György László: 10 pontban a magyar gazdaság esélyeiről koronavírus idején

2020. július 19. 21:18
A magyar gazdaság állapota a koronavírus-járvány által okozott világgazdasági sokk közepette is reményre ad okot, az idei gazdasági visszaesés kisebb lehet az európainál, a költségvetési hiányunk és az államadósságunk is kedvezőbben alakulhat. György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a kormány gazdaságstratégiai döntései mögött meghúzódó szempontokat veszi sorra 10 pontban.
Dr. György László, a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár (Innovációs és Technológiai Minisztérium) írása eredetileg megjelent a Portfólión.

A magyar gazdaság állapota a koronavírus válság okozta világgazdasági sokk környezetében is reményre ad okot. Adódik ez az objektív mérőszámokból, valamint másokhoz viszonyított helyzetünkből egyaránt. Az idei évi visszaesésünk jelen tudásunk szerint kisebb lesz az európainál, ugyanígy, a költségvetési hiányunk és államadósságunk is kedvezőbben alakul majd, mint vetélytársainké. Mindeközben a június végi foglalkoztatási szint csupán 30 ezer fővel marad el a februári szinttől, de 12 ezer fővel meghaladja a januárit és 742 ezer fővel a tíz évvel ezelőttit. A májusi, vagyis a legfrissebb, nemzetközileg is összehasonlítható munkanélküliségi rátánk pedig a negyedik legjobb az Unióban. Mindez azt jelenti, hogy kilátásaink nemzetközi összevetésben is lényegesen jobbak, mint a 2008-as pénzügyi válság idején. Ez a relatív kedvező helyzet nagy mértékben köszönhető az elmúlt 10 év gazdaságpolitikájának és a veszélyhelyzet során hozott gazdaságstratégiai döntéseknek, de leginkább a válság idején összetartó dolgozóknak és vállalkozóknak.

Nézzük először a koronavírus-járvány negatív következményeinek enyhítésére hozott gazdaságstratégiai döntéseink mögött meghúzódó szempontokat három pontban, majd az elmúlt 10 év döntéseiből és a válság természetéből adódó esélyeinket további hét pontban.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv megalkotásakor figyelembe vett szempontok

1. Legyen felelősség alapú és arányos. Az az elsődleges célunk, hogy amennyi munkahelyet meg tudunk menteni, mentsünk is meg, de tegyük ezt felelősségteljes költségvetési politikával. Legalább három indokunk van arra, hogy miért nem támogatjuk a neoliberális, vagy a baloldali közgazdászok által hangoztatott ’helikopterpénz’ és általános alapjövedelem megoldást. (1) Vigyáznunk kell az elmúlt 10 évben felépített, törékeny egyensúlyunkra, amely lehetővé teszi, hogy most van miből gazdálkodnunk – a 2020-as költségvetésben biztonsági okokból közel 500 milliárd forint tartalékkal terveztünk. (2) Amikor a munkahelyeket védjük, ugyanazoknak az adóforintjait költjük, mint akiket meg kívánunk segíteni. Amennyiben a beavatkozás túlzó, azaz az súlyos külső adóssághoz vezet, később pont ugyanezen az adófizetőknek kell majd megfizetniük a terheket, ráadásul kamatostul. (3) Ha most arányosak maradunk és a támogatásokat jól célozzuk, akkor több marad a kiemelt ágazatok megerősítésére, új munkahelyek teremtésére a beruházások támogatásán keresztül, vagyis a magyar gazdaság középtávú versenyképességének megerősítésére. Jelenleg ebben a versenyben jól állunk.

Korai még pontos összehasonlító számokkal érvelni, de vetélytársaink gazdaságmentő intézkedései alapján nagyon úgy tűnik, hogy más országok a válság elleni küzdelemben, hitelek és eladósodás révén, lényegesen többet költöttek kevesebb (vagy azonos) eredménnyel. Az USA-ban az államadósság idei növekedése meghaladhatja a 20 százalékpontot, a munkanélküliségi rátájuk a magyar 0,8 százalékpontos növekedéssel szemben 3,5-ről 14,7 százalékra ugrott (júniusra 11,1 százalékra mérséklődve, ami így is 7,6 százalékpontos emelkedés). A németeknél 3 százalékos mélypontról 4,4 százalékra nőtt a munkanélküliség és a német államadósság a legfrissebb becslések szerint 17 százalékponttal növekedhet idén (60 százalékos GDP-arányos szintről 77 százalékra). Eközben hazánk adóssága – a Magyarországgal szemben pozitív elfogultsággal nem vádolható Moody’s szerint – 8 százalékpont körül, azaz a német ütem felével nőhet.

2. Legyen munka és tudásalapú. Megkérdeztük a magyarokat, hogy mit szeretnének inkább, munkát és tudást vagy segélyt. Elsöprő többségük, mintegy négyötödük a munkát és tudást választotta. Nagyon büszkék vagyunk, hogy az ingyenpénz helyett, amit 140 közgazdász javasolt Magyarországon, a magyarok bölcsen a hosszú távú fenntarthatóság mellett döntöttek, mert tudják, ha munka van, minden van. Ennek szellemében alakítottuk ki a Gazdaságvédelmi Akciótervet: azokat támogatjuk, akik bejelentett munkájuk elvesztése után a Foglalkoztatási Osztályokhoz fordulnak segítségért és aktívan keresnek munkát; 200 ezer főre emeltük a közfoglalkoztatás felső határát; a bértámogatási és beruházástámogatási programjainkat a munkahelyek megőrzéséhez és új munkahelyek teremtéséhez kötöttük; az egyetemi hallgatóknak 0 százalékos diákhitelt biztosítunk; ingyenes informatikai alapozó képzést indítottunk.

3. Védje meg az összerendezett tudást. Minden válság egyben lehetőség is, tartja a kínai mondás. 2010 előtt mi magyarok viszont azt tapasztaltuk, hogy a piacgazdaság minden válsága nekünk csupán válság, másoknak lehetőség. Az 1990-es években a privatizáció során hagyományosan erős ágazatok épültek le (pl. cukorgyártás, textilipar, növényolajipar), mert az új vevők csak piacot vásároltak, a szakembereket szélnek eresztették, a magyarországi fejlesztéseket megszűntették, a termelést leépítették. 2002 után még csak válság sem kellett hozzá – elég volt a költségvetés folyó kiadásainak finanszírozási igénye –, hogy a baloldal eladjon olyan tulajdonelemeket, amelyeket máshol nem adnak külföldi tulajdonba. Ezt a folyamatot pedig csak felgyorsította a 2008-as pénzügyi válság. Hogy még egyszer ne alakulhasson ki ez a helyzet, törvényt hoztunk a koronavírus-járvány idején bajba jutott vállalkozások ellenséges külföldi felvásárlástól való védelmére. Nem engedhetjük ugyanis, hogy versenyképes kapacitásaink épüljenek le.

2010 óta inkább arra törekszünk, hogy termelő és fejlesztő kapacitásokat hozzunk létre Magyarországon. Most a válság alatt – a világon egyedülálló módon – speciális munkahelyvédelmi programot indítottunk a kutatói, fejlesztői munkakörben dolgozóknak. Azt látjuk, hogy a világban jelenleg nagy a verseny az innovatív munkavállalók iránt. Ezért nem engedhetjük meg, hogy ez a tudás elvesszen, hiszen a kutatói, fejlesztői munkakörben dolgozók munkája a többi munkahely stabilitása szempontjából is kiemelten fontos.

A válság természete és Magyarország lehetőségei

Most pedig nézzük, hogy mit tudunk elmondani jelenleg a válság természetéről, és ez milyen lehetőségeket és kockázatokat rejt magában Magyarország számára.

4. A válság nem strukturális, hanem bizalmi természetű. A koronavírus-válság előtti időszak volt a leghosszabb növekedési periódus a világ vezető gazdasági hatalma, az Egyesült Államok történetében. És bár jelentkeztek strukturális válságtünetek a világgazdaságban, ezek mindinkább korrigálhatónak tűntek, szemben a 2008-as világgazdasági válsággal, amelynek elsődleges oka a pénzpiacok rendszerszintű hibáiban keresendő.

5. Az exportpiacainkon magasak a megtakarítások. Sok országban nagy mennyiségű helikopterpénzt szórtak a gazdaságra, vagyis túlzó és nem célzott intézkedésekkel kezelték a válságot. Ennek következményeként az USA-ban például az évtizedeken át 7-8 százalék körül ingadozó személyes megtakarítási ráta (azaz a jövedelem el nem fogyasztott, hanem megtakarított része) áprilisra 32,2 százalékra emelkedett és még május végén is 23,2 százalékon állt. Szinte az összes exportpiacunkon növekedett a háztartások megtakarítása a korlátozó és a gazdaságvédelmi intézkedéseknek, valamint a fogyasztásban megmutatkozó óvatosságnak köszönhetően. Például Franciaországban a 19,6 százalékos első negyedéves érték 1978 óta a legmagasabb és az euroövezetben a válság kitörésének hónapjában hirtelen négy százalékpontot emelkedett a háztartások megtakarítási rátája. Az óvatosság elmúltával és az életösztönök felülkerekedésével viszont számíthatunk arra, hogy az elhalasztott fogyasztás nagy részét be fogják pótolni a családok. Hogy ez mikor következik be, az nagyban függ az egészségügyi védekezés sikerétől itthon és külföldön egyaránt.

Hozzá kell tennünk azonban, hogy a válságkezelés kapcsán kialakuló magas államadósságok közép távon okozhatják majd a világgazdaság növekedésének lassulását.

6. Versenyképes exportkapacitásaink vannak, amelyek versenyképességének további növekedését támogatjuk. A Magyarországon működő exportorientált nagyvállalatok jelentős része arról számol be, hogy a magyarországi kapacitásaik a többi telephelynél termelékenyebbek, hiszen többségük az elmúlt 10 évben jött létre vagy váltott technológiát, jelentős részben a rugalmas, befektető-barát beruházás-ösztönzési támogatási programoknak és a megbízható, jól képzett magyar munkaerőnek köszönhetően. Amennyiben csökken is a világpiaci kereslet, ezeket a kapacitásokat érdemes megtartani, elsőként újraindítani és felfuttatni. Ezért is látjuk, hogy a legnagyobb autógyáraink (Mercedes, Audi, Opel) már május elején újraindították és folyamatosan futtatják fel a termelést. A magyarországi kapacitások termelékenységének további növeléséhez járulnak hozzá az Európában elsőként elindított versenyképesség-növelő támogatási programjaink is: eddig több mint 500 milliárd forint értékű beruházástámogatásról döntött a kormány a koronavírus válság kirobbanása óta, amellyel közel 900 milliárd forintnyi munkahelymegőrző és új munkahelyeket teremtő extra beruházás megvalósulásához járul hozzá.

7. Az értékláncok rövidülnek és a piacok közelségét keresik. A szakmai körökben rangos Foreign Policy szakfolyóirat megkérdezett tizenkét nemzetközi politikatudóst, hogy szerintük hogyan fog változni a világ a koronavírus után. Nyolcan fontosnak tartották megemlíteni, hogy az átalakulás elsősorban gazdasági természetű lesz, és a termelési értékláncok rövidülésével jár majd. Ebben az új gazdasági világrendben a nagy vásárlóerővel rendelkező piacokhoz közeli, versenyképes és megbízhatóan termelni képes gazdaságok fel fognak értékelődni a pár dollárcenttel olcsóbb, de távoli lokációkkal szemben. Márpedig Magyarország része a világ egyik legnagyobb vásárlóerejével rendelkező belső piacának és a 6. pontból kiindulva van mire építenie. Már tudunk olyan vállalkozásokról, amelyek a válság kitörése után meghirdetett versenyképesség-növelő beruházási programot felhasználva hozták haza Európába, és azon belül Magyarországra a termelésüket Ázsiából.

8. Egészségügyi védekezésünk sikeres. Pontosan egy évszázaddal ezelőtt, a sokkal veszélyesebb spanyolnátha idején azokban az amerikai városokban, ahol a védekezés sikeresebb volt, az ipari munkahelyek növekedése háromszor nagyobbnak bizonyult a vírusválságot övező öt évben, mint a sikertelenül védekező városokban (1. ábra).

Igaz volt ez egymáshoz földrajzilag nagyon közel eső városokra is, mint például Los Angeles és San Francisco. Márpedig a Deep Knowledge Group nemzetközi összehasonlító elemzése szerint Magyarország védekezése Kelet-Közép-Európában eddig a legsikeresebb, Európában a hatodik legsikeresebb, a világban pedig a tizennyolcadik (2. ábra).

Ezzel az abszolút élmezőnyhöz tartozunk. Ezt az eredményt kell most megvédenünk: jelenleg a legnagyobb kockázatot a vírus külföldről történő behurcolása jelenti, ezért születtek a kormány új rendelkezései a határátlépésekkel kapcsolatban (lásd a zöld, sárga és piros országok hetente frissülő listája).

9. Magyarországon soha nem látott mértékű beruházás támogatási programok működnek. Éppen azért, hogy a lehetőségeket megragadjuk, soha nem látott mértékű kapacitásbővítő és termelékenységnövelő beruházástámogatási programokat indítottunk. Ezekhez kapcsolódnak 2021-től az új, hét éves, uniós kohéziós programozási ciklus vállalkozásfejlesztési forrásai, illetve az Európai Bizottság „Következő Nemzedék EU” programja. Legalábbis akkor, ha hagynak minket profitálni a programból, hiszen a források elosztásánál Brüsszelben meglehetősen igazságtalanul bánnak Magyarországgal: míg az alacsony munkanélküliségünk miatt büntetnek, addig az uniós összehasonlításban alacsony egy főre jutó GDP-nk alapján nem támogatnak bennünket.

10. Kínában a kilábalás V-alakú. A „járvány-ügyben” 3-4 hónappal a világ előtt járó Kínában a kilábalás egyelőre V alakú. Az ipari termelés májusi, 4,4 százalékos növekedése (a januári 13,5 százalékos esés után, lásd a 3. ábrát) és a gépjármű-eladások júniusi 11,6 százalékos bővülése (a februári 80 százalékos esés után) legalábbis erről tanúskodnak. Sok múlik azon, hogy Európában sikerül-e megfékezni a vírus terjedésének következő hullámait és ezzel együtt visszatérni úgy a hétköznapokba, hogy az új normalitás, a szigorúbb kontakt-protokollok a mindennapjaink részévé válnak.

Végezetül fontos leszögezni, hogy nem vagyunk sem naivak, sem hurráoptimisták. A meglévő intézkedések és részeredmények ellenére nem dőlhetünk hátra. Fel kell készülnünk arra, hogy egyes vállalkozások esetén a nehézségek az átmeneti kedvezmények lejárta után, vagyis mintegy 5-6 hónap késleltetéssel fognak jelentkezni.

Éppen ezért jelenleg olyan intézkedéseken dolgozunk, amelyek kifejezetten a bajba jutott cégek számára jelenthetnek megoldást.

A legrosszabbra is fel vagyunk készülve, és közben azon dolgozunk, hogy a fentebb vázolt folyamatokat Magyarország javára fordítsuk. Nagyon fontos, hogy miképpen gondolkodunk a jövőről, és ennél már csak az a fontosabb, hogy vállalkozóink miképpen gondolkodnak róla. A válság kapcsán a híradások tele vannak szenzációhajhász rémképzetekkel. A szaksajtó, de még a különböző szakmai szervezetek is egymásra licitálnak a figyelmünkért zajló versenyben. Azért fontos tudni a válság jelentette lehetőségekről is, mert várakozásainkkal, jövőbe vetett hitünkkel képesek vagyunk formálni sorsunkat. Ez a legújabb – Nobel-díjasokat is adó – közgazdasági irányzat üzenete, amely közel 60 évvel követi a pszichológia világát és több ezer évvel a józan paraszti észt. Mi nem várhatunk, még ha az elmélet kullog is a valóság után.

A szerző az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés