Protekcionista idők? Elnyújtja Kanada a külföldi felvásárlások engedélyezési idejét

2020. szeptember 8. 11:27

Bakajannisz Péter
Egyre több ország kezdte védeni és támogatni a hazait az elmúlt hónapokban, megakadályozva a kritikus fontosságú vállalatok külföldiek általi átvételét. Sok példát láthattunk még az úgynevezett liberális piacgazdaságokban is arra, hogy szigorú törvényekkel védik a stratégiai iparágakat a külföldi akvizícióktól. Ezúttal Kanada döntött úgy, hogy tovább szigorít.

Zavaros időkben jobban kell védeni a hazait

Az Egyesült Államok északi szomszédja annak ellenére, hogy közgazdászok szerint a liberális piacgazdaságok közé sorolható, már korábban megváltoztatta a külföldi befektetésekkel kapcsolatos jogszabályait. Az elemzők szerint ugyanis erősebben kell védekezni a kínai, spekulatív befektetések ellen. A szövetségi kormány el is fogadta a szakemberek tanácsát és elkezdte szigorítani a külföldi befektetésekkel kapcsolatos szabályokat. 

Mostantól például a korábbi 45 nappal szemben, akár hat hónapig is eltarthat az ellenőrzési folyamat

egy kanadai cég felvásárlása esetén, sőt, olykor ennyi idő alatt még csak az első szakasz zajlik le, a teljes folyamat szinte bármeddig eltarthat. Ez a változtatás egyelőre csak december 31-ig érvényes.

Ahogyan azt korábban megírtuk, a kanadai álláspont szerint fontos a külföldi befektetés, de az nem hozhat új, növekvő kockázatokat a kanadai gazdaságba – hiszen épp a jelenlegi vészhelyzetben jött rá sok ország és vállalat, hogy

nem minden a pénzről szól, az egyes veszélyek és kockázatok fontosabbak lehetnek egyes esetekben.

Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke szerint kormánya felismerte, hogy azon vállalkozások, amelyek különösen fontosak lesznek a gazdaság fellendítése érdekében, nagyon vonzók a külföldi befektetők számára. Kiemelte, hogy a kisebb, fiatal, innovatív cégek is elapadó forrásokkal szembesülhetnek, így vonzó prédáivá válhatnak a külföldieknek.

Ha hasznos és nem veszélyes, akkor jöhet

Kanada ellenőrzési folyamata két pillérből áll. Egyrészt az akvizíciót tervező külföldi vállalatnak át kell esnie egy hasznossági vizsgálaton, ami arra szolgál, hogy az innovációs, tudományos és ipari miniszter meggyőződhessen arról, hogy az ügylet nettó haszonnal jár-e Kanada számára. Számos szempontot vizsgál még a kanadai kormány, például azt, hogy milyen hatással lenne a befektetés a hazai piaci versenyre, milyen nemzetgazdasági és nemzetközi hatásai lennének a beruházásnak.

A másik pillér a nemzetbiztonsági felülvizsgálatból áll. Itt a kormány megvizsgálja, hogy a tervezett közvetlen külföldi befektetés magában foglalja-e érzékeny technológia vagy tudás átadását országon kívülre, vagy esetleg negatívan befolyásolja-e a kritikus szolgáltatások kínálatát a kanadaiak vagy a kormány számára, esetleg lehetővé teszi-e a külföldi megfigyelést vagy kémkedést a felvásárolt kanadai cégen keresztül. Például, előállhat-e olyan eset, hogy a kanadai atomerőműveknek valamilyen speciális eszközt beszállító egyetlen cég épp egy kínai vállalat. 

Átmeneti purgatórium azoknak, akik eladnák a hazait

Nick Savona, a Independent Trading Group (ITG) munkatársa szerint a bevezetett hat hónap rengeteg idő, főleg azon társaságok számára, amelyek egy ügylet megkötését várják. Mint említi, az intézkedéssel valóságos purgatóriumba kerülnek azok a kanadai cégek, amelyek nem bánnák a külföldi kézre kerülést.

Az üzletember szerint tényleg érdemes óvatosnak lenni akkor, amikor külföldi állami tulajdonú vállalkozások szereznének meg kanadai cégeket, de fontos elkerülni a politikai és kereskedelmi vitákat is.

A közvetlen külföldi befektetések ugyanis jelentősen hozzájárulnak a foglalkoztatás növekedéséhez az országban, beleértve a 2019-ben létrejött összesen közel tizenkétezer új munkahelyet Torontóban és Montrealban.

Mindennek ellenére sok megfigyelő úgy véli, hogy a jelenlegi felülvizsgálati folyamat ésszerűen kiegyensúlyozott a nemzetbiztonság és a munkahelyteremtés szempontjai között, írja Savona. A szakértő szerint a szigorú szabályok lehetővé teszik a kanadai cégek számára, hogy sikeresen működjenek, miközben védik a szuverenitásukat is.

MTI/EPA/Valerie Blum

Kínai építőipari cég épült volna be a kanadai atomiparba

A kritikus ágazatokban működő vállalatok védelme nem új Kanadában. Jó példa erre a kínai állami építőcég, a China Communications Construction (CCC) átvételi kísérlete, amely a hasonló ágazatban működő kanadai Aecon-t tervezte felvásárolni 2018-ban. A kanadai kormány ellenezte az ügyletet, azért is, mert az Aecon részt vesz a kanadai biztonság szempontjából kritikus infrastruktúra kiépítésében, többek között az atomenergiában is. 

A felülvizsgálat idején az „Aecon ügy” csak az ötödik külföldi felvásárlás volt, amelyet nemzetbiztonsági okokból letiltott a kormány 10 év alatt. Az azóta eltelt két évben több mint 900 javasolt akvizíció közül csak hét került teljes nemzetbiztonsági áttekintésre.

Az utóbbi időben ennek ellenére sok hasonló „blokkolást” tapasztalhattunk világszerte. Franciaországban saját acélgyárát védte meg a kormány a kínaiaktól, az Egyesült Királyságban egy mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatot nem adtak át a kínaiaknak és

Svédországban is felmerültek az aggodalmak a kritikus infrastruktúra védelmével kapcsolatban.

Kanada esetében Savona szerint a bevezetett felülvizsgálati eljárás erősen védi a kanadai érdekeket, az viszont még nem egyértelmű, hogy a kiterjesztés elriasztja-e a külföldi vállalatokat attól, hogy megpróbáljanak átvenni vagy egyesülni kanadai szervezetekkel.

Annyi biztos, hogy a szuverenitás, mint politikai fogalom immár a gazdaságpolitika és a gazdasági elemzések részévé vált.

A változást még nem mindenki vette észre vagy tartja fontosnak, ezért fogalmaztak meg egyes hazai médiumok a nemzetközi példáknál sokkal enyhébb magyar korlátozásokkal kapcsolatban sarkos véleményeket, például az Index a hazai 45 napos időkorláttal kapcsolatban jegyezte meg sajnálkozva, hogy minden bizonnyal sok külföldi céget riaszt majd el a magyar cégek felvásárlásától.

 

(Címlapkép: a Sylvester Stallone amerikai színész által alakított John Rambo szobra a kanadai Hope településen, Brit Columbiában 2020. szeptember 1-jén. A világhírű film első részét a településen és környékén forgatták 1981 telén.
MTI/AP/The Canadian Press/Jonathan Hayward)

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés