A populizmus teszi demokratikussá a demokráciát

2020. július 7. 12:28

Bakajannisz Péter
Míg számos liberális érzelmű szakértő a populizmus növekedését a demokrácia negatív fejleményeként éli meg, politikai fegyverként használva a kifejezést a másképp gondolkodókra, kutatók új eredményei szerint a populista pártok még növelik is a politikai részvételt.

A kutatók szerint a populista pártok azáltal fokozhatják a politikai részvételt, hogy olyan polgárokat visznek el a fülkékhez, akik általában politikailag inaktívak, azaz szinte sosem szavaznak.

Arndt Leininger és Maurits J. Meijers politológusok most bizonyítékokat találtak arra, hogy Közép- és Kelet-Európában a „populista” pártok jelenléte a részvételi arány növekedésével járt, miközben Nyugat-Európában e jelenség nem jellemző. Eredményeik arra utalnak, hogy

Közép-Kelet-Európában a populizmusnak nevezett jelenség megjavítja a demokrácia működését.

A kilencvenes évek vége óta a jobb- és a baloldali populista pártok fontos szereplővé váltak az európai demokráciákban, sőt néhányan sikeresen léptek a politikai színtér közepére. Ennek tükrében politológusok és szakértők (köztük magyar liberális megmondóemberek) arra kezdték felhívni a figyelmet, hogy a populizmus növekedése nagyon komoly veszélyt jelent a liberális demokrácia minőségére. 

A London School of Economics blogjának hasábjain Arndt Leininger és Maurits J. Meijers politológusok vitába szállnak a főáramú tévhittel. Szerintük, bár a populizmusról szóló gazdag szakirodalom azt mutatja, hogy a populista pártok és a populista vezetők negatívan befolyásolják a hatalmi ágak szétválasztását vagy a jogállamiságot, a média szabadságát, esetleg a kisebbségi jogokat, a populista pártok a szavazófülkékhez vonzhatják a politikailag inaktív embereket is. Ezt a hipotézist persze nem ők találták ki, Cas Mudde és Cristobal Rovira Kaltwasser erről szóló könyvét idézik (Populism: A Very Short Introduction).

A két kutató által idézett irodalom szerint a populista pártok hozzáférhetőbbé teszik a politikát 

– fogalmazhatnánk úgy, hogy demokratikussá teszik a demokráciát –, a választások nekik köszönhetően többeket mozgatnak meg, minden oldalon növekszik a választások tétjének érzése. Ráadásul azt is elérhetik, hogy a korábban figyelmen kívül hagyott politikai kérdéseket is témává váljanak (amelyek mellőzése miatt a szavazók esetleg távol maradtak az urnáktól), sőt, könnyebb és érthetőbb nyelven beszélnek a szavazók számára, ezzel is közérthetővé téve a közügyeket. A populisták segítik megérteni, hogy a választások tétje nagy (ezt képesek érthetően és hitelesen el is magyarázni), a részvétel pedig fontos és sürgető.

A két kutató nem állt meg a fenti érvek hangoztatásánál, hanem egy nemrégiben készült tanulmányukban adatokon is igazolni tudták e hipotézisek érvényességét. Megvizsgálták a választói részvételt 31 európai országban 1970 és 2018 között, arra keresve a választ, hogy valójában növelte-e a populista pártok jelenléte a választópolgárok részvételét az országos szavazásokon. 

Ahogyan elemzésükben írják, Közép- és Kelet-Európában komoly bizonyítékokat találtak arra, hogy

amikor a választások előtt legalább egy populista párt képviselteti magát a parlamentben, a szavazók részvétele a választásokon általában nagyobb lesz.

A rendszerváltás utáni első választásokon magas volt a részvétel a posztkommunista országokban, miközben az ezt követő években a részvételi arány jelentősen csökkent. A kutatók szerint gyakori érv, hogy a polgárok csalódtak az átmeneti időszakban, mivel azt látták, hogy a demokráciába való átmenet és a politikai pluralizmus nem mentesítette őket és társadalmaikat minden problémájuk alól. A kutatás eredményei azt jelzik, hogy egy ilyen csalódás növeli a populista pártok mobilizációs potenciálját, a csalódott emberek tehát nem fordulnak el a politikától végleg.

Nyugat-Európa adatain a kutatók nem tudták igazolni a populista pártok politikai részvételre gyakorolt hatását. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy a nyugat-európai populista pártok nem ösztönzik érdemben a korábban alulreprezentált polgárok tömegeit, hogy részt vegyenek a választásokon, inkább olyan elégedetlen választókat vonzanak magukhoz, akik korábban is szavaztak, valamelyik főáramú párt mellett.

Leininger és Meijers azt is megvizsgálta, hogy milyen különbségek adódnak a jobb- és baloldali populista pártok között, hiszen elvileg a két oldal eltérő hatást gyakorolhat a demokrácia minőségére. A kutatók arra jutottak, hogy a jobboldali populista pártok jelenléte a kisebbségi jogok háttérbe szorításával, míg a baloldali populista pártok jelenléte a kisebbségi jogok előtérbe kerülésével jár. Ugyanakkor mind a baloldali, mind a jobboldali populista pártok jelenléte negatívan befolyásolhatja a hatalmi egyensúly korlátait.

Kutatásuk tehát kimutatta, hogy mind a baloldali, mind a jobboldali populista pártok növelik a szavazók részvételét Közép- és Kelet-Európában, ez pedig a fiatalabb demokráciákban kimondottan előnyös lehet. Nyugat-Európában azonban egyik sem ösztönzi a polgárokat a nemzeti választásokon való részvételre.

(Fotó: MTI/AP/Alex Brandon)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában