen azoknak jelenti tehát a legnagyobb segítséget, akiknek a legnagyobb szüksége van rá.

Tesszük mindezt szervesen beillesztve az egyéb intézkedések közé (gondoljunk csak a babaváró hitelre, a lakásvásárlási áfa kedvezményre, a CSOK-ra, az autóvásárlási vagy lakásfelújítási támogatásra).

Mekkora megtakarítást jelent ez egyéni szinten? 

Jelenleg a 25 év alattiak bruttó átlagkeresete 287 700 forint, így a 15 százalékos személyi jövedelemadó elengedése esetükben havi nettó 43 155 forintos jövedelemtöbbletet eredményez. Vagyis

egy átlagbért kereső fiatal éves szinten 520 000 forintot takaríthat meg a kedvezménynek köszönhetően.

Feltételezve az eddigi évek bérnövekedését, ez az összeg 2022-re még magasabb lehet. Ráadásul, ha valaki szakma birtokában már 17 évesen munkába áll, akkor ez 3,5-4 millió forint megtakarítást jelent számára 8 év alatt” – írja az államtitkár.

A jó munkapiaci helyzet társadalmi mobilitást nyújt

„Miért ellenzi a fiatalok szja-mentességét a baloldal?” – teszi fel a kérdést György László. Mint emlékeztet, „a baloldal szerint az intézkedés munkára ösztönöz a tanulás helyett. Valójában sokkal inkább az esélyegyenlőséget növeli, és az életkezdést támogatja. 

Gondoljunk csak arra, hogy aki tanul, az Magyarországon többségében államilag támogatott képzésben teheti ezt meg, jó eredmény esetén ösztöndíjat kap, megélhetését kamatmentes diákhitelből finanszírozhatja, miközben számos diákkedvezményt is érvényesíthet (utazásnál, szórakozóhelyeken, éttermekben, könyvtárban, moziban, sorolhatnánk), adót pedig tanulmányai után nem fizet. Azt a fiatalt, aki döntése vagy körülményei miatt már fiatalon munkába áll, miért ne támogatnánk?

Mindennek az az üzenete, hogy a munkának becsülete van Magyarországon, és aki akar, az nemcsak tanulni tud, hanem megéri dolgoznia is. Ha pedig így tesz, akkor szorgalommal és kitartással, a fiatalok és családok számára elérhető lehetőségek kihasználásával, évről-évre tud egyet előre lépni.”

Egyes szakértők azt is felvetik, hogy ez az évi többlet, ami a fiataloknál marad, a családtámogatásokkal együtt elég vonzó lehet ahhoz, hogy egy pályakezdő itthon kezdje karrierét, alapítson családot.

Így vélekednek az érintettek: kisebb vagyont félre lehet rakni

A Makronóm az szja-mentességről 25 év alatti fiatalokat is megkérdezett. 

„Két kimenetet tudok elképzelni, a munkáltató egy az egyben hagyja a fizetésed, te élvezed a 15 százalék növekedést, vagy a munkáltató benyeli es annyival kevesebbet ad bruttóban, igazából mindkét véglet és a közte lévő spektrum is jót tesz, mert mindenképp ösztönzi a vállalkozókat fiatalok felvételére, ami már magában nagy plusz. Szerintem ennek a reális végkimenetele az lesz, hogy nagyjából fele-fele arányban fogják a munkáltatók ezt a tehermentesitest megoldani, jól jár mindkét fél, plusz növekedni fog a fiatalok munkalehetősége” – mondta C. Tamás.

„Nálunk, a barátnőm olyan helyzetben van, hogy nem kell lakásra fizetnie csak a kajára (sajnos még nem lakunk együtt) és ő örül neki, mert többet tud majd félrerakni. Ha majd lakást veszünk kelleni fog az önerő a hitelhez. Alapvetően, ha valaki 18-19 évesen esetleg 20 évesen OKJ után elmegy dolgozni, és esetleg még otthon lakik a szüleinél, és okosan félre rak minden hónapban X összeget, akkor

öt év alatt egy kisebb vagyont tud félre rakni”

 – vélekedett T. Mihály 

M. Valér csak annyit tett hozzá lapunknak, hogy „nem fog rosszul jönni a 15 százalékos fizuemelés. Ennek csak pozitívuma van.” 

 

(Borítókép: MTI/Balaton József)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés