Ne foglalkozzunk többet a nemzetközi rangsorokkal!

2020. július 7. 12:19

Írta: Oláh Dániel
A koronavírus-járvány lerántotta a leplet a nemzetközi rangsorokról: a neves nyugati egyetemek és kutatók által megalkotott globális egészségbiztonság index például 2019-ben kimutatta, hogy egy esetleges világjárványra többek között Amerika, az Egyesült Királyság, Svédország és Franciaország lenne a leginkább felkészült, pedig épp ezen országokban láttuk a legnagyobb kudarcokat, Amerikában pedig az elmúlt hetekben újból berobbant az esetszámok növekedése.

Az Egyesült Államokat meg sem érintené egy járvány

Az Egyesült Államok vezette a rangsort a mutatószám legtöbb összetevőjében: a kutatók szerint Amerika a legjobb a megelőzésben, a veszély korai felismerésében, de a terjedést is a világon a leggyorsabban állítaná meg. A leginkább ellenálló egészségügyi rendszerrel is az Egyesült Államok rendelkezik. A biológiai kockázatoknak való kitettségben viszont a Johns Hopkins amerikai egyetem kutatói optimisták voltak, itt Amerika csak a 19. helyen áll.

Az alábbi térkép még szemléletesebben mutatja meg, milyen magabiztossággal vélekednek a nyugati kutatók szélesebb értelemben vett anyaországaikról. Citromsárga szín jelzi a szerintük leginkább felkészült országokat: Európából szinte csak a britek, a svédek és a franciák emelkednek ki a járvány megelőzésének és kezelésének bajnokaiként.

Az elbukó Olaszország a sikeres Magyarország előtt

Ezzel szemben mára köztudottá vált, hogy a 2019-es felmérés által a legnagyobb fokú egészségbiztonsággal rendelkező országokként megjelölt területek buknak a legnagyobbat a koronavírus-járvány elleni védekezésben.

Hihetetlennek tűnik, hogy a nemzetközi rangsor Olaszországot például Magyarország elé helyezte egészségbiztonság tekintetében.

Márpedig a valóság úgy alakult, hogy míg Olaszországban egészségügyi apokalipszist hozott a járvány, Magyarország a gyors és határozott, megfelelő mértékű lépésekkel sikeresen megelőzte a katasztrófát.

De nézzük ezúttal meg a 2019-es rangsor világverő járványügyi mintaországát, az Egyesült Államokat! A helyzet a lehető legkiábrándítóbb: a koronavírus-esetszámok ugyanis hetek óta újból növekednek, míg más országokban lecsengés látszik.

És miközben Kanadát a kutatók csak a rangsor ötödik helyére, az Egyesült Államok mögé tették, elég szembetűnő a különbség a két ország között.

 

Magyarország egyébként nem jelenik meg a rangsor vezető országai között. Ezzel szemben az alábbi, időben változó térképet vizsgálva azt látjuk, mintha megállt volna a magyar határoknál a járvány terjedése, az egymillió főre jutó esetszámban Magyarország a legjobban teljesítő országok közé tartozik, az önjelölt járványügyi „bajnokok” pedig elvéreznek.

A Nyugat mindig jól teljesít

A kutatást olyan neves intézmények készítették közösen, mint a The Economist Intelligence Unit (a The Economist liberális gazdasági lap kutatói csoportja) és a Johns Hopkins Egyetem egészségbiztonsággal foglalkozó központja.

A 2019-es kutatás számos problémát vet fel: bár adatokra épít a mutatószám kidolgozása során (ez alapján nevezhetnénk tudományosnak), mégis teljesen téves következtetésekre jut, legalábbis ami a koronavírus-járványt illeti. Ezért merül fel a kérdés, amit egyre többen hangoztatnak a nemzetközi elemzők között is, hogy milyen tendenciózus, rendszerszintű torzítások jelennek meg a hasonló nemzetközi rangsorokban, hogy azokban rendre egy jól körülhatárolható országcsoport teljesít a legjobban. 

Manipulált versenyképességi rangsorok

Meglepődnünk azért sem kell, mert amint itt írtuk, Paul Romer, a Világbank vezető közgazdásza is azért mondott le, mert leleplezte a Világbank által készített nemzetközi versenyképességi rangsorok manipulációit, amelyeket politikai nyomásgyakorlásra használhattak egyes fejlődő országokkal szemben. Ezek a mutatók is adatokra építenek, csakhogy az adatokkal a Világbank szakemberei nem teljesen érdekmentesen dolgozhattak, hogy a kívánt eredményt kapják meg.

Lehet, hogy mégis igaz

Elvileg elképzelhető az is, hogy tényleg a nevezett országok a legjobban felkészültek egy járványra, csak valamilyen, mindannyiukra együttesen ható okból – például a politikai vezetés hibái miatt – ezt az egészségbiztonsági potenciált nem sikerült kiaknázniuk.

Ebben az esetben az index arról tanúskodik, hogy jobb az elemző, a nemzetközi folyamatokat figyelő, cselekvőképes kormányzat még egy némileg gyengébb infrastruktúrával is, mint a cselekvésképtelen kormányzat világklasszis egészségügyi háttérrel és infrastruktúrával.

A rangsor így azt mutatja meg, hogy kiinduló helyzetéhez képest az amerikai, a svéd vagy a brit politika csúnyán leszerepelt, de az ázsiai, közép-európai, vagy épp a magyar döntéshozók kimagaslóan teljesítettek, kiinduló helyzetükből és adottságaikból sokkal többet kihozva.

A hasonló nemzetközi rangsorokat a legtöbb esetben egyébként épp azon országok kutatói készítik, amelyek vezetni szokták ezeket a felméréseket – közismert a sajtószabadságról, a demokráciáról vagy épp az emberi jogok érvényesüléséről szóló kutatások sora.

Különösen szép példája a vágyvezérelt újságírásnak az Atlantic februári cikke, amely épp a nyugat-európai járványügyi kudarcok előtt leszögezte le, hogy a demokráciák sokkal sikeresebbek lesznek a járvány kezelésében. A 2019-es felmérés és a valóság ellentmondása alapján a rangsor készítői is valahogy így vélekedhettek. Az Atlantic cikke többnyire annyiról szólt, hogy Kína elbukik (de ha nem, akkor is, csak hosszabb távon) és az esetleges járványügyi sikerei sem legitimálják a „rendszert”.

A fentiek tükrében egy nemzetközi rangsort tudományos igazság helyett érdemes szubjektív érdekességként kezelni, ami akár hasznos szempontokat is nyújthat a nemzetállami gazdaságpolitikák számára. A nemzetközi rangsorok annak köszönhetik sikereiket, hogy látszólag objektív, átfogó, összehasonlítható képet adnak arról, hol a helyünk a világban. Ha van önbizalmunk, akkor ezt az Economist-csoport és a Johns Hopkins Egyetem kutatói nélkül is tudjuk, talán náluk jobban is. A hasonló nemzetközi rangsorok azáltal válhatnak hasznossá, hogy értelmezzük azokat – enélkül sajnos tényleg értelmetlenek maradnak.

(Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Elég korai még az ünneplés, fordulhat még párat a kocka..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés