Az egész világ adósságban fuldokol az új évtizedben: sokat nyerhet, aki kimászik belőle

2020. szeptember 25. 19:07

Bakajannisz Péter
A rekordszintre nőtt globális adóssághegy a járványt követően az egyik legnagyobb kihívás lehet a világgazdaság számára. A feltörekvő gazdaságok lehetnek, akik a legnagyobb veszéllyel néznek szembe, viszont nyugaton sem lesz kellemes a helyzet.

Világraszóló adósság

Rekordszintre emelkedett a globális adósság mértéke, miután 2020 első felében elérte a 258 billió dollárt. A GDP arányában mérve, azaz a gazdaság méretéhez viszonyítva 10 százalékponttal emelkedett a globális adósságszint az első hat hónapban, elérve a globális gazdaság 331 százalékát – számoltunk be korábban a Makronómon.

Miközben az IMF és az indiai jegybank szerint a feltörekvő gazdaságok rendkívül nagy veszélyben lehetnek a következő években, 

a fejletteb, nyugati világ számára sem túl jók a kilátások.

Egy friss jelentés szerint ugyanis a fejlett gazdaságokban a GDP közel 280 százalékára emelkedhet az adósságállomány a válság után, míg a feltörekvő gazdaságokban ez az arány 196 százalék lesz.

Az IMF adataira hivatkozva a Wall Street Journal arról számolt be, hogy a fejlett gazdaságok adóssága a globális bruttó hazai termék 128 százalékára emelkedett, meghaladva az 1946-ban elért 124 százalékos rekordot.

GDP arányos adósság

Az Egyesült Államokban a Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) friss jelentése szerint

az ország adóssága 2050-re közel kétszer akkora lesz, mint a gazdaság teljes mérete.

A kormányhivatal 30 éves költségvetési előrejelzésében kiemelte, hogy az USA államadóssága 2050-re eléri a GDP 195 százalékát, ami 45 százalékponttal magasabb a tavalyi becsléshez képest, de ebben még természetesen nem vették figyelembe a koronaválság súlyos következményeit. Nem Amerikának kell persze a legjobban aggódnia, hiszen a világgazdaság hegemón szereplőjeként elég sok válságból „ki tudja nyomtatni” magát.

GDP arányos államadósság az Egyesült Államokban

A hivatal ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy

az adóssághegy magasabb szintje jelentősen lassíthatja a gazdasági növekedést

az elkövetkező években. A becslések szerint az elkövetkező 30 évben átlagosan évi 1,6 százalékos gazdasági növekedés lesz tapasztalható, ami majdnem egy teljes százalékponttal kevesebb, mint az elmúlt 30 év átlagos 2,5 százalékos növekedési üteme. Így tehát a fejlett gazdaságokban is veszély a növekvő adósság, alacsony növekedés párosa.

Az adósság visszafoghatja a gazdasági növekedést

A helyzet nem csupán az Egyesült Államokban kritikus, hanem többek között Ausztráliában is várhatóan növekszik az adósságszint. Tony Makin, a Griffith Egyetem közgazdaságtan professzora a The Conversation hasábjain megjelent cikkében hangsúlyozza, hogy óvatosan kellene bánni az adósság rohamos növekedésével.

Ausztrália esetében kiemeli, hogy a szigetország költségvetési hiányát többnyire a tengerentúlról finanszírozzák, ami növeli a külső adósságot. 

Az ország évente 15 milliárd ausztrál dollárt veszít a GDP-ből a külföldi kamatok kifizetése után.

Az adósság ugyanis, ha külföldi kézben van, nem csak a gazdasági bizonytalanságot növeli, de állandó teherként nehezül a nemzetgazdaságra a kamatfizetések miatt.

A közgazdász kiemeli, hogy számos empirikus tanulmány szerint az államadósság és a GDP arányának 10 százalékpontos növekedése az éves gazdasági növekedés legalább 0,15 százalékpontos csökkenésével jár. 

Ez Ausztráliára vetítve azt jelenti, hogy ha az államadósság 20 százalékponttal nő a GDP-hez képest a válság alatt, akkor az éves gazdasági növekedés 0,3 százalékponttal lassulhat le. A becslések szerint a következő 15 évben az ausztrál államadósság a jelenlegi 30 százalékról a GDP közel 80 százalékára ugorhat, amely alááshatja az ország jövőbeli gazdasági növekedését. 

Az ausztrál adósság tehát végleg elszabadulhat a 2020-as évtizedben.

GDP arányos államadósság Ausztráliában

Az eladósodás világába lépünk

Nem véletlen, hogy Tharman Shanmugaratnam szingapúri miniszter szerint az adósság elleni harc lesz a gazdaságpolitikusok egyik legnagyobb feladata az elkövetkező évtizedekben. A szingapúri politikus szerint ez egyáltalán nem lesz könnyű feladat a költségvetés kiegyensúlyozása szempontjából és hangsúlyozta, hogy a fejlett gazdaságok között még nem igazán foglalkoznak ezzel a kérdéssel: Németországot és Olaszországot említette azon kevés országok között, amelyek elsődleges költségvetési többlettel rendelkeznek.

A közgazdászokat az a tény aggasztja leginkább, hogy a jelenlegi globális gazdaság nagymértékben különbözik az 1950-es évekbelitől, így ma

a fejlett gazdaságok nem számíthatnak a háború utáni időszakra jellemző robosztus gazdasági fellendülésre, ami segítene ledolgozni az adósságokat.

A második világháború után a magas adósságszintből új épületek, utak és vasutak épültek a növekedés felgyorsítása érdekében. Az eladósodás, ha jó infrastruktúrára és termelő beruházásokra fordítják, képes megalapozni, hogy a gazdaság később kinője az adósságot.

Ma viszont meglehetősen bizonytalan, hogy az adósság hozzájárulhat-e a növekedéshez, főleg, ha az eladósodásból egyszerűen csak segélyezést, esetleg alapjövedelmeket finanszíroznak a világ országai. 

Néhány elemző úgy látja, hogy a fejlett gazdaságok hatalmas államadósságát a koronavírus utáni korszak új jellemzőjének kellene tekinteni. Sok ország vezetője úgy véli, az adósság növekedése elkerülhetetlen a gazdasági fellendüléshez.

Ennek ellenére a túlzott adósság kétségtelenül hatalmas kockázati tényezőt jelent. Az új világban az óriási adósságok számítanak a normalitásnak – ezért minden országnak ki kell találnia, hogyan viszonyul a kérdéshez.

A legjobb megközelítésnek egyelőre az tűnik, amely másoknál célzottabban és hatékonyabban költ azért, hogy kevesebb eladósodásból érjen el eredményeket, mint mások. 

(Borítókép: MTI)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Kiknek tartozik a világ?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés