Aki akar, tud dolgozni, és ehhez még csak nem is kell közfoglalkoztatottnak állni

2021. január 20. 11:42

Írta: Rádi Balázs
A magyar munkaerőpiaci helyzet sokkal kedvezőbb az európai átlagnál: míg az uniós munkanélküliségi átlag 7,4 százalékos volt novemberben, a magyar ráta mindössze 4,1 százalék, sőt 2020 végén már többen dolgoztak Magyarországon, mint a vírusjárvány megjelenése előtt. Voltak, akik kételkedve fogadták a hazai foglalkoztatottságról szóló jó híreket, mondván biztosan közmunkásból lett több. A foglalkoztatás szerkezete kedvező irányba mozdult el – a magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatok és szakmák irányába rendeződött át, a közfoglalkoztatottak száma hosszú távon folyamatosan csökken. Mutatjuk.

„A COVID-19 vírus gazdasági hatásai Magyarországon is jelentősek voltak, már az első hullám során több százezer munkahely került veszélybe, illetve szűnt meg. Ennek ellenére a kormány csak visszafogott bértámogatási politikát alkalmazott, amivel – időlegesen – 226 ezer munkahelyet védett meg, nettó közel 50 milliárd forintból. Ez rendkívül kevés ahhoz képest, hogy legalább 835 ezer foglalkoztatott dolgozott a vírushelyzet által leginkább sújtott 29 ágazatban” – állítja a GKI gazdaságkutató cég. Az alábbi ábra azonban cáfolja a GKI aggodalmait és érvelését, mivel a KSH adatai szerint

8 ezerrel több munkahely volt 2020 szeptember-novemberében, mint egy évvel korábban.

Azaz 8 ezerrel több munkahelyet teremtett a gazdaságpolitika a magyar cégekkel közösen, mint amennyi megszűnt.

Forrás: KSH, 2021.01.06.

A második ábrából kiolvasható, hogy a munkaerőpiac a magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatok és szakmák irányába rendeződött át a Gazdaságvédelmi Akciótervnek köszönhetően, tehát

a válság időszakában nem közfoglalkoztatottból lett több, hanem például informatikusból.

Erről írt György László államtitkár is minapi cikkében, kiemelve, hogy a válságkezelés azért lehet eredményes, mert megértettük: ha munka van, minden van.Forrás: KSH, 2021.01.06.

Az utolsó ábra adataiból az derül ki, hogy a kormányzati törekvéseknek köszönhetően egyre több közfoglalkoztatottat szívott fel a versenyszféra: 

három év alatt csaknem harmadára csökkent a közfoglalkoztatottak száma.

Elmondható, hogy a koronaválság nem csökkentette a magyar munkahelyek számát, sőt egyszerre van ma már több és magasabb hozzáadott értékű munkahely Magyarországon. A közfoglalkoztatottak száma pár év alatt töredékére csökkent, miközben az informatikusok és a tudományos tevékenységet végzők száma nőtt jelentősen.

Hozzá kell tenni egy másik kedvező folyamatot is, miszerint az építőipari dolgozók száma is jelentősen emelkedett az elmúlt 13 hónapban. A kormányzati beruházásösztönzés eredményeként valóságos beruházási és építőipari bumm van készülőben, így az építőipar valószínűleg elkezdte felszívni a munkájukat elvesztőket vagy a közmunkából kikerülőket. A Makronómnak nyilatkozó cégvezetők is megerősítették, hogy egy éven belül súlyos munkaerőhiányra számítanak – így a GKI elemzése arról, hogyan „kellett volna” megvédeni a magyar munkahelyeket, szakmailag nehezen értelmezhető. 

Címlapkép: MTI/Mónus Márton.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 14 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés