Nem volt még ilyen: Matolcsy kottájából játszik az IMF

2020. november 9. 15:20
A magyar jegybank elnöke a közelmúltban publikált írásában és előadásában is azt jelezte, hogy a fiskális és monetáris ösztönzőkkel át kell lendíteni a gazdaságot a válságon, utána lehet majd a költségvetést konszolidálni és az adósságot csökkenteni. Némileg meglepő módon a restrikció világából korábban kilépni nem tudó IMF is azt mondja, hogy amelyik kormány megteheti, az most csak költekezzen – írja a Privátbankár.

Nem megszorítás, hanem költekezés

„Nem találkozunk gyakran olyan IMF-es véleménnyel, mint ami most napvilágot látott. A Nemzetközi Valutaalap egyik vezetője ugyanis kvázi szembement azzal az alapelvvel, amit a szervezet évtizedeken keresztül képviselt. Sokáig úgy tűnt ugyanis, hogy az IMF receptkönyvében a fiskális fejezetnél csak a megszorításra vonatkozó különböző módszerek találhatóak. A bajba jutott országok számára, ha az IMF-hez fordultak, legfeljebb az lehetett a kérdés, hogy melyik ujjukat harapják” – kezdi elemzését a lap.

A koronajárvány azonban új világot hozott a közgazdaságtanban, az IMF is teljesen új elveket képvisel, mint korábban. A lap idézi a Financial Timesnak nyilatkozó Vitor Gaspart. „A Valutaalap fiskális politikájának vezetője ugyanis azt hangoztatta, hogy

most a korábbi tanácsokkal szöges ellentétben lévő megoldást javasolnak. Szerintük ugyanis most nem a megszorítások ideje van itt,

hanem a kormányoknak költekezni kell, és céltudatos fiskális politikával segíteni a gazdaságok talpra állását. A szakértő szerint azok az országok, amelyek állami segítséggel, akár komolyabb hitelfelvétel árán be tudják indítani a gazdasági növekedést, valószínűleg képesek lesznek stabilizálni államadósságukat az évtized közepére anélkül, hogy később adókat kellene emelniük vagy csökkenteniük kellene az állami kiadásokat” – írják, hozzátéve, hogy a globális államadósság 2020-ban elérheti a világ bruttó hazai termékének 100 százalékát. Az IMF tehát arra számít, hogy a világ országainak államadósságai drasztikusan megugranak majd. Persze bizakodnak abban, hogy ezt az adósságot 5 év alatt képes lesz „kinőni a világ, és GDP-arányosan 2025-ben már a válság előtti szinten lesz az adósságállomány.”

Vitor Gaspar IMF-igazgató, korábbi portugál pénzügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Aidan Crawley)

Ez egy teljesen új megközelítés: a növekedés beindítása akár költekezéssel és átmeneti eladósodással, amit majd ezt követően a beinduló gazdasági növekedés segít semlegesíteni.

A 2008-as válság után, 2010-et követően az IMF még épp ennek ellenkezőjét követelte Magyarországtól, 

azt, hogy kevesebbet költsön, hajtson végre megszorításokat.

Magyarország megszorítás helyett a növekedést ösztönzi

Mint a lap rámutat, „az IMF szakértőjének a szavai egybecsengenek a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek a véleményével. A közelmúltban zajlott 58. Közgazdász Vándorgyűlésen tartott előadásában a jegybank elnöke is azt hangsúlyozta, hogy most a fiskális politikán a sor, és a legfontosabb cél a gazdaság dinamizálása. Matolcsy György azt hangoztatta, hogy míg egy évtizede az volt a feladatuk, hogy először stabilizálják a költségvetés helyzetét és mérsékeljék az adósságot, majd ezt követően került a fókuszba a növekedés,

most fordítva kell eljárni, hiszen előbb a gazdaság újraindítását kell megtenni, azt követően pedig lesz lehetőség az adósság és a költségvetés konszolidálására.”

Magyarország a világ előtt, avagy az IMF unortodox fordulata

A portál szerzője, Király Béla szerint „az IMF unortodox fordulata, és az a tény, hogy a jelenlegi magyar gazdaságpolitikai vezetés egy hullámhosszon van a nemzetközi szervezettel, akár meglepőnek is tekinthető. Emlékezhetünk ugyanis rá, hogy 2010 után az Orbán kormány egyik fontos gazdasági célkitűzése volt, hogy az IMF »rabigáját« levessék, és a tanácsadóikat kitessékeljék az országból. Ennek hátterében részben az állt, hogy jelezni akarták, a 2008-as válság előtti gazdasági intézkedésekkel nem értettek egyet, ahogy a szocialista kormány válságkezelésével sem.”

Király úgy látja, hogy a 2008-as hitelpiaci összeomlás egy nagyon rossz állapotban lévő magyar gazdaságot talált meg, de az Orbán-kormány most „megszorítások nélkül, a gazdaság élénkítésére fókuszálva cselekedhet. Így gyakorlatilag most Magyarország is az IMF receptjét követi, vagy megfordítva a kérdést, akár azt is mondhatjuk, hogy

a Valutaalap a magyar sikerek előtt fejet hajtva módosította a recepttárját.”

Sok hibát vétett az IMF, de mára elismerik, hogy ez az új főáram

Ez az új főáram – nyilatkozta a Makronómnak az IMF-igazgatóhelyettese az unortodox magyar gazdaságpolitikáról. Nem ok nélkül tartanak országok az IMF-től – mondta el a magyar igazgatóhelyettes, aki szerint

jól tette Magyarország, hogy az IMF javaslatai helyett a saját útját követve a növekedést akarta beindítani 2010 után

és ma már az IMF jellemzően támogatja az olyan ösztönző jellegű gazdaságpolitikát, amiért hazánkat kritizálta.

Benk Szilárd (Fotó: IMF/Michael Spilotro)

Benk Szilárd szerint mára általánosan elfogadottá vált az az irány, amerre elindult a magyar gazdaságpolitika 2010-ben, de akkor még nem tűnt annyira annak, mert a nemzetközi közgazdasági gondolkodást dominálták a korábbi praktikák, az IMF-en belül pedig a csoportgondolkodás, a csordaszellem,

ami miatt a másként gondolkodó közgazdászok nem mertek véleményt mondani.

Az unortodox kifejezést az IMF-igazgatóhelyettes nem is szereti, hiszen ma „ez az új főáram”.

Ebben az interjúnkban beszélgettünk magyar gazdaságról, a kétezres évek hazai ámokfutásáról, hibás megszorító politikákról és az euró, mint politikai termék oltárán feláldozott Görögországról az erdélyi származású, a CEU-n végzett közgazdásszal, aki szerint a 2008-as válságot az IMF is benézte.

Először lesz magyar igazgatója az IMF-nek

A jövőben tovább közeledhet Magyarország és az IMF, hiszen Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi ügyvezető igazgatója és főközgazdásza képviseli Magyarországot és a kelet-közép-európai országcsoportot 2020. november 1-jétől az IMF legfőbb döntéshozó testületében. Magyarország számára jelentős sikernek és lehetőségnek tekinthető, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsának – a nemzetközi intézmény története során először – magyar szakember is a tagjává vált.

Palotai Dániel (MTI Fotó: Soós Lajos)

Palotai lehet a nemzetközi pénzügyi intézmények legmagasabb pozíciót betöltő magyarja.

Mint az MNB írta, Palotai Dániel tudásával és tapasztalataival, a kivételes felzárkózási pályához vezető magyar gazdaságpolitikai reformok és tapasztalatok becsatornázásával hatékonyan tudja majd segíteni az IMF munkáját, a jelenlegi járványhelyzet okozta nemzetközi gazdasági kihívások kezelésén túl a kilábalási pályák megerősítésében is.

Palotai Dániel (bal) és Matolcsy György (jobb), (MTI fotó: Koszticsák Szilárd)

Egy évtized alatt Magyarország és az IMF kapcsolata sajátos utat járt be: kezdetben az IMF Magyarországot kritizálta, majd rájött, hogy a magyar megoldások voltak célravezetőek, így ezeket kezdte javasolni szerte a világban. Jelenleg pedig ott tartunk, hogy magyar szakember – Matolcsy korábbi embere, Palotai Dániel személyében – segít a magyar modell tanulságainak megértésében a nemzetközi szervezetnek. 

(Fotók: World Bank/Simone D. McCourtie; Földházi Árpád.)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 53 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés