A gazdaságpolitika új aranyszabálya: nem győzik védeni a hazait a világ kormányai

2020. június 23. 10:24

Bakajannisz Péter
Egyre több ország védi a kritikus fontosságú gazdasági ágazatait, miközben a patrióta gazdaságpolitika elemei a világ egyre több részén érvényesülnek. Úgy tűnik, néhány ország komolyabban és hosszabb távra tervez a hazai gazdaságot védő intézkedésekkel. Átnéztük a nemzetközi példákat és a magyarnál sokkal szigorúbb szabályozásokat is találtunk.

Ausztrália szigorít 

Mint arról egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, április elején Ausztrália lényegében potenciális ellenőrzés alá vonta az összes külföldi közvetlen tőkebefektetést (FDI), hogy megvédje a válság által legjobban sújtott vállalatait az ellenséges külföldi felvásárlásoktól. Június 5-én pedig az ausztrál pénzügyminisztérium bejelentette, hogy itt nem áll meg és átfogó reformra kerül sor az ausztrál külföldi befektetéseket vizsgáló keretrendszerben. Ez az átalakítás lehet a legjelentősebb a külföldi felvásárlásokról szóló 1975. évi törvény bevezetése óta – jogi szakértők drámainak nevezik az új változásokat, amelyek 2021 januárjától léphetnek hatályba. 

A változtatások Ausztrália nemzeti biztonságának hatékonyabb védelmére irányulnak, szigorúbb szankciókat szabnak ki azok megszegése esetén, komolyabb hatásköröket adnak az állam számára, de eközben a kevésbé érzékeny befektetések könnyítésére is törekszenek

Bevezetnek majd egy új nemzetbiztonsági tesztet, amely megköveteli a külföldi befektetőktől, hogy tájékoztassák a Külföldi Beruházásokat Felügyelő Bizottságot (FIRB), ha közvetlen (általában 10 százalék vagy annál nagyobb) részesedést kívánnak szerezni egy „nemzetbiztonságilag érzékeny vállalkozásban”, vagy ha szándékukban áll hasonló tevékenységet folytatni a szigetországban.

Ezen kívül mindazon befektetés, amely az új reform keretrendszerén kívül áll, de a pénzügyminisztérium megítélése szerint nemzetbiztonsági aggályokat vet fel, ugyanúgy ellenőrizhető lesz. Ráadásul olyan felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, amely lehetővé teszi számára, hogy a már jóváhagyott külföldi befektetéseket is újból értékelje, ha időközben új nemzetbiztonsági kockázatok merülnek fel.

Ezzel a pénzügyminiszter lesz a végső ellenőrző

és lehetősége lesz feltételeket szabni vagy cégeladásra kényszeríteni befektetőket.

Arra is lehetősége lesz, hogy olyan beruházásokat is ellenőrzés alá vonjon (call in), amelyek egyébként nem esnének a szabályozás hatálya alá. A kormány a rendkívüli felhatalmazást azzal ellensúlyozza, hogy lesz egy időkeret, amely után a vállalkozásokat nem lehet ellenőrzés alá vonni, illetve megelőzhetik a cégek az ellenőrzést azzal, ha önkéntesen tájékoztatják a kormányzatot a tranzakcióikról. Bármely külföldi beruházás feltétel nélküli ellenőrzés alá vonásának lehetősége nagyon komoly ütőkártyát jelent a kormányzat kezében.

A nemzetbiztonságilag érzékeny vállalkozás fogalmának meghatározásáról még konzultáció folyik, de várhatóan a koncepció magában foglalja a távközlési, villamosenergia-, gázipari, infrastruktúra- és védelmi iparágak vállalkozásait és potenciálisan azokat, amelyek érzékeny adatokat kezelnek, hiszen az adat a 21. század egyik legfontosabb erőforrása. Ami viszont biztos, hogy a mechanizmus keretén belül az összes külföldi befektetést értéktől függetlenül átvizsgálhatja a Külföldi Beruházásokat Felügyelő Bizottság. 

A „külföldi kormányzati befektető” fogalmának meghatározását viszont enyhíti az ország: azok a szervezetek, amelyekben összesen több mint 40 százalékos a külföldi kormányzati részesedés, de a részesedés kevesebb mint 20 százaléka van egyetlen külföldi kormány birtokában, már nem számítanak külföldi kormányzati befektetőnek. Ilyen lehet, amikor egy nemzetközi tőkealap fektet be Ausztráliában, amelyben egy külföldi kormányzat csupán passzív befektető.

Annak biztosítása érdekében, hogy az új törvény eredményes legyen, a kormány szorosan felügyelheti és ellenőrizheti a fejleményeket, miközben a törvény megsértése komoly bűncselekmények számít majd.

Az, hogy immár a kormány bármely beruházást ellenőrzés alá vonhat akkor is, ha arra egyébként nem vonatkoznak a gazdaságvédelmi szabályok, új elemnek mondható és gyakorlatilag korlátlan beleszólást enged az ausztrál kormánynak a befektetésekbe, miközben nem csupán jelképes összegeket kell fizetni a szabályok megsértéséért, hanem a büntetőjogi felelősség is felmerülhet.

Az ausztrál szabályozás abban a szellemben született, hogy a nemzetgazdasági érdek védelme az első, így természetesen nagyobb bizonytalanságot eredményez az Ausztráliát megcélzó külföldi befektetők körében.  

A fentiek tükrében az ausztrál szabályozás nagyságrendekkel komolyabb hatalmat ad a kormánynak, mint a Magyarországon bevezetett befektetéseket ellenőrző szabályozás – amelyről az Index portál azt írta, hogy „elsőre egy ilyen szabály mindenesetre elég rémisztő, megöli a cégvásárlási piacot, és nagymértékben leértékeli a hazai cégeket”. A cikk sajnálkozva elemzi, hogy miért lehet például a magyar stratégiai ágazatokban befektetni kívánó külföldieknek ezentúl kevésbé vonzó egy-egy hazai cég felvásárlása.

A cikk megjegyzi, hogy eddig is kellett jóváhagyásra várni, mégpedig a Gazdasági Versenyhivataltól, de nyomós érveik szerint az ITM procedúrája „új” és „bizonytalan”. Pedig a magyar rendelet valójában rendkívül részletesen lefekteti a játékszabályokat, nem úgy, mint az általunk bemutatott ausztrál példa, ahol egy liberális piacgazdaságban kap szinte korlátlan teljhatalmat a pénzügyminiszter a külföldi befektetésekkel kapcsolatban.

„Aligha kell taglalni, ha a szokásos felügyeleti, versenyhivatali jóváhagyások mellé bejön Palkovics László 45 napos engedélyeztetési eljárása is, az egészen biztosan sokakat visszatart a magyar cégek megvételétől” – írja az Index. Tegyük hozzá, amely céget ez a konkrét időkeret elriaszt, az valószínűleg eleve inkább spekulációs céllal, rövid távú szemlélettel közeledett a magyar gazdaság felé. A cikk a kontextus-nélküliségével kelt zavart: meg sem említi, hogy Ausztráliában az engedélyeztetési időszakot a kormányzat 30 napról hat hónapra emelte és általában sem idéz konkrét módon nemzetközi példákat.

„Lehet, hogy persze éppen ez volt a kormányzati cél a megkavarodott, átmeneti időszakban, de egyelőre ez egy nagy érvágás minden hazai cégtulajdonosnak” – szummáz a lap, mintha az összes magyar vállalkozás a kritikus infrastruktúra ágazatokban működne és épp most pályázna a külföldiek befektetéseire. Sokkal valószínűbb, hogy a magyar vállalatok döntő többsége semmit nem érez majd az Index forrásai által fájlalt szabályozásból.

A svédek is szigorítanak 

Svédországban is elindult már a kritikus ágazatokat védő kormányzati törekvések hulláma, ugyanis a koronavírus kitörése fokozta a félelmeket, hogy a válság által sújtott svéd vállalatok könnyű prédáivá válhatnak a csúcstechnológiához vagy a létfontosságú infrastruktúrához hozzáférni igyekvő külföldi vállalatoknak.

A skandináv állam tekintettel arra, hogy a szomszédos Norvégiában az Air Shuttle AS hitelezői nemrégiben átvették a légitársaságot – amelynek eredményeként egy kínai állami tulajdonú társaság lett a legnagyobb tulajdonos a norvég cégben –, úgy döntött, hogy szigorítja a külföldi befektetéseket szabályozó törvényeket, jelentette a Bloomberg. 

Ezért Mikael Damberg belügyminiszter és Anna Hallberg külkereskedelmi miniszter számos javaslatot tett közzé a „kritikus vállalatok” védelmére: a Svéd Védelmi Kutatási Ügynökség feltérképezheti azon területeket, amelyekben a közvetlen külföldi befektetések negatív hatással lehetnek a nemzetbiztonságra, miközben

a Stratégiai Termékek Felügyelősége felhatalmazást kap arra, hogy információkat gyűjtsön azon külföldi befektetőről,

aki érdeklődést mutat egy svéd társaság iránt. „Úgy tűnik, hogy a minisztérium a tervezett tranzakciók minden részletét megismerheti, amennyiben akarja” – aggódott a G7 cikke a magyar szabályozás miatt, miközben a svéd hatóságok konkrétan állami információgyűjtést folytatnak a gyanús befektetőkkel szemben, de a gazdaságpolitika informálódása ezek szerint csak hazánkban problémás.

Mint a Bloomberg rámutat, a svéd lépések összhangban állnak az Európai Unió más országaiban tapasztalható korlátozásokkal, amelyek célja, hogy ne vesszen el a hazai ellenőrzés az érzékeny technológiák és infrastruktúrák felett. 

Kanada is szigoríthat  

Mint a Makronómon írtuk, Kanada is komoly lépéseket tett, hogy megvédje hazai, „kritikus” tulajdonát. Újabban, Ausztrália és Svédország példáját követve kanadai elemzők azt javasolták a kormánynak, hogy szigorúbb ellenőrző törvények szülessenek, ugyanis nagy rizikót jelentenek a kínai spekulatív befektetések. Erre a veszélyre az ország nemzetbiztonsági szolgálata is felhívta a figyelmet egy friss jelentésében. 

A szakértők többsége egyetért abban, hogy a kormánynak lépnie kell. Eközben a kanadai alsóház iparért felelős bizottsága mindezt figyelembe véve arról tárgyalt június elején, hogy akár teljesen befagyassza-e Kanada a nagyszabású külföldi befektetéseket és megváltoztassa-e a befektetési szabályokat. Amiről persze egy liberális piacgazdaságban lehet vitatkozni, Magyarországon annak töredékéért is médiakampány indulhat a külföldi befektetők védelmében – mint láttuk azt az idézett hazai cikkek példáin. 

Japán védi a gyógyszergyártókat 

Japán is szigorította a közvetlen külföldi tőkebefektetésekkel kapcsolatot törvényeit, ahogyan arról korábban szintén beszámoltunk a Makronómon. Sőt, a kormány még fizet is a japán cégeknek, ha elhagyják Kínát. 

Június 15-én a szigetország kormánya azt közölte, hogy szigorítja a hazai gyógyszergyártó cégekbe történő külföldi befektetésekre vonatkozó szabályokat. A lépés célja annak megakadályozása, hogy a hazai gyógyszergyártókat kínai vagy más külföldi szervezetek vásárolják fel, és hogy e cégek képesek legyenek stabilan biztosítani az orvosi termékeket.

Ezért is döntött úgy a japán kormány, hogy a gyógyszergyártókat a „nemzetbiztonsági” fontosságú vállalatok listájára helyezi és monitorozza mindazon külföldi befektetéseket az iparágban, amelyek egy százaléknál magasabb külföldi tulajdonosi részarányt eredményeznek. 

