Nem kell leállítani a gazdaságot, mert egyre okosabban védekezünk – hazai vállalatvezetők a járványhelyzetről

2020. október 19. 18:27
Egy dologban szinte minden cégvezető egyetért: a gazdaságnak működnie kell, amit a kormány a működési alapfeltételek biztosításával kell, hogy támogasson. Védekezési praktikákról és a kisvállalkozásokra áthárított kockázatokról is szó esett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Makronóm gazdasági portál konferenciáján, ahol hazai vállalkozások mondták el tapasztalataikat a céges egészségügyi védekezés nagykönyvéről, a Vállalati Fehér Könyvről és ismertették a munkavállalók egészségét védő eddigi intézkedéseiket.

A gazdaságnak működnie kell 

„A kormány azt vallja, Magyarországnak és a magyar gazdaságnak járvány ide vagy oda, működnie kell”

– nyitotta meg a konferenciát Dr. György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár, a Vállalati Fehér Könyv kidolgozását végző munkacsoport vezetője. „A vállalatok működőképességének megőrzésének támogatására készítette el az ITM a járványügyi védekezéshez szükséges ismereteket rendszerbe foglaló Vállalati Fehér Könyvet. Ebben megfogalmazzuk azt, hogy hogyan kell úgy megtervezni a védekezést és szervezni a működést járvány idején, hogy a vállalkozások minden helyzetre fel legyenek készülve, mert akkor azonnal tudnak reagálni, amivel életeket és munkahelyeket menthetünk” – mondta az államtitkár. „Bár negyven oldalt írtunk, a veleje három megállapítás: ha mindenki viseli a maszkot, amikor lehetséges, tartja a 1,5-2 méteres távolságot és rendszeresen fertőtleníti a kezét, akkor a fertőzés valószínűsége minimálisra csökkenthető” – húzta alá György László.

„Tegnap jártam egy nyíregyházi gyárban, ahol nyolcszázan dolgoznak.

Eddig egy munkavállaló kapta el a vírust, de mivel a cégnél jól védekeztek, nem fertőzött meg senkit.

És e három tanácson túl csak néhány egyszerű praktikát alkalmaztak: nyitva tartják az ajtókat, kétóránként fertőtlenítik a kilincseket, az irodai alkalmazottakat műszakokra osztják és távol ültetik egymástól” – mondott példát az államtitkár.

György László

Első hullám: tapasztalatok és reakciók

Csomós József, a több mint 25 éve kábelgyártással foglalkozó miskolci Fux Zrt. vezérigazgatója elmondta, az első hullám nagyon váratlanul érte őket. „Különösen az Olaszországból érkező importnál éreztük, hogy ez nehézséget okozhat még nekünk, hiszen Németországból és Olaszországból nem tudtunk kamionokat szervezni, az alapanyagellátás így problémát okozott. Ekkor éreztük, hogy nagyon komolyan kell venni a kérdést:

a működésünk múlt azon, hogy hogyan reagálunk.

Az első hullámban nem volt a cégnél és a környezetünkben fertőzés, így nem volt gyakorlati tapasztalatunk. Ahol lehetett tartani a másfél métert, ott ezt tettük, a dolgozókat rendszeresen tájékoztattuk a legfrissebb információkról és arról, milyen veszélyekkel járhat a személyre és a cég működésére nézve is egy fertőzés. A megismerés és tapasztalatszerzés volt az első hullám feladata és következménye” – árulta el.

Kenyeres Tamás, a tiszaújvárosi Inno-Comp műanyagipari alapanyaggyártó vezetője elárulta, a logisztikán túlmenően az első hullámból az volt a tapasztalatuk, hogy a külső partnerek rendelésállománya jelentősen csökkent és fel kellett készülni arra, hogy ennek a negatív hatásait hogyan tudják csökkenteni. „Tevékenységünk 95 százalékban függ az uniótól, fontos, hogy a vevőink, a partnereink stabilak és megbízhatóak legyenek. Fel kellett készülni arra, hogyan tudjuk az üzletfolytonosságot biztosítani – ehhez nagyon jó eszközöket kaptunk. Ezeket vesszük igénybe most is, a krízis kárenyhítő hitelt az Eximbanktól vagy a Magyar Exporthitel Biztosító kiterjesztett hitelbiztosítását.”

Hozzátette, hogy a másik részről a személyes higiéniára különösen nagy hangsúlyt fektetnek, extra fertőtlenítőeszközöket biztosítanak a kollégáknak, de a megbeszéléseknek a viselkedésnormája is változott: távolságtartással, maszkhasználattal, a megbeszélésen résztvevők számának korlátozásával és az irodákban eltérő munkarendek bevezetésével. Utóbbit 20/20-as munkarendnek nevezik, mivel

20 órát az irodában, 20 órát otthon dolgoznak a kollégák. 

Ezt azonban Kenyeres szerint nem tudják minden munkakörben megoldani, ezért fontos, hogy a fizikai dolgozók hogyan tudnak továbbra is rendelkezésre állni. A kormányzatnak lesz ebben nagy szerepe, hiszen

biztosítani kell, hogy egy-egy iskola bezárásával a szülők ne essenek ki a munkahelyről, hiszen az első hullámmal a plusz szabadságokat is igénybe vették már. 

Kenyeres Tamás hozzátette, a cég külső partnerei sem szívesen fogadnak személyesen senkit, de visszaesett az üzleti utak és tárgyalások száma is, ezek helyett videokonferenciás megbeszélések zajlanak. Megnehezíti a helyzetet, hogy léteznek olyan termékfejlesztések, ahol fontos, hogy helyi próbát végezzenek el a partnernél. 

Kenyeres Tamás

Kovács János, a Kecskeméti Konzerv vezetője szerint a cég kezdetben – már február közepén – elsősorban a logisztika és Olaszország irányából érezte a problémát. A konzervgyár elsősorban külföldre, az unióba termel, így számukra a fuvarszervezés okozta az első sokkot. Végül a fuvarosokra nem vonatkozott a 14 napos karantén, a teherforgalom korlátlanul folyhatott, ami biztosította, hogy a február végétől április közepéig mutatkozó extrém kereskedelmi igényeket kielégítsék.

Azon munkavállalók számára, akik személyesen is nélkülözhetetlenek voltak, egészségügyi óvintézkedéseket tettek, testhőmérséklet méréssel, fertőtlenítővel, maszkhasználattal, de adtak fertőtlenítőt otthonra is, hogy otthon se felejtődjenek el a szabályok. 

„Megvédeni a saját munkavállalóinkat, az egy dolog.

De az Európa minden pontjáról érkező, szállítmányozást végző sofőrök kezelése egy újabb kihívás volt – kulturális és nyelvi problémákat is figyelembe véve.

A biztonsági szolgálat erőszakszervezetként való működését kellett kikényszeríteni, március végére egész Európából nálunk minden náció megfordult. Tőlük is megköveteltük azon szabályok betartását, amit a kockázatelemzési területünk feltárt” – árulta el.

„Bizonyos szintű home office, eltolt műszakok nálunk is működtek. A kockázatos életkorban lévőket – 62 évben húztuk meg a határt – nagyon udvariasan kértük, hogy március közepétől április közepéig maradjanak távol a munkától.

Nagyon fontos volt megértetni a dolgozókkal, hogy ennek semmilyen olyan negatív anyagi következménye nem lehet,

ami miatt inkább eltitkolnák az esetleges állapotukat” – mondta Kovács.

„Mindenkit őszinte kommunikációra kértünk, cserébe biztosítottunk minden kiesett jövedelmet

– akár táppénz által csökkentett keresetet.” Erre volt is forrásuk, mivel a konzervgyár termékei iránt nagyot nőtt a kereslet, így nagyobb forgalmat és nagyobb nyereséget realizáltak.

„A nagyobb nyereség egy részét május végén jutalom formájában a dolgozóknak adtuk,

hogy érezzék, hogy az őszinteségért és a kommunikációért cserébe anyagi biztonságot tudunk teremteni. Az anyagi biztonság abból ered, hogy ha számítunk egymásra, akkor közösen fenn tudjuk tartani a működést és a komoly problémáknak elejét lehet venni” – mondta.

Andreas Szakácsi, a Claas Hungária mezőgazdasági gépgyártó vezetője hangsúlyozta, cége része az élelmiszerellátási láncnak, hiszen kombájnokhoz készít alkatrészeket, így bizonyos értelemben kritikus fontosságú üzemről van szó, amelyet a válság épp a főszezonjában érintett.

Andreas Szakácsi

A Claas egy nemzetközi hálózat része, van kínai testvércégük is, ami előnyt jelentett számukra. Már januárban megkapták az információt Kínából, hogy bezárt a kínai cég, a cégcsoport csúcsvezetése ettől a pillanattól kezdve aktiválódott és nagyon komolyan vette az ügyet. „A tanulság: fogadjuk el a helyzetet,

a vírushelyzetben nincs kivel tárgyalni, nem lehet a vírussal alkudozni.

És a lehető legtöbb információt kell begyűjteni, persze szelektíven, hiszen véleménye a járványhelyzettel kapcsolatban szinte mindenkinek van” – mondta. 

Hozzátette, gyors reagálásra is szükség van, ha megtudnak egy új kutatási eredményt a járvánnyal kapcsolatban, azt fel kell használni a védekezéshez. Szervezettség is kell, a Claasnál a cégcsoport és a vállalat szintjén is szerveztek válságkezelő csapatot. Ennek feladata az is, hogy folyamatosan figyelje az ellátási láncot,

a jogászoknak viszont arra kell figyelniük, hogy a gyors, új lépések egyeznek-e például a munka törvénykönyvével. 

És kommunikálni is fontos, minden szinten, minden eszközzel, mert a munkavállalók egymás között a vállalaton belül mindenhol beszélgetni kezdenek a járványhelyzetről, így terjednek a tévinformációk is. Ezt Szakácsi szerint kontrollálni kell úgy, hogy minél több információt szükséges átadni a munkatársaknak, akár szórólapokkal, vagy a belső kommunikációs rendszereken keresztül. Meg kell üzenni a kollégáknak, hogy a cégvezetés megvédi az élet megszokott kerékvágását a cégben. De erősíteni kell a kockázatkerülő hangulatot is – vélte Szakácsi, aki szerint a tisztasági szabályok alapvetők, de az ezekkel járó szankciók is.

És rugalmasnak, alkalmazkodónak kell lenni – folytatta.

Elemezni részleteiben kell, de cselekedni már pragmatikusan és gyorsan.

A legfőbb irányelvet pedig az a kérdés jelenti, hogy kinek kell a gyárban lennie, mert az üzemben dolgozókat a maximális mértékben kell megvédeni – akinek nem kell ott lennie, az ne legyen ott. Ezzel a cég prioritásokat állít fel, például, ha a bérszámfejtés leáll és nem kapnak az emberek fizetést, az nagyobb probléma lehet, mint egy külső partner válsága. Nem csak a munkavállalók terén, az üzleti folyamatokban is prioritásokat kell felállítani, tudva, hogy mely termék a legfontosabb – húzta alá.

Andreas Müller, az ipari gázokat gyártó Linde Gáz Magyarország Zrt. vezetője elmondta, a cég orvosi oxigént is gyárt, ezért is kritikus fontosságú. A cég számára az egyik prioritás a munkavállalók védelme, a másik az ellátási lánc fenntartása volt. A Linde globális szereplő, így van némi előnye, könnyebben tanul és szerez információt más országoktól, cégektől – hamar látták, mi történt Kínában, Olaszországban. Vegyipari cégként eleve rendelkeznek egy biztonsági csapattal, amelyet most átfókuszáltak a járványügyre.

Figyeltek a biztonságra eddig is, de korábban inkább technikai szempontokat jelentett ez, most viszont a biztonság középpontjába az ember került, mint új elem

– mondta Müller. Ezért is kritikus fontosságú a kommunikáció, a heti szintű egyeztetés a dolgozókkal. 

Müller szerint a fehér és kékgallérosok között fontos különbséget tenni: előbbiek könnyebben hazamehetnek, vagy plexifalakkal el lehet választani őket az irodában. Nehezebb a kétkezi munkások esete, itt a műszakok megosztása vagy az öltözők takarítása is fontos. 

És szükség van vészhelyzeti tervre is a cégvezető szerint. Egy ilyen helyzetben jobban lehetne követni az emberek mozgását, még határozottabban el lehetne választani műszakokat és ilyenkor lehetne szükség a „tartalék” csapatokra is. Utóbbihoz persze szükséges a munkavállalók átképzése, hogy helyettesíthessék egymást. Érdemes felkészülni a cég és a vállalat távoli működtetésére is. Vagy éppen ennek az ellenkezőjére, ahogy Kínában történt:

mikor az emberek az üzem területén tartósan élnek, éjjelre is ott maradnak

– mondta el.

Voltak a cégnél, akik magántevékenységeik során megfertőződtek – de a járvány nem terjedt tovább az üzemben. Ezért tűnik úgy, hogy a Linde intézkedései hatásosak. Pedig sokszor csak a könnyen betartható alapokról van szó – maszkról, távolságtartásról, tisztaságról.

Müller szerint a cégek a problémával először szembesülve még hajlamosak minden kihívásra drasztikusan, erőből reagálni, de idővel okosabbak lesznek és egyre kifinomultabb megoldásokat tudnak alkalmazni. A Linde ma már szinte teljes kapacitáson működik, miközben a járvány ellen is sikeresen védekeznek – tehát

„nem kellett radikálisan leállítani az életet, mert egyre okosabban védekezünk”

– mondta Müller.

Andreas Müller

Varga Zsuzsanna, az alumínium elemeket gyártó székesfehérvári Arconic-Köfém Mill Products HR-vezetője is kiemelte, hogy multicégként segítséget jelent a társcégekkel való együttműködés. Szerinte a reakciós idő a legfontosabb és a közvetlen kommunikáció az egész szervezetben. A cégben szigorú szabályokat vezettek be, nem csak dolgozókra, hanem a partnerekre és a vendégekre is, március közepe óta a gyárat nem lehetett meglátogatni. Varga szerint azt kell megértetni a kollégákkal, hogy az egyéni felelősség a legfontosabb: ha valaki rosszul érzi magát, maradjon otthon, kérjen segítséget. 

Mint sorolta, a céges orvos, az új műszakrend, a közös helységek használatának korlátozása is fontos elem, illetve nagyon szigorúan számonkérik a szabályok betartását. A helyzetre adható jó példák még nincsenek, hiszen

egy mai vezető valószínűleg sosem találkozott ilyen helyzettel pályája során.

A cégnél nem is féltek megmondani a dolgozóknak, hogy a vezetők sem szakértői a helyzetnek, ezért is fontos a kommunikáció, az együttműködés.

A multi a kicsikre tolhatja a kockázatot

Csomós József, a Fux Zrt. vezérigazgatója szerint a biztos alapanyagellátás és az emberi erőforrás rendelkezésre állása nagyon fontos a kockázatok csökkentésében. A cég teljesítőképessége azért is fontos, mert a vevőikkel olyan szerződéseket kötnek, hogy

jelentős kötbérrel jár, ha nem tudnak határidőre szállítani.

Ezért nagyobb készletekkel, a beszállítói kör bővítésével próbálták biztonságosabbá tenni a gyártást. 

Megszűnt az a korábbi gyakorlat, hogy minden kiszállítás előtt helyszíni átvétellel adják át a termékeket. „Egyeztettük a vevőkkel, hogy ne jöjjenek, ne utazzanak, ne történjen helyszíni átvétel, online bonyolítottuk le az átvételt, kiküszöbölve a kockázatot, hogy hozzánk más országból átvevő partnerek ne utazzanak. Ezt próbáltuk a saját kereskedőinkkel és dolgozóinkkal is elérni,

a külföldre utazásokat teljesen megszüntettük.”

Csomós József

Kenyeres Tamás, az Inno-Comp vezetője elmondta, nincs saját karbantartó szervezetük, több szolgáltatás is kiszervezve működik. Ezért a napi szinten a céggel dolgozó közvetlen partnerekkel is elfogadtatták a szabályaikat. Az olyan egy-két fős szolgáltatónál, ahol komoly kockázat, ha valaki ágynak esik és nem tud egy hálózatot megjavítani, kérték, hogy a partnerek biztosítsanak ilyen esetre alternatív megoldásokat. Ez gyakorinak számít,

sok kisvállalkozásnál is előfordul, hogy nincs saját IT-szakember, vagy gyakran még a bérszámfejtést is kiszervezik.

„Fontos még, hogy egy nagy magyar autógyártó céges partnerünk már burkoltan megfogalmazta, hogy termeléskiesés esetén milyen követeléssel állna az Inno-Comppal szemben.

Ez nagyon komoly veszély: a multi rátolja, rányomja a beszállítójára a kockázatot,

mert nekünk biztosítanunk kell, hogy ő folyamatos ellátásban részesüljön. Tendencia lesz a közeljövőben, hogy aki megfelelő gazdasági erővel rendelkezik, az megpróbálja a beszállítóira hárítani a termeléskiesésből eredő károkat. Aki kicsi, az majd elszenvedi ennek a kárát” – mondta Kenyeres Tamás.

„A beruházásokat leállítottuk, mert személyes jelenlétre van ezekhez szükség. Az első hullámot követően egy nagyon pesszimista hozzáállással terveztük újra az évet. Egyelőre úgy néz ki, jobbak leszünk, mint amit várunk, de nem költekezhetünk ki. A következő félév nagyon kritikus lesz sok vállalkozás számára, akiknek nincs megfelelő anyagi tőkéjük, akik nem tudtak biztonsági készletet építeni, nincs meg az üzleti kapcsolatrendszerük.

Attól tartok, nagyon komoly csődhullám veszi kezdetét”

– mondta Kenyeres. 

Kenyeres Tamás, Csomós József, Oláh Dániel

Kovács János, a Kecskeméti Konzerv vezetője azt emelte ki, hogy a zöldborsó és a csemegekukorica, mielőtt konzervdobozba kerülne, 40 illetve 90 napig érik. „Ennek a vetőmagját pedig sajnálatos módon Magyarország nem tudja előállítani.

Így a világ túlsó végéről Chiléből, Észak-Amerikából, Franciaországból szerezzük be ezeket a vetőmagokat.

Mikor február közepén a logisztika problémája megjelent, akkor a cég a Nébih és az operatív törzs segítségét is kérte, ha a vetőmag Amerikából Magyarországra jutása során probléma merülne fel.” Nem bánták meg a segítségkérést, ami kapcsolatépítés és információgyűjtés szempontjából jól jött, de szerencsére a törzsnek közbeavatkoznia nem kellett.

„Amikor a mezőgazdasági szerződéseket kötöttük, március végén,

már a jogászok is elgondolkodtak azon, hogy ez minősülhet vis maiornak? Hiszen már tudunk róla.

Februárban még ez könnyebben megállta volna a kategóriát. Volt olyan mezőgazdasági termelőnk, aki kikötötte, hogy ha nem neki felróható okból történik pandémiás esemény, tekintsük úgy, hogy ő teljesítette a szerződést” – mondta Kovács. 

Ezek a külső nyomások és gazdasági veszélyek kényszerítették a céget arra, hogy maximális személyi higiéniát és belső rendet tartson, amit „kőkeményen” mindenkin számonkérnek, „akivel nem megy a dolog, azzal gazdasági, munkavállalói oldalról meg kell szüntetni a kapcsolatot” – mondta Kovács.

Kovács János

Kockázatkezelési szempontból lényeges a kieső emberek, csapatok pótlására felkészülni

– értett egyet Andreas Szakácsi, Andreas Müller és Varga Zsuzsa. Mint Müller elmondta, ha fertőzés van, tudni kell megelőzni a pánikot, nyugodtan kommunikálni azt, hogy uraljuk a helyzetet. Cégénél ezt nem csak állítják, tényleg sikerült megelőzniük a tömeges fertőzéseket. Ehhez persze az is szükséges, hogy napi szinten elismételjék a szabályokat a munkavállalóknak. Varga hozzátette, hogy vállalatánál még képzik is a vezetőket arra, hogyan kezeljék a dolgozóik nehéz egyéni helyzeteit –

fontos, hogy a személyi távolságtartás miatt ne alakuljanak ki mentális távolságok is.

A legfontosabb, amit az állam tehet: stabil keretek, normál kerékvágás

Csomós József úgy vélte, az ITM által készített Fehér Könyv nagyban tudott segíteni a pandémia kezelésében. Több olyan tényezőre hívta fel a figyelmet, amire első körben nem gondoltak. „A legnagyobb segítség abban volt, hogy egy teljeskörű információt adott a kockázatkezelésre, a felkészülésre, bizonyos események kezelésére. És a jövőben ez a második hullám erősebb lesz, mint az első: mi is érezzük, hogy

a másodikban már a saját bőrünkön tapasztalunk meg olyan hatásokat, amelyekről az elsőben még csak távolról hallottunk.

Cégünknél is jelentkezett már a koronavírus. Ami az első hullámnál még csak terv volt, ma már élesben jelentkezik, így már a gyakorlatban is tudjuk alkalmazni a Fehér Könyvben leírtakat” – mondta Csomós, hozzátéve, hogy a másik információforrás a társcégekkel való tapasztalatcsere volt, így jött például az az ötlet, hogy a beérkező kamionosoknak a cégről való leválasztását azzal is segítik, hogy nem is találkoznak másfél méteren belül egy kollégával sem és

még a tollat sem kérik vissza, amivel a kamionos aláírja a papírokat.

Kenyeres Tamás emlékeztetett, hogy mielőtt a Fehér Könyv szeptemberben megjelent, a legtöbb társaság futott az események után. „Mikor valami történt, akkor utána hoztunk egy intézkedést, hogy ezt a jövőben hogyan kell kezelni. Az első hullám idején már létrejött nálunk egy pandémiás bizottság, akik leültek és megpróbálták ezeket a szabályokat összeszedni. A Fehér Könyv annyiban nyújtott egy komoly segítséget, hogy nagyon jó ellenőrzőlista. Végig megy rajta az ember és látja, hogy mire nem gondoltunk még. Ezt kitűnőnek tartom” – vélekedett.

„A mi társaságunk száz fős, itt van lehetőség létrehozni egy ilyen agytrösztöt, akik kitalálják, milyen szabályokat kellene hozni. Viszont a kisebb társaságoknál nincs ilyen. Nekik egy jó segítség ez az útmutatás ahhoz, hogy a saját működésüket hogyan tudják biztosabbá tenni.

Mert még most is jellemző, hogy megyünk az események után”

– mondta, kiemelve, hogy a tiszaújvárosi vegyipari cég a közelmúltban épp egy helyi gócpontban találta magát, egy kolléga első tesztje pozitív lett. Szerződést már kötöttek egy egészségügyi szolgáltatóval, vásároltak teszteket, szükség esetén a dolgozóikat gyors vizsgálatra tudják küldeni, ellenőrizve a kontaktszemélyeket is, biztosítva, hogy ne essenek ki a munkából. „A Fehér Könyvet mindenképpen tovább kell gondolnunk, újabb elemekkel kiegészíteni, amelyek a mostani helyzetet fogják majd segíteni” – mondta.

Kenyeres a kormányzat szerepét általában abban látja, hogy segítse a cégeket abban, hogy tegyék a dolgukat, megtartva munkavállalóikat. „Az első hullám alkalmával a csökkentett munkaidős támogatási rendszerben részt vettünk, hasznosak tartjuk. A munkavállalóknak a munkába járását is biztosítanunk kell: vannak, akiknek a kisgyermekei igényelnek felügyeletet. Ha sikerül őket megtartani és nem fertőződnek, akkor ők tudnak dolgozni, de ha az iskolákat bezárjuk, akkor a szülőknek otthon kell maradni. Az irodai dolgozóknál ez megoldható, de akiknek a gép mellett kell állni, azoknak megoldást kell erre találnunk. Komoly együttműködés lesz ennek megoldása az ITM és az EMMI között. Mert ők jönnének dolgozni, nem fertőzöttek, csak a gyereket hazaküldték, mert az iskolát karantén alá helyezték. Ez egy nagyon nagy probléma lesz” – vélekedett Kenyeres.

Kovács János (Kecskeméti Konzerv), Kenyeres Tamás (Inno-Comp), Csomós József (Fux), Oláh Dániel (moderátor, Makronóm))

Egy esetleges vállalati csődhullámmal kapcsolatban megjegyezte,

mérlegelni kell, hogy melyek azok a társaságok, amelyek a gazdaság számára fontosak,

akiket meg kell tartanunk, mert sok embert foglalkoztatnak, vagy stratégiai cégek, esetleg más jellemző alapján fontosak. Az ő megtartásuk komoly feladat lesz.

Kovács János szerint a Fehér Könyv is megerősítette, hogy

máshol sem találtak fel világrengető újdonságokat, a három fő szabályt kegyetlenül betartatva a kockázat minimalizálható.

Úgy látja, a második hullám érezhetően nagyobb hullámokat vet és nagyobb áldozatokkal jár majd, emiatt szükség lehet egy második Fehér Könyvre is, akár kicsit túllépve a gazdaságon.

Az iskolákra reflektálva kifejtette, az otthoni munkavégzés sem tökéletes megoldás, a dolgozó szülő nem tudja azt nyújtani, mint az óvónő, pedig a gyerek ezt várja el. Kovács kiemelte a következetességet:

„az iskola tetszés szerint ne mondja azt, hogy a tanár majd eldönti, hogy kell-e a maszk.”

Úgy vélte, már nem biztos, hogy egész iskolákat kell karanténba tenni, a következetességgel – ami mindennél előrébb való – az otthon maradó munkavállalók száma nagyságrendekkel csökkenhető, mert Kovács is egyetért azzal, hogy nem állhat le a gazdaság.

Szeretnénk kérni, hogy az a rugalmas közreműködés megmaradjon, ahogy a hatóságok hozzáálltak az engedélyezési eljárásokban – a kákán is csomót kereső mentalitás helyett segítik az ügyfelet.

Mert az államigazgatásnak lépnie kell azok felé, akik tudják a terheket vinni és akik még több terhet szeretnének vinni,

összességében így könnyebben ki lehet a gödörből lábalni. Ha valaki a gyenge helyzetben meg tud erősödni, az mindennél többet jelenthet – vélekedett.

Andreas Szakácsi úgy látta, a Fehér Könyv jó vonalvezető – főleg ha egy cég a semmiből indul –, azt tartalmazza, amit ők is csináltak a cégnél. Érdemes lehet dinamikussá tenni a jövőben, alkalmazkodva az új helyzetekhez, tudományos eredményekhez. 

A kormánynak azonban szerinte egy sokkal fontosabb feladata is van, egy stabil keretrendszert kell teremtenie a cégek számára,

amiben kritikus elem a bölcsőde és az iskola, tágabb értelemben a stabil társadalmi élet biztosításával, a jogi biztonsággal, hogy a cégek szabadon folytathassák tevékenységüket. 

Szakácsi kiemelte a 24 hónapos munkaidőkeretet, mint nagyon hasznos intézkedést,

de az otthoni munka szabályozását lehetne még fejleszteni. Összességében megfelelő támogatást kapnak a cégek, ezt kell folytatni, a Fehér Könyv is egy jó, átfogó segítséget ad.

Andreas Müller úgy vélte, a Fehér Könyv nagyon jó dokumentum, kiváló ellenőrzőlista, ők is szinte teljesen ezeket a gyakorlatokat végezték, majdnem ugyanezt a listát állították össze maguknak. A kisebb cégek számára ezért ez óriási segítség lehet, akiknek nem áll rendelkezésre segítségül a mögöttes globális céghálózat összes tudása. 

Müller szerint kezdetben teljesen lezárták a gazdaságokat, de most a politika már okosabban igyekszik cselekedni.

Priorizálni kell és tovább kell működtetni a gazdaságot, az iskolát is, ami kritikus sok dolgozó számára, de például a szórakozási területek egy része már nem annyira kritikus fontosságú – elemzett a vezérigazgató, aki szerint összességében jó támogatást kaptak a kormányzattól, a katonaság is segített a felszerelésekhez jutásban, a határok átlépésében. 

A gazdasági támogatást is fontosnak tartja:

a 24 hónapos munkaidőkeret a cégvezető szerint egy fantasztikus, rugalmas eszköz, jól lehet használni, de a „kurzarbeit” magyar változata is nagyon jó.

Ebben és az otthoni munka szabályozásában kisebb módosításokat el tudna képzelni, de a magyar kormány általában gyorsan reagál ezen ügyekben.

Varga Zsuzsa szerint is nagyon hasznos ellenőrzőlistát kínál a Fehér Könyv, persze amerikai cégként nekik több erőforrásuk volt és kötelező volt már járványügyi tervet készíteni korábban is. 

A kormányzat szerepével kapcsolatban elmondta, nagyon jó, ha erős, tiszta, transzparens, konzisztens a kommunikáció a kormány részéről. Összhangban kell lennie a médiában elhangzó dolgoknak és annak, amit a dolgozóktól követelnek meg a cégek. Mert a legfontosabb az egyéni felelősség, ha a cégen kívül bármilyen rendezvényen részt vesznek a munkatársak, arra kérik őket, viseljenek maszkot, fertőtlenítsenek, tartsanak távolságot. Ennek megfelelően sajnos a céges rendezvényeket, programokat is lefújták, sokak bánatára.

A székesfehérvári cég is részt vett a rövid munkaidős „kurzarbeit” támogatási programban, amiért köszönetüket fejezték ki, 150 dolgozójukat és családjaikat sikerült így megvédeni. 

A legfontosabb, hogy a gazdaságnak folyamatosan működnie kell,

ennek garantálására nagyon jó az együttműködés a kormány és a cégek között – húzta alá Varga.

Fotók: Szalai Ádám.

| vírus | ITM

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés