Gazdasági pánikszobába menekülnek a finn közgazdászok a vírus elől

2020. szeptember 29. 13:03

Bakajannisz Péter
Valós időben, valós adatokkal elemezték a koronavírus okozta válságot a finnek, ami sokat segített a kormányzati válságkezelő intézkedések hatékonyságának tanulmányozásában. A skandináv országban az állami szektor és egy egyetem működött együtt, egy közös „elemzőszobát” teremtve, ahol az adatok elemzésével nem csak a kormány, hanem a bárki megfigyelheti a finn gazdaság fejleményeit. Pánikra tehát semmi ok, hiszen a „helyzetszoba” épp a nyugodt tisztánlátást segíti.

„A koronavírus okozta válság hatékony kezelése valós időben valós, gyakran több forrásból származó adatokat igényel”, írják a Helsinki Gazdaságtudományi Egyetem elemzői. Amikor március közepén a koronaválság elérte Finnországot, a finn fővárosi gazdasági egyetem (Helsinki Graduate School of Economics), együttműködve az állami VATT Gazdaságkutatási Intézettel és a kormánnyal, létrehozott egy távoli hozzáférésű „helyzettermet”, amely mind a kormány, mind a szélesebb közönség számára valós idejű elemzést nyújt a finn gazdaságról.

A „helyzetterem” adatai és jelentései online elérhetőek mindenki számára és az adatokat rendszeresen frissítik (hetente többször). Az újdonság abban áll, hogy bár a kormányzat eddig is rendelkezett valós idejű adatokkal (pl. elbocsátások, adóbevételek), teljesebb képet lehet kapni a gazdaságról több adatforrás összekapcsolásával és persze az értelmezés és elemzés is lényeges.

Ahogyan azt az egyetemi intézet jelentette, a válság kitörésekor márciusban felkeresték a finn pénzügyminisztériumot és felajánlották, hogy segítséget nyújtanak bármiben, amiben a szakpolitika igényt tart a szakértőkre. Tapasztalatuk különösen abban volt, hogy mikroszintű adatbázisokat kapcsoljanak össze és vizsgáljanak tudományos és döntéselőkészítő szempontból. Gyorsan kiderült az intézet szerint, hogy

bár a kormány képes volt előállítani és biztosítani az adatokat, ezeket nem tudta hatékonyan feldolgozni.

Így tehát Finnországban egy alulról létrejövő akadémiai kezdeményezésről beszélhetünk, amely valós gazdasági problémák megoldását segítette. A projekt honlapján is azt olvashatjuk, „közgazdaságtan a közjóért”.

Ezért indított közös kutatási projektet az egyetem Finnország statisztikai hivatalával is együttműködve. A létrehozott „helyzetszoba” más adatbázisokkal szemben valós idejű információt nyújt arról, hogy a válság hogyan befolyásolja a finn gazdaságot. Ráadásul egyre növekszik azon adatbázisok listája, amelyekhez e „helyzetelemző szoba” („Helsinki GSE Situation Room”) hozzáférést nyújt.

Arról is beszámoltak a projekt kezdeményezői, hogy tisztában vannak a lehetséges adatvédelmi problémákkal. Ennek érdekében szigorú egyezményeket kötöttek az ország statisztikai hivatalával. Az adatszolgáltatók először a statisztikai hivatalnak küldik el az adatokat, ahol gondoskodnak arról, hogy az adatokat anonim módon továbbítsák feldolgozásra a „helyzetszobába”.

Ezen kívül, további garanciaként a „helyzetelemző terem” minden közreműködője nagyon szigorú titoktartási megállapodást írt alá, miközben a VATT Közgazdaságtudományi Intézet kutatói köztisztviselők.

Az adat mikro, a segítség nagy

A gazdasági folyamatok vizsgálatához a gazdaság mélyszerkezetébe kell fúrásokat végezni, ezt pedig mikroszintű adatokkal lehet megtenni. A finn projektben többek között az alábbi adatokról kapnak képet a kutatók legalább heti rendszerességgel:
– ideiglenesen elbocsátott egyének naponta,
– véglegesen elbocsátottak naponta,
– cégek támogatásáról szóló kormányzati döntések (melyik cég, milyen célból, mekkora támogatást kapott), napi szinten,
– vállalati csődök száma napi szinten,
– vállalati adatok napi szinten (adótartozások, késleltetett adófizetés igénylések),
– egyének jelentkezései jövedelmi, lakhatási és más szociális támogatási formákra, napi szinten,
– bérfizetések (kitől, kinek, mennyit, milyen feladatra).

Az indikátorok listája bővül és meg kell jegyezni, hogy Finnországban soha nem publikálták ezeket ilyen sebességgel és nem is kombinálták ezen adatokat ily módon.

Helyzetkép a gazdaságról

Nézzünk néhány példát! Az új módon előállított és vizsgált adatok hamar rávilágítottak arra, hogy a szociális háló jól működött.

A kormány megkönnyítette az ideiglenes leépítéseket, így a cégeket sikerült ebbe az irányba terelni.

Az állandó, végleges elbocsátások a tavalyi évhez képest alig nőttek, az elbocsátások nagy része ideiglenes volt (ezt jelentik a sötétkék sávok).

Az alábbi ábra tanulsága az, hogy a 2019-ben és 2020-ban ideiglenesen elbocsátottak között egy nagy különbség látható:

idén sokkal több fiatal férfit és nőt küldtek el a cégek, mint tavaly,

a békeidős gazdaságban (a két jobboldali ábrán látszik ez).

Az is kiderült, hogy 2019-ben az elbocsátások még inkább az alacsonyabb keresetűeket érintették, de a 2020-as koronaválságban fordult a helyzet, és

több esetben a magasabb jövedelműektől váltak meg a cégek, ha ideiglenesen is.

Az évi 20 ezer eurót vagy annál többet keresők nagyobb eséllyel számíthattak ideiglenes munkaszünetre (de általában nem végleges elbocsátásra).

Megfigyelhető az is, hogy tavalyhoz képest mely szektorokban csökkentek a kifizetett bérek (ilyen például a hotelek, a rekreáció, a logisztika).

Az is látható, hogy életkor szerint

a 25 év alattiak bérei csökkentek a leginkább a válság hatására, a fiatalok kilátásai tehát különösen romlottak.

Júliusban éves alapon 8,9 százalék volt a bércsökkenés esetükben.

Szemléletes a munkanélküli támogatásra beadott jelentkezések alakulása is (e számokat persze valós időben, regionálisan is látják). 2019 és 2020 március közepéig nagyjából ugyanúgy emelkedtek az igénylések, 2020-ban azonban ezután nagy emelkedés történt, ami a vészhelyzet kihirdetését követően egy héttel kezdődött meg. Az új jelentkezések növekedése mára visszatért a tavalyi ütemhez.

Alább látható, hogy a segélyért jelentkező nők és férfiak körében melyek a leggyakoribb foglalkozások. A nőknél például fokozottan érintettek a szakácsok, pincérek, fodrászok, bolti eladók, a férfiaknál például a gépkocsivezetők.

A kutatók azt is kimutatták, hogy a családok jobban megszenvedik a válságot, mint az egyszemélyes háztartások.

Nagy segítség a válságkezelésben  

Különösen hasznossá teszi ezeket az adatokat az a tény, hogy összehasonlíthatók és kapcsolhatók más, magánszemélyekről és cégekről szóló információkkal az elemzők szerint. Például lehet látni, hogy az idén elbocsátottak mennyit kerestek 2018-ban és így tovább. 

A kutatók hangsúlyozzák, hogy további információkat gyűjtenek még a pontosabb és mélyebb elemzés érdekében, miközben hozzáteszik, hogy az adatok hasonló elemzésével tanulmányozhatók a gazdaság és a járvány közötti kölcsönhatások, ahogyan a járvány megfékezésére alkalmazott intézkedések is.

A finnhez hasonló valós idejű adatelemzést természetesen ma már számos ország végez, a kérdés az, milyen mélységgel, mennyi indikátorral, mennyire bejáratott módon.

(A fotó illusztráció, a nyáron tesztelt finn önvezető buszt ábrázolja. MTI/EPA/COMPIC/Kimmo Brandt.)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés