Karantén, iskolabezárás: kik vannak a legnagyobb veszélyben?

2020. szeptember 24. 11:27

Kolozsi Pál Péter
A koronavírus-járvány egy olyan, korábban szinte elképzelhetetlen globális sokk, amely a közegészségügyi károk mellett évtizedek óta nem látott gazdasági pusztítást végez. A visszaesés mindenhol hatalmas, de vannak országok, amelyek jobban szenvednek, mint mások – és az egyes országokon belül is vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek aránytalanul nagy terhet kénytelenek viselni a járvány, illetve az arra adott állami intézkedések következtében.
Kolozsi Pál Péter cikke eredetileg az MNB Tanszék blogon jelent meg.

Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatóságának tagja egy minapi beszédében összegyűjtötte azokat az utóbbi időszakban született empirikus tanulmányokat, amelyek a koronavírus járvány és válság egyenlőtlenségi hatásaival foglalkoztak. Az alábbiakban a legérdekesebb eredményeket ismertetem, a kapcsolódó akadémiai tanulmányok Schnabel pontos hivatkozásai alapján visszakereshetők.

Íme a gazdaság leállításának nagy vesztesei:

1. Minden országban azok jártak a legrosszabbul, akik olyan ágazatokban dolgoztak, ahol nem lehetett sem az otthoni munkavégzésre átállni, sem a távolságtartási szabályokat betartani. Jellemzően ezekben a szektorokban jóval átlagon aluli a jövedelmi és a megtakarítási szint is.

Mivel a járvány a gyengébb anyagi helyzetűeket sújtja elsődlegesen, így jellegéből adódóan emeli a jövedelmi egyenlőtlenségeket.

2. A karanténintézkedések az érintettek iskolázottsági szintjével is összefüggésbe hozhatók. Annál inkább jellemző az otthoni munkavégzés, minél magasabb az adott szektorban az iskolázottsági szint (pénzügyi szektor, oktatás, üzleti szektor). Ez azt is jelenti, hogy a járvány gazdasági hatása leginkább a legkevésbé iskolázottakat érinti, hiszen ők azok, akiknek a legkisebb esélye van a home office-ra (építőipar, catering, kiskereskedelem, szállítás).

3. Sokkoló, hogy milyen erős hatása volt a karantén bevezetésének az iskolásokra, mégpedig a családok jövedelmi helyzete függvényében. A home schooling bevezetése előtti szintekhez képest a magas jövedelműek teljesítménye még javult is (hiszen ők hozzáfértek az online kurzusokhoz és a magántanárokhoz), miközben az alacsony jövedelműek esetében érdemi visszaesés volt tapasztalható az iskolák bezárását követően (a Zearn matematikai oktató program eredményei alapján).

4. A lezárásokban leginkább érintett szektorokban kiemelkedően magas a fiatalok és a nők aránya. Az európai uniós adatok alapján a 25 év alatti nők csaknem 45 százaléka olyan ágazatban dolgozik, amit kiemelten érintettek a védekezési intézkedések, míg a középkorú férfiak esetében 25 százalékos ez az arány. Az is megfigyelhető, hogy míg az eddigi „sima” recessziókban a férfiak nagyobb eséllyel veszítették el a munkájukat, mint a nők, és ezáltal a nők munkaerőpiaci részvétele emelkedett, addig a koronavírus-krízisben ennek épp az ellenkezője történik:

a munkaerőpiacról inkább a nők szorulnak ki, így arányaiban egyre kevesebb nő dolgozik.

5 A fentiek részben abból is adódhatnak, hogy a közegészségügyi intézkedések szinte minden országban az óvodák és iskolák bezárását jelentették, ami kiemelten a nők otthon maradását okozta. Egyes becslések szerint az iskolabezárás Németországban a munkaerő több mint tizedének a munkaerőpiacról való azonnali távozását jelentené, amelynek nagy része a nőket érintené. Különösen nagy lenne az iskolák bezárásának gazdasági hatása a gyermeküket egyedül nevelő szülőkre, jellemzően anyákra.
A fentieket nyugodtan nevezhetjük riasztónak, hiszen az adatok arra utalnak, hogy a koronavírus-járvány az egyéb drámai hatások mellett a mai nyugati társadalmakat amúgy is jellemző társadalmi egyenlőtlenségek további erősödését okozza majd.

Ez azonban bármennyire is tényszerű, nem automatizmus. Az adatokban a sorsszerűség helyett a feladatot is észrevehetjük, mégpedig kiemelten az oktatáspolitika és a családpolitika számára. Mert nemcsak a vírust legyőző vakcinát kell kifejleszteni és legyártani, hanem a társadalom amúgy is fel-felszakadozó szövetét is meg kell óvni.

Egyik sem ígérkezik könnyű feladatnak.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés