A vírushelyzet közepette is folytatódott a magyar bérrobbanás

Az egészségügyi dolgozók húzták fel

A kiugró júniusi növekedést jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatással magyarázta a KSH.

A reálkereset 6,3 százalékkal emelkedett az első fél évben, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4 százalékos növekedése mellett. A júniusi reálkereset 12,3 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

A legalább 5 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál 9,1 százalékkal nőttek a keresetek, a költségvetési szektorban tavaly júniushoz képest 30,3 százalékos, a közfoglalkoztatottak nélkül 29,8 százalékkal nőttek a keresetek az egészségügyi dolgozóknak kifizetett jutalmaknak köszönhetően.

Az egyszeri kifizetéssel a humán egészségügyben alkalmazottak keresete 142,6 százalékkal lett magasabb a tavaly júniusinál, míg a szociális ellátás területén foglalkoztatottaké 14,6 százalékkal nőtt.  

Júniusban a rendszeres, prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított bruttó átlagkereset 375 900 forintra becsülhető, ami 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 280 500 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 290 200 forintot ért el közölte a KSH.

A feldolgozóiparban 8,9 százalékkal, az építőiparban 12,3 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset tavaly júniushoz mérve.

A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók száma júniusban 39 ezerrel nőtt az előző hónaphoz képest, de 192 ezerrel volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A feldolgozóiparban 46 ezerrel, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területén 38 ezerrel, a kereskedelemben és gépjármű javításban 29 ezerrel kevesebben álltak alkalmazásban, mint tavaly júniusban.

Erős bérdinamika

Az első félév egészében tehát, amiben jócskán benne volt a vírushelyzet hatása is, a reálkereset összességében 6,3 százalékkal emelkedett, így a mostani egészségügyi bérnövekményt kiszűrve is komoly bérnövekedés történt a gazdaságban.

Persze átlagról, és a teljes állásban dolgozókról szól a statisztika, így e számoknál a különböző iparágakban és a rövidebb munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók egyéni tapasztalatai alapján valószínűleg magasabb illetve alacsonyabb számok is érzékelhetők.

A statisztikák megerősítik, hogy a stabil munkahelyek jelentik a legnagyobb védőhálót a válság elől, ezért a szakpolitikának érdemes segély helyett a magyar emberek munkahelyeit garantálnia és megvédenie. A munkapiacon ugyanis továbbra is erős növekedési dinamika látható, ezért ha sikerül megakadályozni, hogy a dolgozók kiessenek onnan, akkor hosszabb távon jó kilátásokkal számolhatnak a munkavállalók.

A munkahelyek jelenthetik így a hazai háztartások és egyúttal az államháztartás védőhálóját is.

(MTI, Makronóm)