A „Foreign Exchange and Foreign Trade Act” újabb módosításai 2020. május 8-ával léptek hatályba, a végrehajtás pedig június 7-én kezdődött. Az akkori módosítással csökkent 10-ről egy százalékra a korlát, amely felett előzetes bejelentési kötelezettség érvényes a stratégiai fontosságú iparágakban működő tőzsdén jegyzett japán vállalatok érintettsége esetén. Ekkor még a törvény 12 iparágat sorolt fel, de ez már kibővült az egészségiparral, illetve a gyógyszeripari és fejlett orvosi eszközöket gyártó vállalatokkal.

A japán pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozott egy 558 cégből álló listát is, ahol érintett hazai vállalatokat gyűjtöttek össze.

A britek is lépnek 

A nemrég az uniót elhagyó Egyesült Királyság is komoly intézkedéseket hoz e téren, új jogszabályokat előkészítve, amelyek a külföldi befektetőket – főleg Kínából – akadályozzák abban, hogy felvásárolják a kritikus ágazatokban működő brit vállalatokat. Ahogyan azt a Times of London jelentette, Boris Johnson új szabályok kidolgozására törekszik, amelyek a brit cégek számára kötelezővé teszik a nemzetbiztonságot veszélyeztető átvételi kísérletek bejelentését.

A közelmúltban egyébként az Imagination Technologies mesterséges intelligenciával foglalkozó brit vállalatot szerették volna felvásárolni kínai befektetők.  

A Johnson által javasolt új, felvásárlás elleni törvények előírnák az Egyesült Királyság vállalkozásainak hogy nyilatkozzanak, ha egy külföldi befektető meg akarja vásárolni részvényeik több mint 25 százalékát, vagy ha „jelentős” befolyást szeretne szerezni a brit cégben. A törvény megkerülése egyenesen bűncselekménynek minősül és komoly szankciókkal nézhetnek szembe azon vállalatok, amelyek erre vetemednek. 

A minap a brit vállalkozásügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy

az Egyesült Királyság nyitott a beruházások felé, de a kizsákmányolás irányában nem.

Ezért már nem csak a vírussal való küzdelemhez létfontosságú cégeket védik erősebben, hanem a titkosítással vagy mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokat is, ami jól jelzi, hogy a hazai tulajdon védelme nem átmeneti, hanem tartós törekvés lesz a világban a koronavírus utáni világgazdaságban.

A jelenlegi, folyamatban lévő szigorításokkal a britek, Magyarországhoz hasonlóan az európai trendekbe illeszkedve, a francia, a német, az olasz és a spanyol gyakorlatokhoz hasonlóan igyekeznek megteremteni a koronavírus utáni világgazdaságban való helytállás gazdaságpolitikai feltételeit.

Visszatérhet a gazdasági sokszínűség

Miközben nagyon sokan gondolják azt, hogy ezen intézkedések csak átmenetiek, Ausztrália esete rámutat, hogy hosszabb távon is érzékelhető lehet a komolyabb állami beavatkozás a gazdaságban – hiszen Ausztráliában az új szigorítások függetlenek a koronavírus válság kapcsán hozott átmeneti intézkedésektől. Nagy esély látható arra, hogy háttérbe szorul a világon a nyolcvanas évek óta főárammá vált neoliberális doktrína, ezáltal gazdagítva a gazdaságpolitika mozgásterét, teret adva a plurálisabb gazdasági gondolkodásnak.  

„A meglepődés és a sokk mellett egyelőre csak értetlenkedés övezi azt az új jogszabályt, amely a járványhelyzetre hivatkozva a magyar ipar döntő részében miniszteri engedélyhez köti a külföldiek (köztük az uniós jogi személyek) tulajdonszerzését a magyar cégekben” – szállt be a G7 a külföldi befektetőkért aggódók kórusába. Meglepő a lap meglepődése, hiszen aki ismeri a több tucat nemzetközi példát, az valószínűleg semmiféle sokkot vagy értetlenkedést nem élt át a nemzetközi gyakorlatokkal szinte teljes mértékben egyező magyar szabályozások kapcsán.

(Fotó: MTI/AP/Eugene Hoshiko) 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Persze, ameddig venni akarnak, addig az a jó dolog, amikor elér hozzájuk az ellenséges felvásárlás, akkor már fel kell lépni ellene.

Ez nem fog jót tenni a globalizmusnak:-)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés