A hazai fintech piac agilisan szembeszállt a COVID-válsággal

2020. szeptember 7. 14:56

Urbán Viktor
A fintech vállalatok globálisan fókuszba kerültek a koronavírus hatására kialakult új fogyasztói elvárások, a digitalizáció iránt rohamosan növekedő érdeklődés eredményeként, a digitális transzformáció a pénzügyi szolgáltatások területén is jelentős lendületet kapott. 

Az idei év bizonyosan nem vonul be a világgazdaság sikertörténeteinek csarnokába, a negatív piaci fejlemények és számszerűsíthető gazdasági veszteségek mellett az innováció lendülete is lassult, mivel a kockázati tőkebefektetők döntéseiket elhalasztották, a bevételtermelő képesség és az ügyfelek megszólíthatósága a kijárási és utazási korlátozások hatására jelentősen csökkent a feltörekvő vállalatok esetében is. A fintech szektorban működő startupok számára gyorsan kialakult a tőkeínség időszaka, hiába növekedett az online pénzügyi szolgáltatások népszerűsége,

a tranzakciók tömegét generáló nemzetközi turizmus lényegében eltűnt, a határon túl munkát vállalók kevesebb pénzt utaltak haza hozzátartozóiknak.

A fintech cégek tehát egyszerre találkoztak az érem mindkét oldalával, ugyan megnövekedett a rájuk irányuló figyelem, a tranzakciószámuk viszont csökkent. A Digitális Jólét Program a járvány gazdasági hatásait kiemelten figyelemmel kísérte, ennek keretében folyamatosan kapcsolatot tartott fintech partnereivel. A COVID-19 által leginkább érintett hónapok során videósorozatban szólította meg a hazai fintech cégeket, azt kérve, hogy mondják el személyes tapasztalataikat a vírus gazdasági hatásairól, illetve saját megküzdési stratégiájukról és a jövőre vonatkozó várakozásaikról. A cégek megszólaló képviselőinek értékelése alapján elmondható, a hazai fintech szektor arra törekedett, hogy a kritikus helyzetből előnyt kovácsolva felhívja a figyelmet a pénzügyi digitalizáció előnyeire. Értékelésük szerint

a távoli azonosítás, az online kapcsolattartás és a felhő technológia előnyös tulajdonságait a koronavírus miatti távolságtartás kidomborította,

ezek a gyors és praktikus megoldások hatékonyabbá tették a vállalati folyamatokat. Ügyféloldalon erős bizonytalanság jellemezte ezt az időszakot. A szolgáltatók döntéshozói is sötétben tapogatóztak, hajlamosak voltak döntéseiket inkább elhalasztani, ennek eredményeként a projektek még néhány hónapig függőben maradhatnak, amit aztán várhatóan felívelés követ majd. A visszaesés leküzdését a gyors szabályozói válaszok – pl. az engedélyezési eljárások során – és a blockchain alapú transzparencia fokozatos bevezetése sikerrel támogathatja. A cégvezetők körében fókuszba került a privacy és a bizalom kérdése, továbbá felerősödött a kockázat-tudatosság is, amely a technológiák biztonságosságán kívül a humán erőforrások elérhetőségét is érinti. 

A fintech cégek ebben a helyzetben a digitalizáció által fel tudják gyorsítani a pénzügyi folyamatokat, biztosítani tudják a készpénzmentes tranzakciókat,

valamint olyan KKV-kat is be tudnak csatornázni a finanszírozási lehetőségekbe, amelyek rugalmas és ügyfélközpontú pénzügyi partnereket keresnek.

Magyarországon számos államilag szervezett és civil kezdeményezés azt tűzte ki céljául, hogy ösztönözze a pénzügyi tudatosság általános erősítését a diákok körében, a tanterv részeként, vagy kötetlen, játékos formában. Az online pénzügyi szolgáltatások népszerűségének növekedése sürgetővé teszi a felnőtt polgárok fokozott edukálását. A fintech területén akadálymentesen működnek a határon átnyúló szolgáltatások, így akár néhány nap alatt, pár adat megadásával igényelhető a külföldi szolgáltatóktól olyan debit kártya, amely lehetővé teszi, a digitális pénztárcába feltöltött keretösszeg felhasználását.

Ezek a szolgáltatások a magyar fogyasztók szempontjából azonban kétarcúak 

Egyrészt segítik a digitális termékekben való eligazodást, miközben csökkentik a készpénzhasználatot is, másrészt a felmerülő kockázatok, fogyasztói panaszok és esetleges károk kapcsán fokozott kiszolgáltatottságot is eredményeznek. A szolgáltatók ügyfélszolgálata ugyanis a legtöbb esetben idegen nyelvű, s mindeközben ráadásul belföldi telephellyel sem rendelkeznek.
Ezekre a kockázatokra a Magyar Nemzeti Bank is rendszeresen felhívja a figyelmet, mivel a fiókteleppel nem rendelkező szolgáltatók esetén egyéb felügyeleti intézkedés megtételére nincs jogi lehetőségük. Ajánlásuk szerint ez esetben is

a patrióta gondolkodásmód, vagyis a hazai honosságú, MNB által felügyelt szolgáltatások külföldi szolgáltatásokkal szembeni előnyben részesítése – a legjobb megoldás. 

A magyar gazdaság pénzügyeinek digitalizációjában különösen fontos esemény volt az azonnali fizetési rendszer 2020. március 2-i indulása. A járványhelyzetben kimondottan jókor jött, hogy a távolra kerülő, személyesen elérhetetlenné váló családtagok, üzleti partnerek legalább közvetlen pénzügyeiket könnyebben és gyorsabban rendezhették. A folyamatos elérhetőség előnyeit az élet igazolta, a tranzakciók 31 százalékát indították a napközbeni elszámolás idején kívül, a hétköznap esti vagy a hétvégi időszakban. A gyors átutalások mellett már több tízezer magyar banki ügyfél élvezheti a másodlagos számlaazonosítók használatának előnyeit is. Másodlagos azonosítóként megadhatunk telefonszámot, e-mail címet, vagy akár adóazonosítót is. Ennek beállítása után bankszámlaszám helyett pedig az utalásokat, akár már ezekre az azonosítókra is kérhetjük.

Mi a fintech?

A szó az angol „Financial Technology” kifejezésből származik, ami szó szerint pénzügyi technológiákat jelent. Ide sorolhatjuk a készpénzmentes és akár érintésmentes fizetést nyújtó megoldásokat, avagy a személyes jelenlétet nem igénylő banki műveletek elvégzését segítő fejlesztéseket. A leggyakrabban használt fintech szolgáltatások a fejlett mobilbankok, a feltölthető bankkártyák és a családi költségvetést összesítő applikációk.
A cikk szerzője dr. Urbán Viktor, fintech és blockchain szakértő

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés