Ellenzi az alapjövedelmet, segély helyett a munkahelyteremtéssel ért egyet Oszkó Péter

2020. július 21. 12:04
A Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere szerint lezárt gazdaságban értelmetlen újraindítással próbálkozni, ekkor a gazdaság túlélését kell segíteni. Oszkó egy interjúban azt is elmondta, a magyar kormány önti a pénzt a startupokba és az innovációba, a budapesti városvezetés viszont azon kívül nem tesz semmit a vállalkozásokkal kapcsolatban, hogy beszedi tőlük az iparűzési adót.

Először túlélés, aztán élénkítés

„Először is: ennek a sztorinak még nincs vége. Nem lehet eredményt hirdetni, nem látjuk, hogy az jön ki jól ebből a helyzetből, aki gyorsan ellőtte minden puskaporát, mert szerinte már vége a kihívásoknak, és a leghamarabb, minden fronton a növekedést támogató intézkedéseket hozott, vagy az, aki azt az utat követte, hogy tartalékol, és kivár az intézkedésekkel a második félévig, vagy még későbbre időzíti azokat” – mondta Oszkó, hozzátéve, hogy „az első időszakban muszáj megvárni, hogy biztosabb tudással rendelkezzünk arról, hogyan alakul az előttünk álló egy-két év, és addig csak annyit költsünk, amennyi biztosítja, hogy mindenki »túléljen«. És majd azt követően, egy második ütemben kerülhet sor a gazdaságélénkítést szolgáló intézkedésekre.”

„Amikor totális leállás van, akkor teljesen értelmetlen a gazdaság újraindításával kísérletezni.

Ilyenkor a veszteség fedezését kell biztosítani és azt, hogy túléljen az, akivel később újra lehet indítani a gazdaságot” – mutatott rá Oszkó a Menedzsment Fórumnak, hogy lezárt gazdaságban komoly erőfeszítéssel élénkíteni nem érdemes. „Megítélésem szerint a hivatalos gazdaságvédelmi programok ezen a megközelítésen alapulnak” – mondta el.

Makronóm-vélemény

Ennek tükrében érdekes, hogy Chikán Attila például még a lezárt gazdaságban, áprilisban hangoztatta: a kormány gazdaságvédelmi csomagja méretét tekintve kicsi, sokkal többet kellene azonnal költeni. Ezzel szemben számos nemzetközi szakértő úgy véli, ezzel csak az eladósodást fokoznák az országok, elsőként az okos átcsoportosításokkal történő túlélés, mint gazdaságvédelem a cél, ezt követően kezdődhet a jelentős élénkítés. Közismert a több mint 200 liberális közgazdász által aláírt kiáltvány is, amely egyrészt nem követelt olyat, ami nem valósult meg, másrészt szintén olyan általános és nehezen értelmezhető „javaslatokat” tett, mint egy „kibővített gazdasági csomag”. A háborús, történelmi tapasztalatok azonban mást mutatnak: ezek alapján el kell különíteni az azonnali segítség és a támogatás-ösztönzés időszakait, hogy mindegyik intézkedési csomag jól célzottá váljon és képes legyen kifejteni hatását. Magyarország a válság első szakaszában két célt valósított meg egyszerre: uniós szinten is az egyik legnagyobb csomaggal védte meg a gazdaságot, úgy, hogy ennek többnyire nem eladósodás és hitelfelvétel, hanem átcsoportosítás, újratervezés volt a fedezete.

Segély helyett munka

Két intézkedés körül alakult ki heves vita: az egyik arról, hogy a jövedelmüket, munkahelyüket elvesztők kellő mértékben kapnak-e támogatást. A szélsőséges vélemények szerint alapjövedelmet kellene osztani mindenkinek – ami egy ideológiai vita, amiben borzasztó nehéz rendet tenni. Itt megint anélkül igyekszem véleményt formálni, hogy annak túlzott aktuálpolitikai éle lenne, de

tíz évvel ezelőtt a mi kormányunk is azt az utat választotta, hogy nem szociális segélyeket osztogatott,

hanem a közmunkaprogram – akkori nevén Út a Munkához – költségvetési kereteit növeltük, hogy az emberek megélhetéshez jussanak, de ne egy állandó szociális ellátórendszert terhelő költség mellett, hanem arra ösztönözve őket, hogy mihamarabb térjenek vissza a munka világába” – mondta el Oszkó az mfor.hu interjújában.

„Vannak a világnak olyan fejlett térségei, ahol mások a társadalom, a gazdaság előtt álló kihívások, és nem az a kérdés, hogy a mit kezdjenek a munkaerőpiacra egyébként belépni képtelen rétegekkel. Azokban a társadalmakban viszont, ahol bizonyos csoportok generációkat átívelően estek ki a munkaerőpiacról, ahol ez a szocializáció átöröklődik, mert a gyerekek nem látják a szüleiket dolgozni, ott

jelenleg társadalmi torzulásokat okozna a feltétel nélküli alapjövedelem.

Vagyis még nem tartunk ott, hogy be lehessen vezetni, de azt kívánom, hogy mihamarabb jussunk el odáig” – húzta alá.

 

A magyar eredmények vitathatatlanok

A jelenlegi gazdaságpolitika eredményei vitathatatlanok – nyilatkozta Oszkó a Makronómnak még a koronaválságot megelőzően. Szerinte 2004 körül kimaradtunk a nemzetközi fellendülésből, de 2014 után a globális pénzbőséget jól tudta növekedésre használni a magyar gazdaságpolitika.

Sok múlik a bankokon

„Mindenképpen vitaképes továbbá, hogy a magyar élénkítő intézkedések egy jelentős része hitelkonstrukció formájában került a piacra. Vannak kétségeim, hogy ezek a termékek mennyire lesznek ténylegesen elérhetőek a vállalkozások számára. Egy olyan cég esetében, ahol nem egy beruházást, a jövőbeni növekedést szolgálná a hitel, hanem a veszteség finanszírozását, nem biztos, hogy a bank partner lesz a hitel kihelyezésében.

Azt látjuk a piacon, hogy a következő félévre nagyon nehéz az adott cég helyzetére vonatkozóan megbízható jövőképet alkotni, hiszen nagyon bizonytalan még a krízis kifutása. Ennek a csapdahelyzetnek a megkerülését szolgálja, hogy könnyíteni igyekeznek a jegybanki forrásszerzési programok elérhetőségén, például a legutóbbi bejelentés szerint már pályázati források előfinanszírozására is igénybe vehetők lennének kedvezményes hitelkonstrukciók” – adott hangot kétségeinek.

Arról pedig, hogy gyors visszapattanás várható-e, azaz V alakú lesz a válság alakja, elmondta, hogy nem tartja reálisnak. „Ha van is rá bármilyen matematikai esély, hitelt biztos nem vennék fel erre alapozva. Ha banki oldalon ülnék, nem is adnék rá hitelt. Tűnhet úgy is, hogy némileg hazabeszélek, de csak válságálló szektorokba mernék most pénzt kihelyezni” – árulta el Oszkó.

Budapest nem tesz semmit a startup-világ és az innováció érdekében

„Állami oldalról a pénzdömping a startup és innováció irányába néhány éve stabilan fennáll és most is fennáll,

ezt a szektort az állami finanszírozás kényezteti” – véli a szakember. „Magának Budapestnek ilyesfajta aktivitása nem igazán észlelhető,

azt, hogy a főváros maga ezirányban tenne, lépne, aktivitást tanúsítana, most nem érzi senki” 

– mutatott rá, hogy Budapestet emiatt elsősorban az üzleti világ teheti startup-fővárossá.

Oszkó szerint a fővárosnak jelenleg nagyon kevés érintkezési pontja van a vállalkozásokkal. Egy ponton azonban van érintkezés, ez pedig az iparűzési adó beszedése, amit a volt pénzügyminiszter nem tart vállalkozás-barátnak (az iparűzési adóval kapcsolatos adóügyi hidegháborúról szóló cikkünk itt olvasható).

Az innovatív vállalkozások finanszírozásával foglalkozó üzletember az interjúban kritikusan fogalmazott a budapesti városvezetés és a vállalkozói szféra kapcsolatáról. Mint mondta,

ha diplomatikusan fogalmazna, akkor a fővárost az üzleti élettel szemben semlegesnek nevezné.

(Fotó: Ficsor Márton.)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 51 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Pár éve még semmit nem talált el. A múltat jobban látni mint a jövőt.

És erkölcstelen. Is.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés