A mi hatalmas előnyünk a többnyelvűség – felvidéki magyar marketinges a Makronómnak

2020. július 14. 17:00

Takács Zsolt
Mucska József szinte nulla tőkével indította el vállalkozását, melyben grafikusi, szerkesztői, hirdetés szervezői feladatok mellett kerékpárra ülve hordta ki postaládákba a saját lapját. Ma már 10 fős csapattal rendelkező digitális ügynökséget vezet a felvidéki marketing szakember, aki szerint szerint a szlovákiai vállalkozói környezet nem megfelelő, mivel a szlovák kormány leginkább a multikat támogatja, kevésbé a gazdaság motorjának számító kis- és középvállalati szektort. A Makronóm nagyinterjúja, nem csak az online világ iránt érdeklődő kis- és középvállalatoknak.

Ön hogyan szeretett bele a marketing világába?

Gimnáziumi éveimben jelentkeztek az első arra utaló jelek, hogy majd egyszer marketinges leszek, amikor is a diákigazgató választáson az egyik jelölt „kampányfőnöke” voltam. Bár akkor ez még nem tudatosult bennem, és inkább NBA kosárlabdázó vagy rapsztár szerettem volna lenni ha felnövök.

A tinédzser éveim végén volt egy DJ-s korszakom, amikor néhány helyen felléptem és egy ilyen alkalmával a rendezvényszervező megkért, hogy csináljak plakátot is hozzá. Abszolút nem értettem hozzá, de elég jól sikerült és még külön pénzt is kaptam emiatt. Nekem akkor ez az ötezer forint hatalmas összegnek számított. Ekkor csillant fel a szemem, hogy ezzel akár pénzt is lehet keresni, és még szeretem is.

Már fiatal koromban szerettem a művészetet, festegettem, rajzoltam. Jelentkeztem a Képzőművészeti Egyetemre, de sajnos nem vettek fel, bár nem bánom már, hogy máshogy alakult az életem. 2002-ben a Nyitrai Egyetemre jártam, angol-technika szakos tanárnak készültem, ami egyáltalán nem tetszett. Az egyetem egyfajta menekülés volt csak, mivel nem tudtam, hogy mit akarok csinálni a jövőben. A gyerekként megálmodott karrier ekkor már nem tűnt valós opciónak. Egyszer az iskolából hazafelé jött az ötlet az egyik csoporttársammal, hogy hozzunk létre egy Pesti Esthez hasonló bulvárlapot, ez lett a „LOOK” magazin.

Sikeres lett a lapindítás?

Működött elég jól, 2004-től kezdve összesen 12 évfolyamot élt meg a havonta megjelenő magazin.

Az első pár év nagyon nehéz volt és sokszor fel akartam adni, de végül kitartottam

a nehézségek ellenére és évek alatt működőképes vállalkozássá vált.

Milyen témákkal foglalkozott a lap?

Nagyon szerteágazó volt. Voltak mélyinterjúk, címlaplányok, csúcsidőszakban 120 oldalas volt a magazin. Mondanom sem kell, ha most megnyitom az első lapszámok egyikét, akkor az tele van helyesírási hibákkal, rossz megfogalmazással, grafikailag abszolút nem állja meg a helyét, de ennek az az oka, hogy minden feladatra csupán ketten voltunk és csak a komáromi régióban voltunk jelen.

Bevett szokás volt, hogy biciklire ültem és én terítettem a lapot is.

Ebből meg lehetett élni akkor?

Az első években leginkább csak a költségeket fedezte, de maradt zsebpénznek is valamennyi. Én akkor még otthon éltem, de már látszott, hogy ez főállásként nem biztosít megélhetést. Folyamatosan fejlődni kellett és ahogy megjelentek a különböző közösségi média felületek, ezekbe mind magamnak kellett beletanulni.

Nem is tanult a hagyományos iskolában a marketingről semmit?

Nem tanultam semmit, így

élesben kellett megtanulni a szakma rejtelmeit, így az összes hibát is így, a gyakorlatban követtem el.

A lap után mi volt a következő lépés a karrierében?

A magazinhoz folyamatosan kerestük a hirdetőket, így egyre nagyobb kapcsolati tőkére tettem szert, egyre több más jellegű megrendelés érkezett Komárom és környékéről. Többször kérdezték, hogy nem tudunk-e videót, fényképeket, weboldalt is készíteni. Természetesen ezeket mind elvállaltam és ennek következtében 10 év alatt a vállalkozás profilja átalakult a közösségi médiás, online marketingre, azóta

inkább digitális marketingügynökségként dolgozunk.

A „LOOK” magazint egy idő után lezártuk, mert már nem jelentett kihívást, szerintem elértük a csúcsot vele, de a lapkiadás nem szűnt meg. 2010 környékén létrehoztuk a „Szia Komárom” online portált szlovák és magyar nyelven, de ebből aztán nyomtatott újságot is csináltunk. Ez a lap egy minőségi tartalommal ellátott reklámújság, így ez egy sokkal kifizetődőbb üzlet.

A „Szia Komárom” weboldala

Ez továbbra is megjelenik havi rendszerességgel és lassan elérjük a századik számot, de az online felület is jól működik, mivel ez a régió egyik leglátogatottabb oldala, havi nyolcvan-százezer látogatóval. Mára viszont ez is egy mellékszállá vált, és a digitális marketing lett vállalkozásunk fő profilja. Ezt a vonalat jobban is szeretem, hiszen több kihívást jelent és változatosabb.

Természetes folyamat volt az online marketingre az áttérés?

Maga az áttérés természetes volt, de miután rájöttem erre, akkor már tudatosan így terveztem és hoztam létre üzlettársammal együtt a jelenlegi cégünket, a 22MEDIA Kft-t, ami már inkább az online marketingről, brandingről és webfejlesztésről szól.

Teljes körű szolgáltatást tudunk nyújtani partnereinknek. Elég sokrétű vállalkozás lett ez, mivel bekerült a Szia Komárom is ez alá, valamint fesztivált is szerveztünk, amelynek jogait eladtuk azóta, de a fesztiválok világában továbbra is jelen vagyunk, mint marketingesek.

Mekkora ma a cég?

Jelenleg 10 munkatárssal dolgozunk együtt, ebből heten egy komáromi irodaházban. Ezenfelül van három állandó külső munkatárs és további három-négy, akik egyes projektekben vesznek csak részt.

Kilenc országba dolgoztunk már, és tavaly év elején váltunk hivatalos Google Partnerré.

Jelenleg, 1-2 kivétellel, cégekkel vagyunk partnerségben, amelyek folyamatos, hosszútávú együttműködések. Gyakran eseti megbízásként kezdődik, például egy weboldalfejlesztéssel egy vállalkozás számára, melyből aztán széleskörűbb együttműködés is kialakulhat, de érkeznek megkeresések komplett kampányok kidolgozására is.

A vállalkozók többsége nincs tisztában az online világgal,

még ha tudják is,  hogy a marketing fontos és gyakran megkerülhetetlen része egy vállalkozásnak. Kevés a marketingtudással is rendelkező ügyfél, de nekik nem is ez a feladatuk, hanem hogy irányítsák vállalkozásukat, mi pedig segítünk nekik elérni céljaikat. Igyekszünk tanácsokat adni, de oktatni is őket. Ha belelátnak a marketingfolyamatok működésébe, jobban értékelik a munkánkat, rugalmasabbá válik az együttműködés.

A feltörekvő influencerek hogyan alakítják át a piacot? Mennyire jelentenek ők veszélyt a digitális marketinggel foglalkozó cégekre?

Nem gondolnám, hogy számunkra veszélyforrást jelentenének a közösségi médiában szereplő véleményvezérek, 

nekik is megvan a helyük a marketingcsomagban.

Egy ügynökségben sokkal összetettebb feladatok fordulnak elő, így nálunk is van ember külön a legtöbb feladatra. Vannak programozók, grafikusok, külön Facebook és Google szakértőt foglalkoztatunk, ezt a sokrétű tudást nem tudja helyettesíteni egy ember.

Mi egyes projektek miatt együttműködünk kis követő számmal rendelkező influencerekkel is.

Kombinálva más, jól bevált online hirdetési formákkal remek eredményt hoznak az ilyen típusú kampányok.

Akkor az influencerek jelentik a reklámozás jövőjét?

Inkább a jelenét. Termékeket jól lehet velük reklámozni, de konkrétan komplex marketing szolgáltatást nem tudnak nyújtani, mivel az üzletnek az arculatát meg kell tervezni, webshopot kell működtetni. A marketing tortából egyre nagyobb szeletet hasítanak ki, de azt nem látom, hogy a jövőben teljesen mértékben megkerülhetetlenné válnának. Egy jól összerakott kampány több csatornán keresztül próbálja megszólítani célközönségét.

Fontos, hogy a marketinges teljes mértékben azonosuljon a megbízással?

Vannak olyan influencerek, akik minden jellegű megbízást elvállalnak, de vannak jó példák is, akik csak olyat reklámoznak, amiről tényleg úgy gondolják, hogy hasznos.

Egy influencernek az a legnagyobb erénye, hogy a követői megbíznak benne

és ezt nem szabad eljátszani, nem szabad eladni magad.

Aki hiteles akar maradni, nem adja el a véleményét a hirdetőknek, hanem megjelenést biztosít. A hirdetőnek pedig vállalnia kell, hogy ha nem tökéletes a terméke, ezt az influencer ugyanúgy elmondhassa róla, nem csak a jót. Én is inkább olyanokat követek, akikkel azonosulni tudok, ez egyfajta szimbiózis, de a szakmám miatt figyelemmel kísérek olyanokat is, akikkel nem feltétlenül tudok azonosulni, de kíváncsi vagyok a munkájukra, illetve trash témában is jó, ha otthon van az ember. Ezenfelül 

nem használok hirdetésblokkoló szoftvert, mivel látnom kell a trendeket.

Volt már olyan megbízás, amit nem vállaltunk el. Előfordult már politikai jellegű, és olyan is, ahol nem találtam jónak a terméket, szolgáltatást és megfelelő marketinggel sem lett volna életképes a vállalkozás. De volt már példa arra is, hogy emberileg nem passzoltunk a megrendelővel.

A szakmában a minél nagyobb tömeg elérése a cél?

Nem feltétlenül. A legfontosabb tisztázni, mi a cél. Az is lehet, hogy minél több embert elérjünk, de az is, hogy minél többen vásároljanak a honlapunkról, vagy kérdőívet töltsenek ki, feliratkozzanak hírlevélre, esetleg megnézzenek egy videót.

Ezen célok eléréséhez lehet más-más marketing eszközt alkalmazni. Egy webáruháznak nem biztos, hogy az összes ember megszólítása célszerű. Rengeteg pénzt elkölthet így feleslegesen.

Sokkal inkább a megfelelő emberek elérése a fontos.

Például egy pecabotokat árusító webshopnak értelemszerűen a horgászokat kell megszólítania, ami az összes embernek már csak egy töredéke. Így a büdzsé is jóval alacsonyabb, mintha megpróbálna mindenkit megszólítani, majd beesnek a vásárlók alapon.

Vannak persze olyan kampányok is, mint például a brand kampányok, ahol a minél nagyobb elérés a fontos. Például egy olyan ruházati webshopnak, mely még ismeretlen a piacon, és olyan termékeket értékesít, ami szinte bárkit érdekelhet, észszerű egyik marketing célként kitűznie, hogy megismertesse magát minél több emberrel. 

Az ügyfeleik a márkaépítést szükséges rossznak gondolják, vagy szívesen költenek rá?

A branding fontosságát sokan nem ismerik fel, pedig a vásárlók egyből ezt látják meg, az arculat marad meg benyomásként a vásárlóban. Megkülönböztet a versenytársaidtól, magában hordozza a vállalkozásod értékeit, érzéseket vált ki, definiál téged a piacon. Drága és magas minőségű a szolgáltatásod, luxustermék, vagy olcsó, de megbízható? Milyen szektort képviselsz? Ezekre a választ egy megfelelően kialakított arculat már első ránézésre sugallja a vásárlónak.

Jó termék vagy szolgáltatás nélkül nem lehet márkát építeni.

Akkor nem lehet eladni mindent jó marketinggel?

El lehet, de csak egyszer, a csalódott vevők már nagyon nehezen térnek vissza, legyen bármilyen az arculat. Nekünk is könnyebb munkánk van akkor, ha jó a termék.

Egy jó arculat hány százalékos bevételnövekedést generál? Mivel mérik a sikert a szakmában?

Egy vállalkozás sikerességéhez több összetevő kell. A jó branding csak az egyik. Kell mellé egy remek termék vagy szolgáltatás, tehetséges munkatársak. Sok kis- és középvállalkozásnak az utóbbi kettő sokkal fontosabb érték, mint az arculat. A mi cégünknél is a szakmailag rátermett munkatársaink jelentik a legnagyobb értéket. Persze vannak olyan vállalatok, akik szinte csak a brandjükből élnek. Elég, ha a Coca-Colára vagy a McDonald's-ra gondolunk. Itt csak a brand önmagában dollármilliárdokat ér.

Minden eset egyedi, ezért konkrétan számszerűsíteni egy arculat hatását nagyon nehéz. Valószínűleg vannak rá módszerek, de

a mi ügynökségünknél kézzelfoghatóbb adatokkal dolgozunk.

Az online marketingben vannak mérőszámok, analitikai eszközök, melyekkel mérni lehet konkrét célok sikerességét. Hányan olvastak el egy blogbejegyzést, mennyien töltöttek le egy podcastot, mennyi darabot sikerült eladni egy bizonyos termékből és ez milyen anyagi ráfordítással történt, ezek egyszerűen mérhető adatok. A ráfordított marketingköltség és az ebből beérkező eredmény arányával számszerűsíthető a növekedés mértéke.

Mucska József

Hogy néz ki a marketingpiac Komáromban és környékén?

Elég sok digitális ügynökség van, de olyan méretű, mint a miénk, kevés. Komáromban rajtunk kívül egy ilyen van, a régióban meg legfeljebb kettő-három, de nem alakult ki kemény rivalizálás. Mi együtt dolgozunk sokszor a városon belüli konkurenciával, átbeszéljük a problémáinkat és tanácsokat adunk egymásnak, szerencsére mindketten az egészséges konkurencia hívei vagyunk.

Az egyik sikere hajtja előre a másikat.

A nagy külföldi reklámügynökségek is jelen vannak?

Természetesen jelen vannak, persze nem Komáromban, hanem Pozsonyban, de a szintbéli különbségek miatt nem mondanám őket konkurenciának. Nekünk is vannak olyan ambícióink, hogy felérjünk a nagyobb fővárosi reklámügynökségek szintjére, ami a kliensek összetételét illeti. Ami egyébként szakmai szempontból bizonyos területeken már megtörtént. De annak ellenére, hogy ez egy online végezhető dolog, én úgy gondolom, hogy

az embernek ott kell lenni az adott helyszínen és ismerni az ott élőket.

A személyes kapcsolatnál gyorsabban kiderül az is, passzolunk-e üzletileg vagy emberileg egymáshoz. A nagyvállalatok szintén elvárják, hogy legyen kapcsolattartójuk városon belül, hogy be tudjanak menni megbeszélésre egy irodába. A technikának köszönhetően viszont egyre gyakrabban bonyolítunk le Skype megbeszéléseket, ahol videókapcsolaton keresztül tudunk szemtől-szemben tárgyalni ügyfeleinkkel, ami azért mégiscsak személyesebb, mint telefonon vagy mailben. Mi alapvetően kis- és középvállalkozásokkal dolgozunk együtt, de van már több multi és nagyvállalati ügyfelünk is.

Van egy olyan piaci rés, ahol a nagyok már velünk is számolnak.

A kezdeti időkben hogyan találtak meg lehetőségeket?

Az ügyfelek a kapcsolatoknak köszönhetően folyamatosan érkeztek, külön nem kellett sokat keresni.

A mi hatalmas előnyünk a többnyelvűség, mert egyből két piacon tudunk jelen lenni,

sőt a cseh piac is idetartozik. Ebben a régióban szocializálódtunk, így ismerjük ezeknek az országoknak a kultúráját, sajátosságait, sokszor segítünk ügyfeleinknek a külföldi kommunikációban is. Kapocs vagyunk nekik, hogy megtudják vetni a lábukat a szomszédos országban, legyen az magyarországi vagy szlovákiai cég, illetve elkezdtek érdeklődni munkánk iránt más országokból is.

Melyek voltak a legnagyobb nehézségek a cégépítésben?

Nagyon hosszú út volt, mire eljutottunk erre a szintre. Ez egy nagyobb városban, vagy gazdaságilag erősebb régióban, kellő kezdeti tapasztalattal talán könnyebben ment volna. Mindent magunk tanultunk élesben. A legnagyobb reklámügynökségek Magyarországon és Szlovákiában egyaránt a fővárosban vannak és a területi elhelyezkedésünk kicsit visszavet minket, de

hiszek benne, hogy kellő igyekezettel kisvárosból is lehet nagyot alkotni.

Mi szerencsés helyzetben vagyunk, mert a mostani csapatunk kiváló, nagyon jó szakemberekkel dolgozunk, és egyre jobb projektekkel keresnek fel minket. De ha bárki kiesne a csapatból, komoly fejtörést okozna pótolni őket, mert

a fővárosi és külföldi cégek elviszik innen a szakembereket.

Legutóbb közösségi média szakembert kerestünk. Meglepő volt, hogy milyen sokan jelentkeztek az állásra, de nagyon kevés volt megfelelő a pozícióra.

Fel tudják venni a bérversenyt a nagy fővárosi cégekkel?

Nem maradunk el jelentősen. Összevetve az árakkal és a megélhetési költségekkel, szerintem nagyjából azonos a szint, de régiós szinten mindenképpen versenyképesek vagyunk.

Az innovatív cégek általában magasabb fizetést tudnak adni. Mit jelent a marketing világában az innováció?

Napról napra változik minden, influencer marketing néhány éve nem is létezett. Legalábbis nem olyan formában, ahogy most ismerjük. Folyamatosan képezni kell magunkat, figyelni kell a trendeket és inspirációt kell nyerni a helyi és külföldi szakmabeliektől is.

Nekünk le kell követnünk az innovációkat, amelyet ötvözni kell a mi kreativitásunkkal.

Ha ezt nem tennénk, napokon belül lemaradnánk. A munkatársaink minden évben elvégzik a Google marketinges képzéseit, de házon belül is folyamatosan beszélgetünk, a kommunikáció nagyon fontos a mi szakmánkban. Egymástól is sokat tanulunk.

*

A honlapjukon a 480 kampány jelenik meg a legtöbb helyen, amely a környezetvédelemre és az egyre növekvő szemétáradatra hívja fel a figyelmet.

Ebben a projektben négy csoport vett részt, a mi feladatunk a marketing és az arculat megtervezése volt, tehát mi találtuk ki a nevét, megterveztük a weboldalát, grafikai anyagokat, közösségi médiás kampányt és figyelemfelkeltő videót is készítettünk, sőt mikro influencer felvezető kampány is volt, de egy interaktív játékos kvízzel rendezvényekre is ellátogattunk.

A 480 kampány arculata

A Kompakt nonprofit szervezet adta a szakmai hátteret, a helyi szemétgazdálkodó, illetve feldolgozó és Komárom önkormányzata is támogatta a kampányt, amiért környezetvédelmi díjat is kapott a város.

Amíg nem kezdtünk el a projekttel foglalkozni, én is csak felületesen foglalkoztam környezetvédelemmel, persze nem voltam közömbös, de

a kampány hívta fel a figyelmemet, hogy sokkal többet is tehetek környezetünkért.

Már az elején tudatosult bennem, hogy mekkora probléma a szemét, borzasztó állapotok uralkodnak ezen a téren.

Ennek fényében életmódot is változtatott?

Nem leszek álszent, de sokkal tudatosabb lettem. Itthonra nem vásárolok palackozott vizeket, az irodába szelektíven gyűjtjük a szemetet, de sajnos városon belül továbbra is nagyon kevés a szelektív hulladéklerakó és ami van, azt is rosszul használják az emberek, teledobálják minden más oda nem illő szeméttel. Szakemberektől megtudtam, hogy ilyenkor az egészet a kommunális hulladékok közé teszik, mert teljesen értékét veszti az alapesetben újrahasznosítható hulladék.

A szelektálás is csak részleges megoldás. Van egy közhely, hogy a legjobb szemét az, ami létre sem jön. A fogyasztás visszaszorítása, az elutasító magatartás a műanyag csomagoló anyagokkal, palackokkal, mikrotén zacskókkal  és a túlfogyasztással szemben a legjobb megoldás.

Ez viszont lemondással jár, mind az elkényelmesedett emberek, mind a profitot hajszoló vállalatok részéről.

A szemléletváltás megtörtént, de egy hosszú távú folyamat, amíg elérjük mondjuk a Skandináv államok fejlettségi szintjét környezetvédelem terén. 

A környezetvédelemmel könnyű azonosulni. Beszéljünk a marketing pszichológiájáról! Mi érdekli a 21. századi fogyasztót?

Egy marketinggel foglalkozó szakembernek érteni kell az emberek nyelvén. Az egyik fontos dolog, hogy a fogyasztó és a cég között kialakuljon egyfajta kapocs, kölcsönösség. Azt kell éreznie a potenciális vásárlónak, hogy már az elköteleződés előtt kap valamit.

Ha egy pénzügyi szolgáltatót veszünk alapul, sokszor írnak blogokat, bejegyzéseket, hogy kialakuljon a bizalom az emberekben

és ezekből a követőkből gyakran vásárló is lesz, mert megbízhatóvá válik a vállalat számukra. A vásárló az ingyenes, hasznos pénzügyi információkért és cikkekért cserébe úgy érzi, hogy adnia kell valamit, ezért amikor termék vagy szolgáltatás megvásárlására határozza el magát, azt fogja választani, aki előzőleg nyújtott számára valamit extra tartalmat. A leghatékonyabb marketing forma mindig a személyes ajánlás volt.

Ez ma sincs másképp, csak formailag kibővült. Nem kell személyesen ismernünk kedvenc influencereinket, hogy adjunk véleményükre.

Az influencerek esetében nagyon fontos a közösségi megerősítés hatása.

Ha olyan ember mondja a cég termékéről, hogy jó és hasznos, akinek adsz a véleményére, akkor könnyebben vonzhat be a vállalat, mert őszintén hinni fogod azt, hogy működik. Ezért keresik meg a cégek a véleményvezéreket. Egyre fontosabbak a visszajelzések és a vélemények, mivel az emberek egyre gyakrabban nézik meg egy üzlet vagy étterem online értékeléseit, mielőtt elmennének ők maguk is oda.

Egy reklám ugyanakkor csak felhívja a figyelmet és utána kezd el kutakodni a tudatos vásárló akár Youtubeon, blogokon. Nem egy reklám után fog rohanni a boltba. Éppen ezért működnek legjobban a több csatornán és módszerrel futó kampányok. Én, amikor fényképezőgépet vásároltam, hetekig néztem értékeléseket és összehasonlító videókat, mire elhatároztam magam. Bombáztak is ebben az időszakban folyamatosan fotós hirdetésekkel, ami nem zavart annyira, mert legalább témába vágott.

A relevancia kulcsfontosságú az online marketingben.

Az emberek leginkább a rossz döntéstől félnek. Ezalatt azt értem, hogy vásárolnak valamit, amiben nincs meg egy funkció, pedig a másik termékben benne van, és ilyenkor csalódottak lesznek. A csalódottság érzése általában erősebb, mint a jó döntés öröme.

Ön szerint hogyan lehet eladni kultúrákat, nemzeteket, kulturális identitást, viselkedésformákat?

Minden ország próbál valamiféle imázst, pozitív reputációt kialakítani magáról külföld irányába. Ha csak az egyértelműbbeket vesszük, akkor a tömegrendezvények, mint például a Sziget, különböző sportesemények, mint a vizes VB, vagy Will Smith szülinapi bulija a Szent István bazilika előtti téren, mind remek lehetőség arra, hogy  megmutasson egy darabkát Magyarországból. Óriási marketing értéke van, hogy az itt forgatott amerikai filmekben Budapest az utóbbi időben egyre gyakrabban már saját magát játszhatja, nem kell feltétlenül más város szerepébe belebújnia.

Lehet, hogy ez tudatosan van így, és további adókedvezmény jár a filmeseknek a kormánytól, ha önmagát adhatja a város a filmben. Ha ez így van, akkor ez egy remek húzás. Az itt forgató sztárok pedig örömmel posztolnak az Instagramon budapesti helyszínekről. Ennél hatékonyabb marketinget nehéz elképzelni. Persze az említett példa inkább a turizmusról szól és nem általánosítható bármely országra. Egy országimázs ennél sokkal összetettebb dolog, külön interjúra való téma, egy a témában jóval jártasabb személlyel.

*

Milyen ma az általános vállalkozói környezet Szlovákiában?

Úgy gondolom, hogy jobban kellene az államnak támogatnia a kis- és középvállalkozásokat, mint a multikat. Szlovákiában az összes munkavállalónak az 56 százaléka a kkv-szektorban dolgozik, ennek ellenére nem őket támogatja a kormány adókedvezményekkel.

Az unióban az egyik legnagyobb járulékteher a szlovákiai vállalkozókra, munkáltatókra nehezedik

és igazságtalannak tartom, hogy míg a gazdaság legstabilabb pontjai ők, versenyképességüket korlátozzák. Helyette tíz évre becsábítanak egy multit alacsony adókkal, aki aztán úgyis továbbáll egy még olcsóbb országba, és mellette a profitot is kiviszi az országból.

Ezenfelül hatalmas probléma az, hogy

Dél-Szlovákiába különösen kevés pénz és fejlesztés érkezik és az információhiány is hatalmas.

Sokszor késve értesülünk bizonyos pályázatokról, a kommunikáció nagyon háttérbe szorult az állam részéről.

Az igazi pozitívum az, hogy beindult a digitalizáció, de messze nem jár olyan szinten, mint Észtországban, ahol számítógépen keresztül még szavazni is lehet. Szlovákiában nagyon gyerekcipőben jár ez a technológia, de a cégünk próbálja kihasználni ezeket a lehetőségeket. De ma még nem működnek jól, nem felhasználóbarátok a digitális felületek és kevesen is használják ezeket.

A állam részéről tudatos lehet a gyenge kommunikáció?

Jobban hajlok a tudatosság felé.

Ha csak egy szűk kör tud a kínálkozó lehetőségekről, könnyebb őket helyzetbe hozni.

Kisebb nyilvánosság, kevesebb a kormány köreinek nem kívánatos vállalkozás a támogatások körül.

Az Iván Tamás által vezetett Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetsége mennyit segít a felvidéki magyar vállalkozóknak?

Hiánypótló a tevékenységük, nagyon hasznos, hogy közösséget alkottak, nagyon sok embert ismertem meg onnan.

A magyarság nagyon széles területen oszlik el Szlovákiában,

akár 300-400 kilométer is elválaszt minket, de a szövetség összefogja a vállalkozókat. A találkozókon meg tudjuk beszélni a problémáinkat, tanácsot adhatunk egymásnak és a kapcsolati tőkénket bővíthetjük.

Komárom perifériának tekinthető gazdasági értelemben?

Sajnos Komárom a mindenkori szlovák kormány által a kevésbé támogatott városok közé tartozik, de ez igaz sajnos az egész déli régióra.

A jelentős fejlesztések mind tőlünk északra valósultak meg.

Vannak nálunk még rosszabb helyzetben lévő vidékek is, de Komárom, már csak a történelmi múltja, és egykori gazdasági jelentősége, illetve fekvése miatt is többre lenne hivatott.

Említette, hogy alapvetően kisvállalkozásokkal dolgoznak együtt. Milyennek látja a helyzetüket? Mennyire képesek eladni magukat, vagy a terméküket, esetleg mások aratják le a babérokat?

Minden szegmensben nagy a konkurencia, meg kell küzdeni az ügyfelekért a kicsi és nagyvállalatoknak egyaránt. A gazdasági közeg,

a vásárlóerő érezhetően emelkedett az utóbbi években,

ezért jó termékkel vagy szolgáltatással, megfelelő hozzáértéssel és szorgalommal működőképes vállalkozásokat lehet létrehozni. Úgy gondolom, ha ez kiegészül ütőképes marketinggel, akkor lépéselőnyre lehet szert tenni.

Mégis sokan vannak, akik nem, vagy nem jól használják ki ezeket a lehetőségeket, pedig

nem feltétlenül szükséges profi marketingest alkalmazni.

A legtöbb online marketing csatorna kis befektetéssel is működtethető, erre tökéletes példa az étterem. Komáromban nagyjából 30 étterem van, Facebook oldala 70 százalékuknak lehet, de Instagramon már csak legfeljebb öten találhatóak meg annak ellenére, hogy ételek posztolgatására kevés jobb platform van. Honlapja legfeljebb a negyedüknek van, és akkor a Google My Business vagy Tripadvisor oldalakról ne is beszéljünk. Az utóbbi kettő mondjuk automatikusan létrehoz profilt a keresések alapján, viszont ha ezeket tudatosan menedzselik, sok vendéget hozhatnak. Ha ezek a marketing eszközök léteznek is, megfelelő,

minőségi tartalmat a cégek elenyésző része tud közzétenni, harminc étteremből talán egy-kettő,

de ezért ők a legnépszerűbbek a városban. Egy olyan szegmensben, ahol viszonylag nagy a konkurencia, az aratja le a babérokat, aki a remek szolgáltatás mellett ügyel a marketingre is.

Milyen jövőbeni célokat szeretne még elérni a céggel?

Az ügynökségen belül van egy hobbiprojektünk, aminek a neve „Játékosan magyarul”. Ez egy online, nyelvi készségeket fejlesztő alkalmazás, ami óvodásoknak szól, már 25 ezren letöltötték. Ezt 2020-ban tovább bővítjük, új köntöst kap az applikáció, Youtube videókat készítünk majd, és honlapot is indítunk, tele oktató segédanyagokkal amiket aztán óvópedagógusok is használhatnak.

Akkor indítottuk el ezt a projektet, amikor a kislányom született. Az egész a saját fejlesztésünk, a rajzokat, animációkat, hanganyagokat, és a programozást is házon belül csináltuk meg. Úgy kezdődött, hogy egy nyelviskola megkeresett minket a projekttel, de csak angol nyelvű verzióra volt szükségük. Időközben annyira megtetszett a projekt, hogy saját költségen magyar verziót is készítettünk hozzá, amit idén tovább fejlesztünk és emellett dolgozunk a szlovák verzión is.

Jelenleg több mint ötven óvodában használják okostáblán, nagyon fontos projekt ez számunkra.

A Játékosan magyarul alkalmazás miért annyira fontos önnek?

Gyerekként én is sokat videójátékoztam. Még az Ataris, Nintendós, Commodoros időkben kezdtem. Mindig is szerettem volna részt venni egy játék fejlesztésében, és amikor úgy alakult, hogy lenne rá igény, örömmel vágtunk bele. A Játékosan magyarul előtt már készítettünk két arcade-típusú játékot, egy klasszikus ugrálós-érmegyűjtögetőset és egy zombis-püfölős-mászkálósat. A munkahelyünkön is végezhető hobbiként tekintünk a videójáték-fejlesztős kalandozásunkra. A sok reklámkampány mellett, amik viszonylag rövid idő alatt kifutnak, remek érzés maradandóbb, hosszabb távú dolgot létrehozni, amire jó lesz visszanézni évek múlva is.

Kisgyerekek tízezrei játszanak vagy játszottak játékunkkal az elmúlt két évben, több országban, miközben tanulnak is vele.

A nyelvi készségek mellett az app a finommotorikát is fejleszti. Legjobb persze, ha a gyermek minél kevesebbet játszik tablettel, de ha mégis úgy alakul, akkor legalább hasznos dologgal töltse el idejét.

Milyen lehetőségei vannak a magyar nyelvtanulásnak Szlovákiában?

Biztosított az anyanyelvi oktatás óvodától egészen egyetemig. Ebből a szempontból jól állunk, viszont van egy elszomorító trend.

Az utóbbi években egyre több magyar szülő szlovák iskolába küldi a gyermekét,

mivel úgy gondolják, így jobban érvényesülnek majd az életben. Ezek a gyerekek viszont idővel már kevésbé fognak kötődni a magyar kultúrához, értékekhez. A magyar nyelv náluk konyhanyelvvé degradálódik és egy-két generáció múlva, az ő leszármazottaik már teljesen asszimilálódnak.

A Pozsonyi Magyar Szakkollégium készített egy tanulmányt a témában, melyből kiderül, hogy a nemzetközi felmérések ezzel szemben azt igazolják, hogy

az anyanyelven tanuló magyar gyerekek kompetenciái magasabbak a szlovák iskolába járó társaikhoz képest.

Ez érvényes a szövegértésre, a természettudományos ismeretekre és a matematikára is.

*

Végül, mik voltak a legemlékezetesebb kampányai a cégnek? Kiket, miben segítettek?

A 480-ról már beszéltem, de a MINT közösségi roller kölcsönző app kampányáról – Budapesten ilyen szolgáltatás a LIME –, amely Pozsonyban tavaly nyáron indult, és elképesztő média visszhangot kapott, szinte nem volt olyan médium aki ne számolt volna be. Az érdeklődés szokatlan mértéke a szolgáltatásnak szólt, és nem elsősorban a mi munkánknak volt köszönhető, jó volt részese lenni a felhajtásnak. A sajtóban megjelenő anyagok, fotók, videók, grafikai anyagok és a weboldal mind a mi munkánk volt.

Megemlíteném még a magyarországi olvasóknak is valószínűleg ismerősen csengő Poli-Farbe festékgyártó vállalatot, akiknek szlovákiai marketing partnerei vagyunk idén immár harmadik éve. Weboldal kezelésében, blogok írásában, Facebook és Instagram marketingben, Google kampányokban vagyunk segítségükre.

A Poli-Farbe arculata

Az utolsó projekt, amit kiemelnék egy kicsit régebbi, de azért volt különleges, mert amellett, hogy egy fesztivál brandet felépítettünk, létre jött vele egy kedves karakter is, Sanyi a kacsa, aki a fesztivál kabalája lett, és komoly népszerűségre tett szert. A karakter kommunikált Facebookon, életre kelt, fellépett a rendezvényen mint dj, és szerepelt mint főszereplő két videójátékban is.

Ami miatt kiemeltem ezt a projektet, az a második kacsa karakterrel készült arcade tipusú videójáték, mely Komárom utcáin játszódik, egy zombi világégés után. A magunk örömére készült, tele rejtett utalásokkal – easter eggekkel –, számunkra ismert utcaképekkel, robbanásokkal és még az irodaházunk is szerepel benne.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés