A Covid19 tanulsága: nem várhat a termelői piacok digitalizálása

2020. július 14. 9:14
Varga Péter Miklós | Borda Áron József | Peák Adrienn Laura
A koronavírusjárvány gazdasági hatásai hazánkban rávilágítottak arra, hogy a digitalizáció eszközeivel élve fel kell lépnünk a hazai élelmiszerek logisztikai hálózatának kiszolgáltatottsága és sérülékenysége ellen. A járvány következtében 2020 márciusában megváltozó fogyasztói elvárások és a regionális központokból irányított multinacionális kereskedelmi láncok működésében beálló zavarok (pl. szállítási problémák) érzékelhetően nagy kockázatot jelentettek a hazai fogyasztók élelmiszerellátásában, amelyet azonban a digitális eszközök bevetésével a hazai termelők, kisfeldolgozók és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolat kiépülése jól orvosolhatna.

A magyar lakosság biztonságos élelmiszer ellátása nemzetstratégiai kérdés. Krízishelyzetekben e terület sérülékenységét minden rendelkezésünkre álló eszközzel minimalizálni szükséges, ez mindannyiunk közös érdeke. Ezért

olyan alternatív élelmiszer-logisztikai hálózatot kell kiépíteni, amely amellett, hogy hosszútávon rentábilisan működik, rendkívüli helyzetekben is garantálja a lakosság jó minőségű, magyar élelmiszerekkel történő folyamatos és biztonságos élelmiszerellátását.

Egy jól működő digitális elosztói rendszer emellett jól szolgálná a hazai mezőgazdasági termelők, kisfeldolgozók értékesítési kockázatának mérséklését is, amelyet az ez év márciusában beszűkülő, megszűnő kereskedelmi csatornák, a fogyasztók által elvárt, emelkedő házhozszállítási költségek és a turizmus megszűnése miatt minimálisra csökkenők HORECA megrendelések tovább nehezítettek. 

A magyar kistermelők arra kényszerültek, hogy saját logisztikai erőforrásaikra támaszkodva és a futárszolgálatok segítségével a házhozszállítás terén olyan online piacon álljanak helyt, amelyen a logisztikai hálózattal rendelkező multinacionális áruházláncok jelentős versenyelőnnyel rendelkeztek.

Az online élelmiszer vásárlás elterjedése az áruházláncok malmára hajtotta a vizet.

A hazai termelői piac digitalizálása, kiépítése az online térben is a rövid ellátási lánc biztosításával garantálhatja a jövőben minden magyar ember számára az ellenőrzött, magas minőségű hazai élelmiszerekhez való biztonságos hozzáférést. A vészhelyzet is felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság egészségi állapotának, ellenálló képességének megőrzéséhez az egészséges táplálkozás közvetlenül járul hozzá. Az ellenőrzött, magas minőségű hazai élelmiszerek hatékonyan segítik a lakosság ellenálló képességének, immunrendszerének erősítését. A logisztikával és minőségbiztosítással megerősített rövid ellátási láncokon keresztül történő értékesítés a legjobb módja annak, hogy a fogyasztók biztonságos, minőségi, ismert eredetű, jól ellenőrizhető és ellenőrzött termékhez jusson, hiszen

hazánk élelmiszerbiztonsági mutatói Európában is kiemelkedőek.

Mindezeken felül pedig garantálja, hogy a kisebb termelők is biztos piacra tehessenek szert. 

Az Európai Bizottság Közös Agrárpolitikája (KAP) definiálja, hogy az együttműködés, a helyi gazdasági fejlesztés, valamint a termelők és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt elkötelezett, korlátozott számú gazdasági szereplő által alkotott ellátási lánc a rövid ellátási lánc (REL). A REL-ben a mezőgazdasági termelők sokféle módon értékesíthetik a termékeiket a fogyasztók számára: mezőgazdasági üzemen kívül, szomszédos fogyasztási helyeken, mezőgazdasági termelői piacokon, gazdálkodók tulajdonában lévő üzletekben, élelmiszer-fesztiválokon és vásárokon, farm alapú szállítási programokon keresztül vagy egyetlen kereskedelmi közvetítőn keresztül (szövetkezeti üzletek, szaküzletek, szupermarketek stb.). 

A termelő és a fogyasztó közötti rövid távolság értelmezhető a földrajzi távolság oldaláról, a társadalmi közelség oldaláról, amit a „face-to-face” kommunikáció jellemez, ami a bizalmi szint növekedését is eredményezi mind a két fél oldaláról.

Szerepe kiemelt a társadalmi összetartozás felerősítésében is, hiszen jellemzően helyi kezdeményezések nyomán alakul ki és a REL növeli a lakosok ismereteit a helyi termelők élete, életkörülményei, nehézségei vonatkozásában is. A fogyasztó ezen információk birtokában szolidaritást tud adott esetben vállalni a termelővel, továbbá felelevenedhetnek a helyi kulináris hagyományok ismeretei és nagyban erősödhet a helyi identitás, a lokálpatriotizmus is. A közelség természeti vonatkozásban is értelmezhető, ugyanis a kis távolságok miatt csökken a raktározás és szállítás okozta környezetterhelés is. A közelség negyedik dimenziója a gazdasági közelség.

Mivel ez esetben a pénz a közösségen belül marad, helyben forog, a helyiek megélhetését és gazdaságát erősíti. 

Termelői piacról NÉBIH értelmezésben akkor beszélhetünk, ha a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, avagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti. A helyi termelői piacok létrehozásának alapvető célja a kistermelők által megtermelt alaptermékek, és azokból előállított élelmiszerek eljuttatása a fogyasztókhoz. (http://portal.nebih.gov.hu/-/a-helyi-termeloi-piacok-uzemelteteserol)

A termelői piac digitalizálását számos országban saját indíttatásból végezték el. Kínában a WeChat egy olyan kínai fejlesztésű applikáció, amely összeköti a termelőket is a és a fogyasztókat is. Több online kereskedelemmel foglalkozó cég indított termelői segélyprogramot azért, hogy a fogyasztókat és a termelőket egyaránt a digitális platform révén történő vásárlásra ösztönözze. Az egyszerű oldal kezelését online videó is tanítja.

A termelők népszerűsítéséért a közösségi média eszközeivel is élnek (pl.: Tiktok, influencerek), sőt élő adások lebonyolítására és rövid videók készítésére is bátorítják a gazdálkodókat. 

Olaszországban a Wefrood nevű platformot annak érdekében hozták létre, hogy a termelőket és a fogyasztókat összekapcsolják, valamint, hogy a kis gyümölcs- és zöldségtermelők ne maradjanak elszigetelten.

Az alkalmazás révén a kistermelők megjelenhetnek online formában is,

a fogyasztók pedig friss termékek vásárlását tudják megvalósítani az appal. E rendszernek is fontos eleme az oktatás, minden termékről hosszabb leírás is olvasható a honlapon, amely a szezon terményeire külön hangsúlyt fektet.  

Amerikában a GrubMarket applikációval a termelők friss, természetes és bio termékeihez juthatunk hozzá piacképes áron. Több mint 7000 termék (friss zöldségek és gyümölcsök, snackek, italok és egyéb élelmiszerek) közül válogathatunk, köztük vegán, glutén és GMO-mentes variációkból is. Számos kategória jelenik meg a főoldalon, amelyekre kattintva egyszerűbb az adott termékek elérése: top eladott termékek, biotermékek, tejtermékek, húsok és halak, feldolgozott termékek, italok stb. Az applikáción keresztül még recept ötleteket is kapunk, amelyeken keresztül az adott ételhez szükséges hozzávalókat egyből a kosárhoz adhatjuk. Miután kiválasztottuk a megvásárolni kívánt termékeket, a kosár összesíti a fizetendő összeget és a szállítási díjat, valamint a kiszállítás várható dátumát is. 

Magyarországon kormányzati törekvés, hogy a digitális fejlesztések révén minden magyar ember a digitalizáció nyertesévé váljon. A Kormány által elfogadott 2050-ig szóló Magyarország Élelmiszergazdasági Koncepció is kimondja: „A folyamatok hatékonyabb szervezésével, a feldolgozottság növelésével, a hazai és külföldi fogyasztói igények jobb kiszolgálásával és a világban levő̋ fizetőképes keresletre való́ célirányos reagálással

a magyar élelmiszergazdaságban a mostaninál 60 százalékkal nagyobb termelési potenciál van”.

A digitális technológiák használata napjainkban a kényelmi szempont mellett versenyképességi oldalról is fontosak. A hazai agrár vállalkozások többsége már elindult a digitalizáció útján, de ez a folyamat még főként a nagyobb, tőkeerősebb és innovatív cégeket jellemzi, a kisebbeknél a digitalizáció lassabb ütemben halad. „A Digitális Jólét Program (DJP) keretében elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) célja, hogy az információk gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez a rendelkezésre álló́ környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett.” 

A termelői piac hazai digitalizálásával a mezőgazdasági termelők és kisfeldolgozók jó minőségű, egészséges, minőségbiztosított termékei közvetlen értékesíthetőek a fogyasztók és a közintézmények részére. Közös érdekünk, egy olyan egységes, könnyen érthető és államilag minőségbiztosított elektronikus platform, amely logisztikai szolgáltatással kiegészülve csökkentheti a termelők értékesítési kockázatát, veszélyhelyzetben garantálja a lakosság megbízható élelmiszer ellátását, amivel megalapoz egy átfogó népegészségügyi reformot is. Elismert magyar szakemberek dolgoznak a termelői piac digitalizálásáért itt a Kárpát-medencében is, mely megszületése pillanatától minket szolgál majd.

A cikk szerzői a Digitális Agrár Stratégia Tudásközpont munkatársai.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés