Dilemma előtt a jegybank: az inflációs folyamatok szigorítást, a gazdasági visszaesés lazítást igényelne

2020. szeptember 23. 9:30
A jegybank monetáris tanácsa szóban reagált a vártnál magasabb inflációs adatra, miután a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a 0,6 százalékos alapkamatot és a kamatfolyosót is, emelték ki elemzők.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője hangsúlyozta, hogy a tanács kiemelte: a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Ez egyfajta üzenet, hogy nem tévesztik szem elől az inflációs célokat, ugyanakkor továbbra is dezinflációs hatásokat várnak az idei év utolsó negyedévében – tette hozzá.

Az elemző rámutatott, hogy a jegybank felfelé módosította inflációs prognózisát, egyben rontotta a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásait. Tovább erősödött az infláció. A júliusi 3,8 százalékos növekedés után augusztusban 3,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex éves bázison, a maginflációs mutató 4,7 százalékon, míg a jegybank által kiemelten figyelt, indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció 4,2 százalékon állt. A headline infláció is egyre közelebb kerül a jegybanki célszint toleranciasávjának felső széléhez, és bár az év hátralévő részében a magas bázishatás miatt várható némi mérséklődés, összességében a célszint felett alakulhat az idén a pénzromlás üteme – emelte ki az Equilor senior elemzője.

Regős Gábor, a Századvég üzletágvezetője a kamatdöntéshez fűzött kommentárjában azt írta, hogy az MNB-t a kialakult gazdasági helyzet kétirányú kihívás elé állította:

az inflációs folyamatok szigorítást, míg a gazdaság visszaesése lazítást igényelt volna.

Az inflációra a jegybank nem reagált, az inflációs célkövetés hangsúlyozása ugyanakkor üzenetként értékelhető, a Növekedési kötvényprogram keretösszegének 750 milliárd forintra emelése pedig kismértékű lazítás – tette hozzá.

A közleményben ugyanakkor két helyen is megjelenik az inflációs célkövetés, ezzel akart a jegybank a piacoknak üzenni – jegyezte meg az elemző, hangsúlyozva: az infláció csökkenését a jegybank a kereslet visszaesésétől várja, miközben 2021-re és 2022-re is jelentős gazdasági növekedést valószínűsít.

Az új prognózisban a korábbi szolid növekedés helyett már 5,1 és 6,8 százalék közötti, tehát viszonylag tág tartományban található visszaesést valószínűsít a jegybank,

azaz új előrejelzésében igazodott a piaci várakozásokhoz – húzta alá a Századvég üzletágvezetője. Regős Gábor a következő egy évben nem számít a kamatkondíciók változására, kivéve, ha az inflációs folyamatok ezt végképp kikényszerítik.

A kamatdöntést a K&H vezető elemzője nem tekinti meglepőnek.

Németh Dávid szerint

kedden a jegybank megerősítette, hogy továbbra is az inflációra koncentrál.

A döntéshez fűzött jegybanki kommentárból az is kiderül, hogy a forint gyengülése esetén átmenetileg emelhetik az egyhetes betéti kamatot, és folytatódhat az államháztartást finanszírozó kötvényvásárlási program. A gazdaságot a vállalati kötvénykibocsátási program keretének növelésével élénkíti az MNB – tette hozzá.

Németh Dávid szerint a kamatdöntéshez fűzött kommentár mellett a jegybanki előrejelzést is fokozott várakozás előzte meg. Az MNB ugyanakkor – mint írta – ezzel sem lepte meg az elemzőket, a prognózis számai nagyjából azonosak a piaci várakozásokkal.

(MTI)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés