Big picture: az erős euró kockázata

2020. szeptember 28. 14:38

Az eurózóna termékei drágábbá váltak a világ többi országa számára.

2020. szeptember 28. 14:38
Czeczeli Vivien

„Március óta az euró/dollár árfolyam jelentős euróerősödést mutatott: szeptember elején egy euró ára elérte az 1,184 dollárt. Mindez azt jelenti, hogy az eurózóna termékei drágábbá váltak a világ többi országa számára, a másik oldalról pedig az eurózónába importált termékek árai csökkenésnek indultak. Ez több szempontból is negatív hatásokat fejt ki a jelenlegi helyzetben.

Egyrészről az exportőr vállalatok számára jelentős bevétel-visszaesést generál. Nyár végén, túl a koronavírus-válság első hullámán, amikor a kijárási korlátozások nagyarányú lazítása már megtörtént, a legtöbb szektorban elkezdett regenerálódni a gazdasági tevékenység, s a fogyasztás is bővülésnek indult. A meglehetősen erős euróárfolyam azonban visszafogta ezen pozitív hatások egy részét, s lényegében a megfelelő kilábalás lehetőségét is veszélybe sodorta. Az EKB közgazdászainak előrejelzése alapján az eurózóna gazdasága 8%-kal fog visszaesni ebben az évben, majd következő évben 5%-os növekedéssel fog visszapattanni. E folyamatokat természetesen nem elsősorban az euró árfolyama határozza meg, ám kétségtelen tény, hogy annak mostani alakulása nem járul hozzá a kedvezőbb kilátásokhoz.

A másik probléma az alacsony inflációhoz köthető. Augusztusban az eurózónában az árak 2016 óta először ismételten esni kezdtek. A térség monetáris politikájában az elmúlt évtizedben mindvégig központi szerepet játszott az inflációs célok teljesítése iránti törekvés. A jegybanki erőfeszítések bár elhárították a deflációs veszélyeket, valójában a széles körben alkalmazott nem konvencionális intézkedések eredménye korlátozottnak tekinthető e téren. Az infláció az EKB saját előrejelzése alapján emelkedni fog a következő három év során, de mindössze 1,3% körüli értékig. Mindez pedig már felvetheti a hitelesség kérdését is, amelynek elvesztése esetén a célok elérése még nehézkesebbé válhat. A problémát mélyíti, hogy további dezinflációs időszak várható, hiszen a munkanélküliség emelkedőben van, így a bérnövekedési ütem csökken, s továbbra is nagy arányú tartalékkapacitás jelenléte várható a gazdaságban. Az alacsony infláció azért is kedvezőtlen, mert az a reálkamatot magasabb szinten tartja. A semleges kamatráta jelentős csökkenése okán egyébként is beszűkült monetáris politikai mozgástér pedig nem teszi lehetővé a nominális kamatlábak további – jelentősebb – csökkenését. Többek között hasonló okok vezették arra az amerikai FED-et, hogy áttérjen az átlagos inflációs célkövetésre. Ennek lényege, hogy amennyiben a célok teljesülése huzamosabb ideig nem történik meg, akkor annak kompenzálásaként megengedett, hogy bizonyos ideig a célokat felülteljesítse, vagyis magasabb inflációt produkáljon.

Egyes megközelítések szerint az EKB monetáris politikai stratégiája szintén reformra szorulna. Az átlagos inflációs célkövetés mellett lehetőség továbbá az árszint célzás, vagy a nominális GDP célzása. Előbbi azt jelentené, hogy a központi bank konstans árszínvonalat céloz, ellentétben az inflációs célzással, ahol folyamatos árszínvonal növekedésről van szó. A nominális GDP célzása arra utal, hogy amennyiben az inflációs ráta a célszint felé emelkedik, míg a kibocsátás növekedése stagnál, akkor a központi banknak nem feltétlenül szükséges az infláció visszaszorítására törekedni.

Az eurózónában lejátszódó események a piaci várakozásokat is abba az irányba mozdították el, hogy esetleg az EKB is követi a FED lépését, vagyis felülvizsgálja az inflációs célkövetését. Az Európai Központi Bank azonban nem módosított eddigi irányvonalán, s újabb ösztönzőket sem jelentett be. A lépés elmaradása ismételten felfelé nyomta az euró árfolyamát. Az egységes valuta árfolyamának emelkedéséhez a fentieken túl hozzájárult az is, hogy kezdetben a befektetők kezdetben kedvező kilátásokat vázoltak fel, így elkezdtek eurót vásárolni az európai kötvényekbe történő befektetés érdekében. A dollár gyengülése irányába ható erők között említhető még meg a FED kamatcsökkentése, illetve az ottani kedvezőtlen járványügyi helyzet is, valamint a választásokat körülvevő bizonytalanság.

A jelek szerint egyelőre az EKB nem aggódik az árfolyama miatt. A központi bank árfolyamcéllal valójában nem rendelkezik, ám szem előtt kell tartani, hogy annak alakulása a monetáris politikára és az árszínvonalra kiemelt szereppel bír. Az EKB esetleges döntése ez ügyben egyelőre úgy néz ki, decemberre várható. Elemzők szerint mindazonáltal a júniusban 750 milliárd euróról 1350 milliárd összegűre növelt, s legalább 2021 júniusáig tartó koronavírus stimulus programja mértékét év végéig még tovább fogja növelni.”

Kapcsolódó cikkek

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Spiltyu
2021. április 12. 16:50
az export orientált magyar vállakozásoknak igen... a csóró kisembernek nem annyira
USsange
2021. április 12. 16:50
Ez versenyelőnyt jelent. De neked ez túl magas...
Krupp Skya
2021. április 06. 22:58
"Hogyan került megint elő ez a cikk szeptemberből?" Elővették, mint Gréczy bácsi a 8,5 cm-est nyugalmi állapotban. E
Akitlosz
2021. április 06. 22:57
Akinek egy csepp esze van és teheti ő a lehető legjobb pénzért akar dolgozni és eladni. A gyenge pénzt és az inflációt éltető "szakértők" egyszerűen közellenségek. Az erős Euróból az eurózónának sokkal nagyobb haszna lenne, mint a gyenge euróból, mert akkor az egész világ az erős eurót akarná gyűjtögetni magának és nem dollárt. Mégis hányan élnek abból, hogy Európán kívülre exportálnak euróért? Egészen bizonyos, hogy csak egy kisebbség. És még nekik sem tilos árat csökkenteniük. Ha valaminek nem versenyképes az ára, akkor arra ugyan nem az a megoldás, hogy akkor az állam tönkreteszi a pénzt. Hanem a termék árának a csökkentése. Folyton ár- és bér-"emelés" van csak mert szándékosan és folyamatosan rontják a pénzt, tehát ezek nem jelentenek valódi értékváltozást. Na ha a pénz értéke valami csoda folytán folyamatosan emelkedni kezdene, akkor hasonlóképpen lehetne árat és béreket is csökkenteni, mert ezek akkor sem jelentenének valódi csökkentést.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik