Közép-Európa biztosabb lábakon áll, mint a Nyugat, és ez épp az újraiparosításnak köszönhető

2021. január 25. 15:32

Írta: Oláh Dániel
Stabil hitelképességi kilátással kezdik az évet Közép- és Kelet-Európa gazdaságai, áll a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő január 14-én Londonban ismertetett átfogó térségi helyzetértékelésében. Az ellenálló képesség titka épp az, amit a hazai balliberális közgazdászok rendszeresen ostoroznak, a magyar gazdaság jövőorientált újraiparosítása.

Alacsony sérülékenység

A tanulmány kiemeli, hogy a Moody's Magyarország Baa3 szuverén adósosztályzatának kilátását tavaly felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az addigi stabilról.

A Moody's a 14 oldalas tanulmányban közölte: a térség egészére érvényben tartott stabil hitelképességi kilátásának fő tényezője az, hogy várakozása szerint középtávon is robusztus marad az országcsoport gazdasági teljesítménye.

A cég megítélése szerint a régió

kevésbé van kitéve a koronavírus-járvány okozta tartós gazdasági károknak, mint a legtöbb euróövezeti gazdaság.

A Moody's a közép- és kelet-európai gazdaságokban az idén 4,1 százalékos átlagos növekedést vár az általa 2020-ra valószínűsített 5,1 százalékos visszaesés után.

A hitelminősítő előrejelzése a 2022-2024-es időszakra 3,4 százalékos átlagos éves növekedést valószínűsít a térségben.

A Moody's kiemeli, hogy prognózisa ugyanerre az időszakra 2,2 százalékos átlagos évenkénti növekedéssel számol az euróövezetben.

A cég kimutatása szerint a koronavírus-járvány előtti öt évben a közép- és kelet-európai gazdaságok átlagos éves növekedése elérte vagy meghaladta a 3 százalékos ütemet, az euróövezet átlagos éves növekedése ugyanakkor 1,9 százalék volt ebben az időszakban.

Jóllehet a közép- és kelet-európai térség hosszabb távú növekedési potenciálját kihívások terhelik, például a demográfiai folyamatok miatt, nem várható azonban, hogy e kihívások markánsan befolyásolnák a régió kilátásait az előrejelzési távlatban, áll a Moody's csütörtökön Londonban bemutatott helyzetértékelésében.

A szolgáltató gazdaság lefagy, az ipar dübörög

A hitelminősítő szerint

a térség gazdasági szerkezete miatt van kevésbé kitéve a koronavírus-járvány okozta tartós gazdasági károknak, mint az euróövezeti gazdaságok többsége.

A Moody's elemzése kimutatja, hogy a közép- és kelet-európai gazdaságok által megtermelt bruttó hozzáadottérték-tartalom 25 százalékát a feldolgozószektor és egyéb termelő iparágak adják, az euróövezetben ugyanakkor ez az arány csak 19 százalék.

A cég szerint ezek az ágazatok sok más gazdasági szektornál kevésbé érzékenyek a járvány megfékezését célzó korlátozásokra és fogyasztói magatartás változásaira.

Mindemellett a járvány hatásait súlyosan megszenvedő turizmusnak, Horvátország kivételével jóval kisebb a részaránya a közép- és kelet-európai gazdaságok teljesítményében, mint a valutaunióban, áll a Moody's elemzésében.

Utolsókból lesznek az elsők – a fejlődést csak a „szakértők” állíthatják meg

Ez azt jelenti, hogy régiónk a gazdasági felzárkózásban épp annyival követi a Nyugatot, hogy gazdasági szerkezete válságállóbbá tegye:

e gazdaságok újraiparosítása és az ipar eleve magasabb részaránya kimondottan kedvező.

Azért is, mert a történelemben ismert gyors és fenntartható felzárkózási sikertörténetek legtöbbje az iparosításon keresztül történt.

Létezik demokratikus, autoriter, szocialista, kapitalista és egyéb receptje is a gazdasági felzárkózásnak, amelyek közül szabadon válogathatunk? – tettük fel a kérdést Erik S. Reinert norvég sztárközgazdásznak, mire határozott nemet kaptunk válaszként. „Mindig is egyetlenegy módja volt: annak lemásolása, amit a legsikeresebb országok folytattak az iparosodással.” A közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy a kommunista és a kapitalista gazdaságfejlesztés meglepő hasonlóságokat mutat: a szovjetek folytatták a cári rendszerben megkezdett iparosítási stratégiát, s igyekeztek lemásolni az amerikai tudományos menedzsmentet és a taylorizmust – a gyári tömegtermelés módszereit. „Minden sikeres felzárkózási út gazdasági értelemben – legyen az politikailag kellemetlen vagy kellemesebb egyeseknek – ugyanaz volt,

a gazdasági felzárkózásnak egyetlen ismert útja van”


– hangsúlyozta az iparosodás fontosságát.

Reinert a kuruzslókhoz hasonlította a magyar ipar leépülését hozó gazdasági átmenetet „segítő” külföldi szakértőket: „vannak kuruzslók és sarlatánok, akik azt állítják, hogy létezik egyetlen gyógyszer, amely minden betegséget gyógyít, varázsszer, mindegy, hogy mi a betegség, mi a kontextus.”

Saját felzárkózási útjukról a gazdag országok ma már igyekeznek megfeledkezni. „Az 1820-as évektől az amerikaiak azt kezdték mondogatni, hogy nehogy azt tedd, amire a britek bátorítanak, azt tedd, amit a britek csináltak. Ma azt mondhatjuk, hogy ne aszerint cselekedj, amit az amerikaiak vagy a washingtoni intézmények mondanak neked, tedd azt, amit ők is tettek” – üzente Magyarországnak is. A Makronóm vele készült interjúja most először előfizetés nélkül is olvasható ide kattintva.


Nem azt látják, ami van

Álláspontját a hazai közgazdászok jelentős része politikai üléspontja miatt továbbra sem érti, a közgazdászból lett valóságtagadó, balliberális politikus, Mellár Tamás is keményen ostorozta az újraiparosítás stratégiáját, amely szerinte a 20. századba való visszatérést jelenti: „anakronisztikus és eleve kudarcra ítélt a 21. század elején a 20. század közepének sikeres iparosítási modelljét fejlesztési célként kitűzni” – írta a kutató, összetévesztve a szocialista iparosítást a 21. századi technológiákra, a mesterséges intelligenciára, a digitalizációra, az ipar 4.0 megoldásaira és a jövő iparágaira építő – jövőorientált – iparfejlesztési stratégiával, amely ráadásul összetett innovációs ökoszisztémákat igyekszik létrehozni, összekapcsolva az innovációtermelő rendszer egyes elemeit, a vállalkozásokat és az egyetemeket.

„Sosem járt még gyárban az, aki egyszerű összeszerelő üzemnek tartja a hazai autógyártást, mivel az a legbonyolultabb és legnagyobb hozzáadott értéket termelő iparágazatunk. Ha egyetlen autógyár sem települne az országba, akkor számos közgazdász ezt tartaná kudarcnak. Az iparosítás nem a semmibe, hanem a jövőbe vezető olyan út, amit a legtöbb sikeresen felzárkózó gazdaság is követett” – ezt már a BMW dízelmotorainak magyar atyja, Anisits Ferenc, a pesti srácból lett mérnök-innovátor nyilatkozta a Makronómnak, aki szerint kvantumugrás-szerű felzárkózás előtt áll a magyar gazdaság. Reagált Valentinyi Ákos Újraiparosítás: út a semmibe! című 2014-es írására is, amely az ipar és a szolgáltatások alapvetően téves szembeállításával próbálta általánosan igazolni az iparosodás káros voltát.



Mentségére legyen mondva, 2014-ben még tényleg csak nagyon kevesen látták előre a következő évek berobbanó magyar gazdasági növekedését és ennek kapcsolatát az iparfejlesztéshez. Ma már az IMF számításai alapján is tudható, hogy „Magyarország olyan ipari szerkezetet épített fel, amivel csak a nála jóval gazdagabb országok büszkélkedhetnek. Az ipar által előállított hozzáadott értékben a high-tech szektor részaránya a 70 százalékot közelíti az IMF adatai szerint. Ezzel hazánk szinte rekorder: előzi Németországot, az USA-t, Nagy-Britanniát, az északi országokat vagy Ausztriát.”

Az már csak extra adalék, hogy egy gyártóüzem sokkal járványállóbb lehet, mint a szolgáltató gazdaság szereplői, hiszen egy kontrolláltabb, tervezettebb, biztonságosabb, a világtól elzártabb működés is megvalósítható a feldolgozóiparban, miközben a szolgáltatások jelentős része számos emberi kapcsolatot igényel. Az is sokat segített a magyar cégeknek, hogy az ipari leállások európai összevetésben is rövidek voltak (Magyarország autógyári leállási idő tekintetében a második legjobb helyre került Svédország mögött, ahol csak 15 napon át szünetelt a termelés), a második hullámban a kormányzat pedig hagyta működni a gazdaságot, így számos nemzetközi vállalat számolt be arról, hogy magyarországi telephelyén nem kellett leállítania a termelését, míg máshol igen.

A válságbiztos ipari működésről szólt az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a Makronóm közös mini konferenciája is, ahol abban szinte minden cégvezető egyetértett, hogy a gazdaságnak működnie kell, amit a kormány a működési alapfeltételek biztosításával kell, hogy támogasson.

 

Az uniós pénz is jól jön

Visszatérve, a Moody's tanulmánya kiemeli azt is, hogy a cég várakozása szerint jelentős lendületet ad az Európai Unió által finanszírozott térségi beruházásoknak a Next Generation EU néven meghirdetett 750 milliárd eurós helyreállítási alap, amelyet az EU a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk felszámolására hozott létre.

Az EU által finanszírozott beruházások aránya egyébként is sokkal nagyobb a közép- és kelet-európai gazdaságokban, mint az euróövezetben:

a 2015-2017-es időszakban a közép- és kelet-európai országokban végrehajtott állami beruházások 52 százalékát EU-források finanszírozták, az euróövezetben ugyanakkor 25,7 százalék volt ez az arány, áll a Moody's csütörtöki tanulmányában.

Ugyanezt emelte ki előző nap Londonban ismertetett helyzetértékelésében egy másik globális hitelminősítő, a Fitch Ratings is.

Idén is a régió növekedési bajnoka lesz Magyarország

A Fitch hangsúlyozta, hogy a közép- és kelet-európai EU-tagállamok mindegyike az uniós helyreállítási alap térítésmentes juttatásainak nettó kedvezményezettje lesz, emellett ezek a gazdaságok új, olcsó hitelekhez is hozzájutnak a program keretében.

A cég szerint ez várhatóan jelentősen gyorsítja a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok kilábalását a koronavírus-járvány okozta sokkból, különösen jövőre.

A Fitch modellszámításai ennek alapján arra vallanak, hogy a hazai össztermék (GDP) reálértékével súlyozott átlagos gazdasági növekedési ütem 2021-ben 3,8 százalék, jövőre 5,5 százalék lesz a térség egészében.

Magyarország esetében a Fitch Ratings londoni elemzőinek számításai szerint az EU helyreállítási alapjának juttatásai elérik a GDP-érték 4,35 százalékát; a kedvezményes kondíciókkal hozzáférhetővé váló hitelek a magyar hazai össztermék 6,8 százalékával lesznek egyenértékűek.

Mindezt egybevetve a Fitch azzal számol, hogy a magyar gazdaság a 2020-ra valószínűsített 6,2 százalékos visszaesés után az idén 4,9 százalékkal, 2022-ben 6,9 százalékkal növekszik.

Ez azt jelenti, hogy a Fitch a térségen belül a magyar gazdaságban várja a leggyorsabb éves növekedési ütemet jövőre.

*

(MTI, Makronóm. Címlapkép: Dolgozók egyedi szabadalom alapján elektromos járművek akkumulátor házaihoz tartozó biztonsági záróegységeket készítenek magas hatásfokú automata lézerhegesztési technológiával a dél-koreai Shinheung Sec monori akkumulátor-alkatrész gyárában 2018. március 26-án. Az elektromos autók akkumulátoraihoz alkatrészeket gyártó cég nyolcmilliárd forintos beruházását kiemelt fejlesztésként 769 millió forinttal támogatta a magyar kormány. MTI Fotó: Mohai Balázs)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés