Így írja át a hatalmat és a konfliktusokat a big data

2020. szeptember 29. 0:00
Szédületesen növekszik egy teljesen új terület, a big data geopolitikája. A digitális adatok geopolitikája című kiadvány a Pallas Athéné Kiadó gondozásában jelent meg.

Amaël Cattaruzza, a Sorbonne Egyetem kutatója hiánypótló áttekintést ad a „Nagy adat” ( Big Data) geopolitikájának hatalmas és szédületes iramban növekvő területéről, amelynek egyaránt vannak politikai, gazdasági, etikai, stratégiai vagy éppen az identitással és az individualitással kapcsolatos vetületei is. Új sikerkönyvének fő üzenete, hogy ne tekintsük az adatokat semlegesnek és objektívnek: lássuk meg, hogy azok már létrejöttük pillanatában az érintett szereplők stratégiáiba illeszkedő társadalmi termékké váltak. A nemzetközi színtéren pedig a Big Data az államok és a politikai szereplők számára a hatalom és az erődemonstráció eszközei.

Amaël Cattaruzza (42 éves) egyetemi tanár, a párizsi Sorbonne Egyetem Geopolitikai Intézetének kutatója. Vizsgálati témái: a kibertér és a digitális adatok geopolitikája; a Balkán földrajza; kortárs konfliktusok és a konfliktusok utáni geopolitika.

Digitális adat-termelésünk sohasem látott növekedésnek indult az elmúlt évtizedben. Az adatok közötti széles körű és valós időben kimutatott összefüggések pedig lehetővé tehetik, hogy előre lássunk korábban láthatatlan vagy alig érzékelhető eseményeket és tényeket, és ehhez látszólag még a társadalomtudományokat sem kell segítségül hívnunk. 

Vajon sok más diszciplínával együtt eltűnőben lenne a földrajzi és geopolitikai elemzés is, amelyet a különféle szenzorok és algoritmusok taszítanak le a trónról? – teszi fel a kérdést a szerző. Válaszul Amaël Cattaruzza egy olyan kritikai megközelítést körvonalaz, amely képes a technológiák határainak kifürkészésére, és annak bemutatására, hogy a világ bizonyos tekintetben korántsem annyira determinált, mint ahogyan azt az adatok sugallják. Pontosan ezért elengedhetetlennek tartja az adatok kritikai elméletének kialakítását a geopolitikában is, hiszen egyedül ennek alapján lehet majd olyan stratégiákat megfogalmazni, amelyek nem csak szigorúan a technikai megfontolásoktól függenek. A kötet egyik fő üzenete szerint az adatokat ne tekintsük semlegesnek és objektívnek,

hiszen azok az egyének és társadalmi csoportok közötti kapcsolatokon alapulnak, s egyben szabályozzák is azokat.

Nemzetközi színtéren, az államok és a politikai szereplők számára az adatok a hatalom és az erődemonstráció eszközeivé váltak – amit nevezhetünk „data power”-nek vagy digitális hatalomnak –, az adatközpontokba, az internetes szerverekbe, a tenger alatti vezetékekbe és a digitális iparba történő beruházások továbbá a fejlődés stratégiai tengelyeit képviselik. A társadalmi interakciók robbanásszerű növekedése a kibertérben megmutatja a háború és béke, a katonai és civil világ, valamint a hadszínterek és a hétköznapi terek közti, a modern korban kialakuló különbségeket, és felgyorsítja a közöttük húzódó határok fokozatos eltűnését.  

A szerző egyik legfontosabb megállapítása, hogy

a geopolitikának rá kell kérdeznie az adatok eszközként való használatának társadalmi irányára

és politikai következményeire egyaránt, mivel a „digitális területek” tökéletesítik a kormányok eszközeit a lakosság, az áruk és a gondolatok ellenőrzésére, és a társadalmi-politikai kontroll mozgatóerejévé váltak. 

A digitális adatok geopolitikája című kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon exkluzív kiadói áron.

A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés