Kanadai progresszív közgazdász: Munkahelyet a segély helyett!

2020. november 13. 11:00
A progresszív kanadai közgazdász, Louis-Philippe Rochon szerint az alapjövedelem csak egy rejtett támogatás a munkaadóknak, ehelyett a legnagyobb segítség, amit valaki kaphat, a munkahely.

A baloldalnak is a teljes foglalkoztatás mellé kellene állnia

A koronavírus-járvány komoly gazdasági sokkot okozott világszerte, ami felerősítette a feltétel nélküli alapjövedelem mellett korteskedők hangját. A baloldali politikai kommentátorok és közgazdászok is úgy érezték, az egyes országokban bekövetkező gazdasági káosz lehetőséget ad arra, hogy a világ az alapjövedelem felé mozduljon el.

Vannak, akik józanabb és fenntarthatóbb megoldások mellett köteleződnek el: a kanadai Louis-Philippe Rochon poszt-keynesiánus közgazdász a Bloombergnek nyilatkozott arról, hogy a nehéz időkben a munkahelyteremtést és a munkahelyek megőrzését kell választani az alapjövedelem helyett.

A Laurentian University közgazdaságtan professzora saját bevallása szerint szintén inkább baloldali értékeket képvisel, mégis úgy véli, a hogy a baloldali értékeket leginkább a teljes foglalkoztatással lehet képviselni.

Rochon szerint a legjobb módja az elesettek segítésének továbbra sem más, mint munkát adni nekik.

Nem segít a feltétel nélküli alapjövedelem

A közgazdász úgy véli, a feltétel nélküli alapjövedelem csak a „második legjobb” megoldás, persze ötlet szintjén nagyszerű. 

De ha a társadalom egészének fejlődését és jólétét nézzük, akkor sokkal jobb, ha nem csupán segélyt ad vagy épp munkahelyeket teremt a gazdaságpolitika, hanem kimondja, hogy a teljes foglalkoztatást fogja megteremteni.

A cél nem lehet más, mint mindenkinek munkát adni, aki csak dolgozni akar.

Hogy miért? Mert ha tényleg szociálisan érzékenyek vagyunk, akkor be kell látni, hogy

egy munkahely többet fizet, mint az alapjövedelem, utóbbi általában nem is elég a megélhetésre.

(Tegyük hozzá, a hazai alapjövedelem-tervek is legfeljebb néhány tízezer forintos összegről szólnának, ami az emberhez méltó élethez elégtelen.)

Rochon szerint a munkahely nem csak anyagilag, hanem érzelmileg is segíti az egyént, aki érezheti, hogy hozzátett valamit a közöshöz. Mint egy név nélkül a Makronómnak nyilatkozó korábbi döntéshozó fogalmazott, a munkából megivott sörnek az íze is más, mint a segélyből megivott sörnek.

Nem kell félni a túlfűtött munkapiactól

Gyakori érv, hogy ha mindenkinek van munkája, az azért nem jó, mert túlfűtötté, túl feszessé válik a munkapiac és egy szélsőséges piaci állapot jön létre, ahol túl nagy bérnövekedés, majd emiatt infláció alakulhat ki.

Kutatások szerint azonban korunkban ez már korántsem biztos, Jerome Powell, a Fed elnöke is felhívta a figyelmet arra, hogy a munkapiac és az infláció látszólag elvált egymástól (a szakmában az összefüggést Phillips-görbeként hivatkozzák és arról vitáznak, létezik-e egyáltalán ez a fogalom). A Makronómon is felhívtuk arra a figyelmet, hogy a közgazdaságtan elméleti törvényeit sosem lehet biztosra venni, azok a társadalom és a gazdaság változásával szintén megváltozhatnak – a régi elméletek és azok hívői korlátozhatják a gazdaságpolitikát az új megoldások megtalálásában.

A régi elméletek szerint ugyanis, ha a munkanélküliség nagyon lecsökken, mondjuk 4 százalék alá, akkor már általában kellene éreznünk az infláció erősödését. De a járványhelyzet előtt ebből semmi sem volt tapasztalható, az infláció a világon számos fejlett országban 2 százalék körüli alacsony értéken stagnált. Emlékezzünk, Magyarországon is 800 ezer új munkahelyet teremtett a gazdaságpolitika támogatásával a hazai gazdaság 2010 óta, de az infláció nem volt jelentős, épp emiatt beszélhettünk jelentős reálbér-növekedésről, a bérek vásárlóerejének tényleges növekedéséről.

Nem biztos, hogy továbbra is szükségünk van a munkanélküliek tartalékseregére

– cáfolta Rochon a főáramú közgazdaságtan képviselőinek gyakori érvét.

Megemlítette azt a kellemetlen tényt is, amiről megfigyelésünk alapján a baloldali közgazdászok általában hallgatnak – hiszen ez baloldali helyett megítélésünk szerint inkább neoliberális programba illeszkedik, aminek képviselete egyébként nem idegen a magát baloldalinak tartó politikai erőktől –, hogy az alapjövedelem egy rejtett, közvetett támogatás a munkaadóknak, a radikális balodal által kevésbé kedvelt (?) tőketulajdonosoknak. 

Hogy miért? Mert ha a munkaadó tudja, hogy a dolgozó mindeképp megkap egy fix összeget az államtól, akkor miért adjon tisztességes bért, miért emelje a fizetést mondjuk a minimálbér fölé?

Valószínűleg a munkaadó az alapjövedelem összegével csökkentett összeget fizetne majd ki a dolgozójának.

Az alapjövedelemmel tehát az alacsony bérű gazdaságot támogatnánk.

Úgy véljük, elképzelhető, hogy ezt a rejtett támogatást látták meg a progresszív techcégek is az alapjövedelemben, amellett, hogy a társadalmi-politikai stabilitás növelését is remélik az intézkedéstől, bónuszként pedig a haladó értékek zászlóvivőiként is tündökölhetnek a közvélemény előtt, három legyet ütve egy intézkedéssel.

És ha megemeljük a minimálbért?

A Bloomberg újságírója ezután azt a kérdést teszi fel, hogy mi lenne, ha drasztikusan megemelnénk a minimálbért, mert szerinte ez óriási munkanélküliséget okozna.

Rochon úgy véli viszont, hogy ez nem igaz, mert azt is figyelembe kell venni, hogy a magasabb minimálbért a dolgozók elköltenék, ami nagy lökést adna a gazdaságnak, az iparnak, ami munkahelyeket teremthetne a gazdaság egészében, így a kikényszerített magasabb minimálbér akár egy pozitív kört is beindíthatna a gazdaságban.

Persze ez nagyban függ attól, mekkora is lenne az a minimálbér-emelés, és még így is lennének szektorok, amelyek nehéz helyzetbe kerülnének. 

Makronóm vélemény

Az alapjövedelem mellett érvelők az egyén felszabadításaként értékelik az alapjövedelmet. Valójában a baloldalnak azért lehet szüksége az alapjövedelemre, mert ezzel épp ellentétes hatást ér el, növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát, csökkenti „magabíró” képességüket. Ezzel egy általános gazdasági függőségbe lökött réteget hoz létre a munkájából, tehetségéből élő, anyagi függetlenségre törekvő, piaci vállalatoknál helytálló polgárság helyett. Ha úgy tetszik, örök gazdasági lélegeztetőgépre kötöttséget kínál a gazdasági vakcina helyett. 

Ha legalábbis a hazai balliberálisok korábbi gazdaságpolitikai teljesítményét látjuk, akkor azt a segélyek és a magas, tíz százalék fölé kúszó munkanélküliség jellemezte. Fennáll a veszély, hogy a segélyezés elkényelmesíti a gazdaságpolitikát – hiszen a gazdaságpolitikának is szüksége van ösztönzőkre. Miért tegyen meg mindent a kormányzat újabb beruházások és munkahelyek bevonzására, a hazai vállalatok működési környezetének javítására, ha mindenki megkapja a napi „alamizsnát”? Az alapjövedelemmel vajon a baloldal újrateremthetne egy klasszikus „elnyomott”, függőségben tartott társadalmi réteget, amelyet „képviselve” jó eséllyel szerezhetné és tarthatná meg a hatalmat? 

Magyarország úgy kezelte a válságot, ahogyan ő is javasolta volna 

Fel kell számolnunk a kaszinógazdaságot

– mondta a kanadai professzor a Makronómnak adott korábbi nagyinterjúban, aki szerint Magyarország épp úgy kezelte a 2008-ban kezdődő válságot, ahogyan ő is javasolta volna. Louis-Philippe Rochon kiemelte, az ortodox közgazdasági modellek sosem voltak hasznosak, a magyar válságkezelésről viszont szívesen olvasna többet.

Interjúnkban a közgazdaságtan mögött rejlő ideológiákról, nem előremutató tudományos módszerekről és nemzetközi szervezetekben ülő „zseniális idiótákról” is beszélgettünk.

Nincs rendben, hogy az állam kivonul a munkapiacról – ezt üzeni a közgazdász Magyarországnak
(részlet a Makronóm 2019-es interjújából)

Mit üzenne a magyar gazdaságpolitikának, mit kellene másképp tenni?
Először is úgy tűnik számomra, hogy Magyarország jó úton halad és megfelelő gazdaságpolitikát folytat.
Az egyetlen aggodalmam az, hogy nem kedvelem, amikor a költségvetési politikát visszafogottan használják. Vagy nagyban kell csinálni, vagy ne csináljuk sehogy. Mindenkit óvnék attól, hogy költsön egy nagyon picit, majd várjon és elemezgesse a hatásokat. 
Egyre több tanulmány ír a költségvetési multiplikátor kedvező hatásairól. Úgy gondolom, hogy ez a multiplikátor függ a fiskális kiadások nagyságától is. Azaz ha erősíteni akarjuk a gazdaságot, akkor minél többet kell költeni, annál jobban megtérül. Mindig szükség van és lesz infrastrukturális fejlesztésekre, ezzel a jövőbe is fektetünk.

Az ilyen gondolatokra sok magyar közgazdász fúj riadót, mondván, már most is túlfűtött a gazdaság és most kellene meghúzni a nadrágszíjat. Az Európai Bizottság is hangsúlyozza, hogy lehetne még kevesebb a költségvetési költés. A fellendülés tetőpontja felé is sokat kellene költeni?
Miért ne? Mindig van fejlesztenivaló infrastruktúra, ami nagyon megtérül. Mi a munkanélküliségi ráta Magyarországon?

Az elmúlt évben már négy százalék alatti.
Még akkor is azt mondanám, hogy nyugodtan lehet költeni. Nem mesterséges ciklusokat kell létrehozni a gazdaságban a költségvetési költések visszafogásával, hanem egy új, hosszú távú, stabil növekedési pályát kell fenntartani és folyamatosan támogatni is ezt a növekedést.

És ezt költségvetési politikával lehet elérni?
Természetesen. Hogyan máshogy szeretné elérni?

Akkor is, ha a gazdaság túlfűtötté válik?
Sokkal szívesebben lennék gazdaságpolitikus egy túlfűtött gazdaságban, mint egy stagnáló, gyenge gazdaságban. 
A túlfűtöttséggel ismét visszatér a szokásos történet. Ha a gazdaság „túlfűtött”, akkor vissza kell vágni a költéseket, hogy visszalökjük a gazdaságot egy recesszióba? Vannak olyan helyzetek, amikor elfogadható, ha nő a munkanélküliség, attól függően, hogy fellendülés vagy recesszió van? 
Nem, soha nincs rendben, ha növeljük a munkanélküliséget. Miért gondoljuk, hogy bármikor is rendben van az, ha az állam kivonul a gazdaságból és hirtelen százezer ember elveszti a munkáját és a jövedelmét?

(Címlap: Bloomberg)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés